Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-06 / 256. szám

Visszatérés a sasfészekbe 2021. november 6., szombat, 14. évfolyam, 43. szám Qodálkoztam, hogy miért kell hazul­ról hozni, amikor arra lettem volna kíváncsi, hogyan gyúrják, sodorják, töltik - több százan - a már hungarikumnak számító, külföldön is kedvelt csabai kolbászt? Na, ennek a végére járok - gondoltam útközben —, de mire beértünk a városba, újabb megle­petés ért: új helyre, a CsabaParkba költözött az október 29-31. között zajlott rendezvény. Ez ugyan kisebb a réginél, de sokkal hangulatosabb, családiasabb. Már a főbejáratnál fenséges illatok érkeztek fogadá­sunkra: a sült kolbászé, toros és töl­tött káposztáé, sok más finomságé, köztük a kürtőskalácsé. És szólt a zene, az elárusító bódék­ban, sátrakban fürtökben lógtak a vastag kolbászok, a vékonyabbakat csinos lányok hordták körbe ko­sarakban. Lehetett választani: csí­pősét, minőségit szálanként, vagy párosán. A Csabai Kolbászklub karmestere Mire körbejártuk a terepet, meg­éheztünk. Ekkor csadakozott hoz­zánk kalauzunk, a Csabai Kol­bászklub képviseletében rólunk gondoskodó Kocsor Ágnes. Sür­­gött-forgott, hozta a jóféle csabai pálinkát, szív- és gyomorerősítő­nek, kísérőnek szénsavas és mentes vizeket, presszókávét, majd az or­­jalevest, végül megérkezett a fesz­tivál legkedveltebb étele: a töltött káposzta. Fenséges volt. Utána ta­lálkoztunk Korin Valériával, a kol­bászklub ügyvezető elnökével, aki elmondta, miért rendhagyó az idei fesztivál. A Covid miatt kimaradt egy év, és most is igazodni kellett a járvány elleni védekezés szabá­lyaihoz. Elmaradt a régi fesztivá­lok fénypontja, a kolbászbetöltő verseny, korlátozták a versenyzők létszámát is. Eddig ötszáz csapat gyúrta, töltötte a kolbászokat, most jóval kevesebben. Akik ki­maradtak, az otthoni kolbászaik­kal versenyezhettek a kolbászok királya címért. A klub célja a hagyományőrzés: szívügyük megismertetni a gye­rekekkel a hagyományos, kéz­műves kolbászkészítés fortélyait. Kint a ligetben élvezettel gyúrják a kolbászt, megsütik és megeszik. Megtanulnak lekváros papucsot sütni, gyurmáznak a tésztával, és ha felnőnek, folytathatják szüleik mesterségét. Mert ebben a város­ban szinte mindenki a kolbásszal Két év után újból kolbászfesztivál volt Békéscsabán Az idei, 25. Csabai Kolbászfesztivál mottója: „Ne edd meg az összes kolbászt a kamrából! Hozd el inkább a szárazkolbászversenyre, megéri!” Biztatnak, markoljak bele a húshegybe, hogy érzékeljem az állagát. Labdát formázok belőle, közben arra gondolok, milyen finom fasírtot süthetnék belőle. foglalkozik, hobbiból. Életvitelsze­rűen a klubtagok közül csak öt-hat család. A fesztivált ugyan nem a klub szervezi, versenyeket rendez­(Fotók: Jóbi L. Gergő, Shutterstock) nek és a vendéglátásból is kiveszik a részüket. Hatvanfős tagságuk hadra fogható minden feladatra, disznóvágási bemutatót is tartanak, a maguk kedvéért. Ezeket a szerte­ágazó, sokféle szakmára kiterjedő részterületeket Korin Valéria fogja össze, ezért sokan csak úgy emlege­tik, mint a klub karmesterét. Kolbászkirályság első királynője A disznóvágást lekéstük: mire oda­értünk, már feldarabolva láttuk viszont a kétmázsás jószágot. Kö­­tényes férfiak állták körül a húsok­kal megrakott asztalt, a nyesedéket eltávolították (az tényleg megy a levesbe), a többit felaprították. Ez férfimunka - világosítottak fel -, az asszonyoké a fűszerezés. „Innét a kockára vágott hús átkerül a da­rálóba, majd vissza az üres asztalra, ahol a férfiak jól eldolgozott, szinte már nyersen is ehető masszát gyúr­nak belőle.” Biztatnak, markoljak bele a húshegybe, hogy érzékeljem az állagát. Labdát formázok belőle, közben arra gondolok, milyen fi­nom fasírtot süthetnék belőle. Kolbászfesztivál nincs koronázás nélkül, tartják a helyiek. Ági máris intézkedik, és hamarosan vissza­tér az első kolbászkirálynővel: Juhászné Varga Borbálával, aki három éve aratott fényes győzelmet a szárazkolbászver­senyen. „Gyerekkoromban — mondja nevetve - sosem szerettem a disznóvágást. Ami­kor meghallottam a visítást, be­fogtam a fülemet, és beszaladtam a szobába. Amikor a szüleim be­vontak az utómunkálatokba, azt már élveztem. Segítettem gyúrni a kolbászt, szívesen főztem édes­anyámmal a konyhában. Amikor Spéci finomság: Cigány ka A cigányka spéci disznó­toros étek, a békéscsabai fesztivál jellegzetes eledele. A múlt század elején nem ették meg a májat és a vért, hanem megsütve odaadták a cigányoknak. A második világháború alatt és utána is, az ínség rá kényszerítette a tanyavilágban élőket a máj és a vér hasznosítására. Reggelire megsütötték a vért, a májat ledarálták és a maradék kolbászhússal összekeverve, hártyába te­kerték és megsütötték. Volt ebben minden: maradék szalonna, főtt hús, még rizs is. A cigányka a maradékok újrahasznosítása, ugyanis nem más, mint egy kicsi hurka és kolbász, vörös­hagyma, tojás és máj apróra vágva. Nagyon finom, elhi­­hetik: megkóstoltam. minden munkával végeztünk, leül­tünk vacsorázni, átjöttek a szomszé­dok, rokonok és beszélgettek. Igazi Kádár Ferkó fotószínháza Hazaindulás előtt, kezünkben a nagyváradi Kürtös Kovács Kalács óriási kürtőskalácsaival, még benéztünk a nagy sátorba, hogy le­­fotóztassuk magunkat Kádár Ferkó vándorfotográfussal. A korabeli vásári fotózás életre keltője már a megjelenésével - elegáns zakót visel, mellénnyel, fején keménykalap, bajsza pödört - felhívja magá­ra a figyelmet, a fekete lepellel letakart dobozgép pedig szépanyáink korát idézi. Ilyen masinával készítettek róluk esküvői felvételt. Azok a régi kemény hátú fényképek ma sem halványultak el, minőségük pedig kifogástalan. Ha ilyen képet szeretnénk magunkról, egy disz­nó mögött állva, falusi gúnyában, csak forduljunk Ferkóhoz!-*■ Csinos lányok kosarakban hordták körbe a kolbászokat, és kínálták a vendégeknek. Lehetett választani: csípősét, minőségit szálanként, vagy párosán. disznótor volt, orjalevessel, töltött káposztával, meg hurkával, sült kolbásszal.”- Milyen az igazi csabai kolbász, Borika? - kérdezem tőlem.- Mint az enyém - neveti el magát -, benne van a sertés összes része, nem tartalmaz borsot, csak kö­ménymagot egészben. Meg nagyon jó minőségű csabai fűszerpaprikát. Hogy mi a titka a csabai kolbász­nak? Sok mindentől függ. Kezdve a sertés nevelésétől és a súlyától. Legjobb a hárommázsás, de mi általában kétmázsásból készítünk kolbászt, annak jobb az állaga. Nem vizes, mint az egy évig hizlalt jószágé. Kistermelők vagyunk, fon­tos, hogy minőségi árut kínáljunk eladásra. Sokat számít az is, hogy milyen fát használunk füstölésre, milyen helyen tároljuk, betonos vagy földes helyiségben.- Otthon ki az úr a házban? - A kérdésre már a férje, Juhász György válaszol, aki szintén ko­ronás fő. Négy éve őt választották meg kolbászkirálynak. A kolbászfesztivál első és mos­tanáig egyetlen királyi pár­járól kiderül: összeillenek. Mindent együtt csinálnak A feleség fűszerez mindent, kolbászt, kenőmájast, disznó­sajtot, cigánykát, a férje neveli a sertést, az ő dolga a vágás, a darabolás, a bélkötözés, mert az mestermunkát igényel, hogy ne menjen levegő a töltelékbe. Még az ízlésük is egyforma. Kedvenc ételük a rántott csirke., Azon sem veszünk össze. Férjem a combját szereti, én a mellét. Családi hagyomány nálunk a kolbászkészítés. A keresztfiam is kézműves kistermelő, egészen kicsi kora óta részt vett a disznóvágás­ban. Az utóbbi négy évben nagyon sok különdíjat hoztunk el, és há­rom Juhász nyert koronát: Ádám, a keresztfiam és én a férjemmel.” Bori idén is versenyzett, de ezúttal Schaffer Agnes, a Csabai Kolbász­klub tagja nyerte a kolbászfesztivál nemzetközi szárazkolbászversenyét. Bori nem bánkódik, sőt annak örül, hogy ismét van királynője a rendezvénynek. Vadas Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom