Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-08 / 257. szám
10 GYÓGYHÍREK egészség ■ 2021. november 8. www.ujszo.com TÉVHITEK és tények az inkontinenciáról Az normális, ha naponta nyolcszor megyek a toalettre TÉNY: A toaletthasználatnak összhangban kell lennie azzal, hogy milyen és mennyi folyadékot ivott. Ha túl sok koffein- és alkoholtartalmú italt fogyaszt, gyakrabban kell majd vécére mennie. Az emberek többsége 24 óra alatt 4-7-szer üríti húgyhólyagját. A túl sok folyadék fogyasztása abnormálisán megterheli a vesét. Minél kevesebb folyadékot iszok, annál kisebb az esélye annak, hogy inkontinenciám lesz TÉNY: Sokan azt gondolják, hogy ha csökkentik a folyadékfogyasztást, elkerülhetik az önkéntelen vizeletvesztést, ám ez dehidratálódáshoz vezethet. Inkább kerüljék az olyan anyagokat, amelyek ingerlik a húgyhólyagot, például a koffeint, a szénsavas italokat és a gyümölcsleveket. Az inkontinenciával együtt kell élni TÉNY: Az esetek 70 százalékát meg lehet gyógyítani vagy enyhíteni lehet a tüneteit. Az egyéni körülményektől függően sok lehetőség van erre, ilyen például a medencefenék izmainak erősítésére szolgáló gyakorlatok végzése, gyógyszerek, injekció vagy sebészi beavatkozás. Az inkontinencia az öregedés elengedhetetlen része TÉNY: Az öregedés folyamán különféle betegségek hatására megnőhet az inkontinencia előfordulása. Ha azonban valaki egészséges életmódot folytat, ha erősíti a medencefenék izmait, az önkéntelen vizeletvesztést teljesen elkerülheti. (ki) Sokáig folyt a vita arról, honnan származik. a tészta. 2005-ben született meg rá a hiteles válasz: a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai Lacsia régészen lelőhelyen 4000 éves, 50 cm-es tésztamaradványokat találtak, amelyek kétféle kölesből készültek. A legfrissebb tudományos ismeretek szerint a finomított gabonalisztből, népiesen fehér lisztből készült tészta nem a legegészségesebb. Táplálkozási szempontból nem sokat ér. A teljes kiőrlésű liszthez képest kalóriatartalma nagyobb, rostban viszont szegényebb, emiatt többet kell enni belőle, hogy telítsen. A túl sok fehér lisztből készült tészta fogyasztása idővel elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és vércukorszinthez vezethet, és megemelheti a rossz LDL koleszterin szintjét. A British Medical Journal idei februári számában megjelent tanulmány szerint a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása a szívbetegségek és a korai elhalálozás kockázatát is megnövelheti. Megéri egészségesebbet vásárolni Jó hír, hogy a tésztakedvelőknek sem kell lemondaniuk a tésztáról. Azt viszont tudniuk kell, hogy a teljes kiőrlésű liszt egészségesebb, több rostot tartalmaz, és némely mikroelemből is több van benne, viszont kevesebb síkért (glutén) tartalmaz. Bebizonyosodott, hogy a rostban gazdag ételek segíthetik csökkenteni például a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbélgyulladás és az emlőrák kialakulásának kockázatát. Olvassuk el az összetevőket Ám a teljes kiőrlésű termékeket illetően sem árt az óvatosság. Az üzletek polcain sorakozó termékek összetételét megvásárlás előtt ajánlatos tüzetesen áttanulmányozni, az apró betűs szöveget is. Ugyanis nem minden termék csak egészséges összetevőkből készül. Némelyben sok a cukor, a tartósítószer és más élelmiszeripari adalékanyag. Mivel a teljes kiőrlésű liszt por állagú, a belőle készült tészta kedvező hatása csökken, ugyanis a kisebb szemcsét a szervezet gyorsabban emészti meg, s ettől pedig gyorsabban megemelkedik a vércukorszint. Az ilyen lisztből készült tészta tehát nem ugyanolyan értékű, mint például a barna rizsből, a quinoából Egészségesebb a teljes kiőrlésű tészta Milliók kedvelik a tésztaféléket. Ez nem is csoda, hiszen sokféle ételt könnyen készíthetünk belőlük. Ám nem mindegy, hogy milyen tésztát választunk. vagy a zabból készült tészta. A teljes kiőrlésű lisztek többsége nem tartalmaz kevesebb szénhidrátot, fogyókúrázni ezért nem igazán lehet velük, de összetett szénhidrátjaik egészségesek. Tartsuk szem előtt: csak akkor egészséges igazán a teljes kiőrlésű tészta, ha a rá kerülő mártás és szósz nem tartalmaz túl sok Barna rizs, qiunoa ás társai Bemutatunk néhány olyan növényi alapanyagot, amely kiválóan helyettesítheti a fehér lisztet. Igen magas fehérje- és rosttartalmú a Japánban, Kínában és több más ázsiai országban régóta népszerű edamame bab (másként zöldségszója). Az ázsiai ízek kedvelőinek kedvence lehet a barna rizsből készült liszt. Egészséges tésztaalapanyag azok számára, akik egészségügyi ok miatt nem ehemek, vagy divatból nem akarnak síkért enni. Megjegyzendő, ez a lisztfajta kevés rostot és fehérjét tartalmaz, így táplálkozási szempontból nem sokkal jobb a fehér lisztnél. Tudományos tesztek alapján a délamerikai Andok vidékén őshonos sikérmentes quinoa (rizsparéj) is egészségesnek minősül. Sok fontos tápanyagot tartalmaz, egyebek mellett magnéziumot, vasat, B-vitaminokat, antioxidánsokat. Fontos azonban tudni: a boltokban kapható quinoatészták többségében nem a quinoa a fő alapanyag, hanem a rizs- vagy a kukoricaliszt. A csicseriborsóliszt is jól helyettesítheti a fehér lisztet. A hajdinaliszt kapcsán több vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a cukorbetegeknek ajánlatos lenne étrendjükbe iktatni - de még további kutatásokra van szükség! Akik nem kívánnak lemondani a fehér lisztről, de mégis szeremének egészségesebben étkezni, olyan lisztkeveréket vásároljanak, amelyek alapja a hagyományos, például durumbúzából készült fehér liszt, de van benne más növényből készült .liszt is. Senki nem állítja, hogy tilos fehér lisztből készült tésztát fogyasztani, viszont lehetőleg csak ritkán és keveset együnk ilyen tésztát. Ha egészségünket védeni szeretnénk, akkor érdemes teljes kiőrlésű lisztből készült tésztát fogyasztani. Összeállította: Csibrányi Zoltán LEGALÁBB OLYAN GYAKRAN VÁLT ORVOST, MINT LADY GAGA FRIZURÁT. LEGNAGYOBB BÁNATA, HOGY SENKI NEM ÉRTI MEG, MILYEN SÚLYOS BETEG Ön is hipochonder? Mindenki ismer képzelt betegeket. Netán ön is hipochonder? Nézzük, mit is kell tudni a hipochondria néven ismert kóros állapotról. Mi a hipochondria? Kényszeres, szinte megszállott gondolkodás- és viselkedésforma, rettegés valamilyen súlyos betegségtől, ami egy vagy több testi tünet félreértelmezéséből ered. Meg akar gyógyulni A hipochonderek nem ülnek ölbe tett kézzel, és nem várják, hogy a kaszás lesújtson rájuk. Nem akarnak meghalni, ezért folyamatosan zaklatják az orvost, vizsgálatokat és gyógyszereket követelnek, bármit, amitől azt hiszik, „meggyógyulhatnak”. Folyamatosan váltják az orvosukat A hipochonderek állandóan kritizálják az asszisztenst, aki vért vesz tőlük, hogy a rossz vérvételi technika miatt hamis laboreredményeik lesznek, és legalább olyan gyakran váltanak orvost is, mint Lady Gaga frizurát. A képzelt beteg legnagyobb bánata, hogy senki nem érti meg, milyen súlyos beteg is ő. Profi öndiagnózisok A sors fintora, hogy a hipochonderek egyik legnagyobb problémája a túl sok információ. Manapság, amikor igen nagy a bőség az interneten, az öngyógyításra számtalan lehetőség nyílik. Ha a képzelt betegnek fáj a hasa, rákattint a „vakbélgyulladásra”, és máris a pokol hetedik bugyrában találja magát, ahova csak néz, halálos veszedelem leselkedik rá. A hipochonder és a gyakori betegségek Érdekes, hogy az ádagos hipochondernek sosem valami ritka betegsége van, inkább rákos vagy AIDS-es, netán a divatos betegségek valamelyikében, mondjuk madár- vagy sertésinfluenzában szenved. (informed)
