Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-09 / 258. szám
www.ujszo.coml 2021. november 9. KULTÚRA 113 Csobbanjunk vissza a nyárba A Spotify-on és a YouTube-on is ingyenesen elérhető Lovasi András legújabb, harmadik szólólemeze HAVRAN KATI Kinek mit jelent a mennyország? Lovasi András egy különleges üdülőhelyet vizionál mennyországként. A Kossuth-dfjas énekes ás dalszerző az eddigi legkülönlegesebb szólólemezét készítette el. Egyik különlegessége, hogy a szövegek könyvként is megjelentek. És nem is hagyományos értelemben vett zenei albumról van szó - legalábbis nem csupán arról. Jellemezhetném úgy, hogy egy történetet épít fel a lemez, azonban ez sem lenne teljesen helytálló. A dalokat és prózát is tartalmazó album szerkezete Mario Vargas Llosa egyik regényére emlékeztet. A Júlia néni és a tollnokban a fő narratív vonal rádiójáték-epizódokkal keveredik, és mindegyik történet különálló, azonban egy idő után fel-feltünnek már ismert szereplők, akik előéletét korábbi történetekből ismerjük. Amikor új történetekbe lépnek át régi szereplők, az különleges vonzerőt ad a szövegnek, hiszen olvasóként már jól ismerjük őket és a titkaikat. így van ez a Grand Hotel Halmaherával is, mely a zenei albumon túl egy utalásokkal és átfedésekkel teli rádiójátékba lép át. Feltűnnek szereplők, akiket már ismerünk az előző dalokból, sőt, van olyan karakter is, aki a Lovasi-életmű korábbi szakaszából bukkan fel, és a lemez utal közismert személyekre is - de ezekre térjünk vissza később részletesebben. A szereplőket a helyszín köti öszsze. Halmahera egy kultikus hely, egy üdülőközpont valahol az Adrián vagy még távolabb, de az is lehet, hogy üdülőközpontok archetípusa, ahova abban a reményben indul mindenki szabadságra, hogy egy hét erejéig ott majd minden jobb lesz, mint itthon. Halmaherán a tenger mögött bukik le a nap, és a naplementét követően az üdülővendégek hajnalig táncolnak a homokos tengerparton. Halmahera, ahogy a rekjám hirdeti, maga a mennyország. És hogy mi a mennyország? Az album szereplői számára mindenkinek kicsit más, egy dolog azonban összeköti őket: a hit, hogy lesz még szebb és jobb annál, ami van. „Most éppen szabadságra mennek a népek / A szabadság az fontos, tényleg / Az egész világ megy, hogy máshol legyen / Boldog,” indít elégikus hangnemben és melankolikus dallamvilággal az Adriatika, az album első dala, megalapozva a lemez fanyar humorát (technikailag a második, mivel az első szám valójában egy félperces próza, egy reklám-szöveg Halmaheráról, melyet a Spotify és a YouTube persze zeneszámként értelmeznek). Gurul az autó az Adriára le, vetíti elénk a dal, „Alig használtad lefelé a féket / Mint akinek nincs több szabadsága” énekli Lovasi. A lemez egyszer sem utal a világjárványra, ám az irónia könnyen párosítható azzal a kérdéssel, amit minden bizonnyal sokan feltettünk magunknak az elmúlt időszakban: hogy miért kell vészhelyzet idején ellepnünk a tengerparti üdülőközpontokat? Miért nem tudunk lemondani az utazás luxusáról, amikor azzal magunkat és másokat is veszélyeztetjük? Szinte tapintható a szarkazmus, mikor a dal azt mondja, hogy: „Az Orbán is most van ott egy hetet / Neki is ott van a szabadsága / Nekünk is ott van a szabadságunk / Micsoda pompás időket találunk / Megélni.” Az elvágyódás az, ami összeköti ezeket a szereplőket - annak lehetősége, hogy az utazás során elfeledkeznek a hétköznapok gondjairól, arról a világról, amit maguk mögött hagynak. Halmahera karakterei alapvetően boldogtalanok, mindenkivel történtek rossz dolgok, és „annyi mindenre nem szabad emlékezni” ahhoz, hogy valaki jól érezze magát. Van, aki a szeretőjét viszi Halmaherára, ahol sosem fogy el a Campari-dzsúsz, de van olyan is, aki már örökre ott maradt, mert Halmaherán senki nem faggatja az elrontott szerelmi életéről. És ott a takarítónő, akinek a takarítás csupán hobbi, fő foglalkozásként a vendégek viselkedésének tanulmányozását űzi. A takarítónő visszatérő alakja egyre árnyaltabb személyiséggé kerekedik és egyre fontosabb szerephez jut a történetben - de hogy miért is lesz éppen ő Halmahera kultikus alakja, csupán a lemez végén derül ki. Orbán és Mészáros Lőrinc említésével az Adriatika csupán pedzegeti a politikai hátteret, az Aból Bébe című dal viszont Lovasitól egészen szokatlanul nyílt hangnemben mondja ki, hogy a vágyott világ sokak számára egy olyan hely, ahol politikai igazságosság uralkodik. Lovasi ezt a világot az út végén, Bében helyezi el, azt ígérve, hogy ott majd nem a NER rendszere irányít, ott majd nem rémisztenek Soros Györggyel, hanem „Bébe’ lesz az igaz ember boldogsága.” Míg Ában a The Winner Takes It All szól, Bében „mindnek az Imagine a csengőhangja” énekli Lovasi, aki a dalcímutalásokkal lényegében finoman jelzi, hogy a politikailag korrektebb világ képe csupán egy elképzelés, egy utópia. És talán nem több mint illúzió. Jutka karakterét a Kispál és a Borz idejéből ismerhetjük, a zenekar azonos című dalából, ahol Jutka átúszott a folyón. Jutka annak idején az első öt Kispál-dal között született, most az ő karaktere lett továbbgondolva és beillesztve a Halmahera világába. A Jutka 2-ben egyébként Kispál András gitározik, aki hosszú szünet után dolgozott együtt Lovasival. Ám a lemez ezen felül is sok kitekintést tesz a magyar zene világába, melyek ugyanolyan örömöt okoznak, mint a visszatérő szereplők. Például a Mennyország 2 című dal a Villa Negra dallamára épül, míg a Hallod-e, babám címűben feltűnik „a Quimby limuzinja”, mely után „rögtönjön a mienk / a mienk simán kanyarodik / az övé csúnyán kileng”, de Cserháti/ és Cseh Tamás-utalást is találunk a lemezen. Halmaherába azok menekülnek, akik ebben a világban nem boldogok. Vagy azért, mert mással akarnak azok lenni, mint aki nekik megadatott, vagy azért, mert nem képesek a pillanat boldogságát átérezni, és minduntalan valami örök érvényű után epekednek, és sokan pedig azért, mert igazságtalannak érzik a világot, amiben élnek. A máshol levés vágya még megvalósítható, ám a lemez egy dekadens világ hangulatát idézi, az utolsó mámoros pillanatot festi meg a végső romlás előtt, amikor még megengedhetjük magunknak, hogy elutazzunk pusztán azért, hogy egy pillanatra boldogabbak legyünk, és még azt is hisszük, hogy mindezt megérdemeljük. Az a pillanat ez, amikor már olvadnak a gleccserek és emelkedik a tengervíz („A sarki jégből olvadt tenger” motívuma az Ából Bébe című dalban jelenik meg). Ki tudja, meddig engedhetjük meg magunknak az elvágyódás luxusát. Demeter Szilárd érdekes interjúja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, továbbá a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért, valamint a magyar könynyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért felelős miniszteri biztos a Telexnek nyilatkozva elmondta, hogy gyűlöli a színházat, számára olyan megpróbáltatás színházba menni, mint másoknak a fogászat. A miniszteri biztos a szigorú ízlésének a magyar filmek többsége és a magyar könnyűzene nagy része sem felel meg, a magyar irodalom nyolcvan százalékát pedig kukába dobná. Mint elmondta, a költők közül ő Rilkét, Arany Jánost és Kemény Istvánt kedveli, akiknek színvonalát a magyar kortárs szerzők közül kevesen érik el. Beszélt arról is, hogy Parti Nagy Lajossal sem a publicisztikái miatt van problémája, hanem hanem mert az utóbbi években az ő „irodalmi nagyságához képest szarokat ad ki, mint szépirodalmi mű”. A magyar filmeknél az zavarja őt leginkább, hogy színházi színészek játszanak bennük, nem pedig filmszínészek. Csak azért nézi meg ezeket, mert „kicsi, sárga, de a mienk”. A könnyűzenében sem talál sok színvonalas előadót, de Ferenczi Györgyöt, a Tankcsapdát és Lovasi Andrást dicsérte az interjúban. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy nem ismeri behatóan a jelenlegi palettát, mert „mint minden normális ember, aki nem akar szart hallgatni”, nem rádiót hallgat, hanem a Spotify streamingszolgáltatást. Szerinte a magyarok kulturális identitását kell erősíteni, ő ezt a feladatot szívesen vállalja, és a Petőfi rádiónak is ez lenne a dolga: nemcsak a zenei trendeket, de a magyar fiatalok életmódját is formálnia kellene. Főleg azért, mert ha eljön az a világ, amitől ő a legjobban tart, akkor be fogják tiltani Fluor Tomi Mizu című dalát, mert elhangzik benne, hogy „te lány, én meg fiú”, ezért heteroszexuális kampánydalnak minősül. Pozícióinak köszönhetően Demeter Szilárd a magyarországi kultúrpolitika egyik legnagyobb hatású döntéshozója. (luk) A Dal című műsorba még lehet jelentkezni Még egy hátig, november 15-án éjfélig lehet jelentkezni A Dalba, a magyar köztelevízié zenés produkciójába. Pályázni egy, legfeljebb háromperces magyar nyelvű dallal lehet, amely még nem, vagy legkorábban 2021. március 31-én került kereskedelmi forgalomba, médiafelületre (televízió, rádió, internet), illetve nem hangzott el nyilvánosan. A jelentkezéseket az online jelentkezési lap kitöltésével és a szükséges mellékletek feltöltésével november 15. éjfélig várják az adal.hu oldalon. A dalválasztó műsor négy válogatójában idén már 40 produkció mutatkozhat be, a dalok minden adásban élőben hangoznak el, az akusztikus feldolgozások mellett szimfonikus változatban is hallhatók lesznek a döntőben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében. A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül. A műsor új szériájában ismét versenyeznek a szövegek és szerzőik A Dal 2022 Legjobb Dalszövegírója címért. Az adásba kerülő produkciók mindegyike részt vesz az online Akusztik Dalversenyben, amelyben a közönségszavazatok döntenek a győztes dalról. A Dal 2022 január végén indul a Duna Televízióban. A korábbi évfolyamokban több szlovákiai magyar dalszerző, illetve előadó is képernyőre került és népszerűségre tett szert a műsornak köszönhetően. Legutóbb, azaz idén februárban két hazai produkció, Noemo, azaz a peredi származású Takács Noémi, valamint a Phoenix RT rockcsapat lépett színpadra Diószegi Kikivel kiegészülve. Eddig fél playback produkciókat láthatott a közönség, a zene felvételről ment. A Dal 2022-ben mind a hét élő adásban eredeti hangszereléssel, élő zenével hangzanak el a dalok, amihez szükség esetén session zenészeket is biztosítanak a szervezők. Az elődöntő dalai akusztikus formában versenyeznek, a döntőben az MR Szimfonikusok kísérik a produkciókat. A zsűri tagjait később jelentik be. A végső győztes tízmillió forintot fordíthat produkciója fejlesztésére, és készíthet egy albumot. További három versenyző öt-öt milliót kap produkciója fejlesztésére, és díjazzák a legjobb akusztikus verziót is. (MTI, juk)
