Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-06 / 256. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR WWW.ujszo.com I 2021. november 6. A mi nagy horrorkaravánunk Nincs az a politikus, aki vállalná a fekvőrendőr szerepét Rendületlenül róják az európai autópályákat a horrortrélerek álmatag sofőrjeikkel, úgy keringőzve a forgalmi sávok között, mintha Strauss zenéjére járnák jobbra-balra az „eeegy-ket-tő, eeegyket-tőt’mögöttük az ingatag szerelvényeikkel. Fuvarozzák éjjel-nappal nyugatról keletre a használt autók millióit. Magyarországon is éppen rekordokat döntöget a használtautó-piac. Az árakkal együtt különös módon a járgányok átlagéletkora is nő, és lassan eléri a 15 évet. A hétköznapi embernek pedig esélye sincs arra, hogy új, méregdrága elektromos autóhoz, vagy plug-in hibridhez jusson. Sőt, mióta a használt verdák ára is az egekbe szökött, azokból is csak az egyre öregebbekhez tud hozzáférni. Aki szánna új autóra, jobbára szintén csak vakarhatja a fejét, mert a Covid keltette csiphiány miatt abból sincs elég, akadozik a gyártás hónapok óta. Az autópark tehát öregszik, a károsanyag-kibocsátás pedig nő. Glasgow-ba, a globális klímacsúcsra közben több mint 400 magánrepülőgéppel érkeztek az átmenetileg zöldre mázolt politikusok. A Sunday Mail számítása szerint 13 ezer tonna szén-dioxidot eregettek így a levegőbe, de végig arról papoltak, hogy mindenki most azonnal csökkentse a karbonlábnyomát! Aztán beültek a végeláthatatlan autókonvojaikba, és végigparádéztak a városon. Valójában eszük ágában sincs, hogy a hosszú távú eredmények érdekében rövid távon hatékony, de kényelmetlen korlátozásokba fogjanak. Egyetlen cél lebeg a szemük előtt, hogy kedvezzenek a választóiknak és ők nyerjék a következő választást. Az ember ezen már csak kínj ában nevet. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt a kártékony gépezetet, ezt a földgolyónyi horrorkaravánt, amit közösen hajtunk, telis-tele káros anyagokkal, mi magunk képtelenek vagyunk megjavítani. Menthetetlenül a falnak vezetjük. Már csak abban bízhatunk, hogy valaki kívülről megbütyköli majd, és időnként kivesz egy-egy csipet innen-onnan, ahová nem kell, és átrakja máshová... Mert mindig kiderülhet, hogy valahová nem odaillő csip került. Legyen szó akár a most nagyon divatos, agyonistenített, sokmázsás aksikkal mozgatott elektromos autókról. Még azokkal kapcsolatban is előjöhet, hogy hagynának némi kívánnivalót maguk után egy tökéletes körforgásos gazdaságban. De nincs az a földi halandó, főleg politikus, aki egy ilyen horderejű biznisznél bármikor is vállalná a fekvőrendőr szerepét. Nincs. Nem volt, és nem is lesz. Mert az egész világ áthajtana rajta. Fékezés nélkül. Mégsem fertőzi az agysejteket a vírus Egy új tanulmány reményt kelt, hogy az eddig váltnál felszínesebb és helyreállítható a vírus okozta idegrendszeri károsodás - írta a The Guardian című brit lap. A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártyát fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Ezek szorosan együttműködnek az ún. szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik. A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi, nem a szaglósejteket. „Ez alapvető különbség. Ha a szaglósejtek fertőződnek, onnan rövid az út a szaglógumóhoz, majd az agyba” - mondta Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet Neurológiai Kutatóközpontjának vezetője. Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljutna, ahol tartós károsodást okoz, különösen mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik. Ha azonban a vírus csak a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, ami a koronavírus-fertőzöttek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszíti a szaglását. Megvizsgálták a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vitás, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a kérdés az, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött. A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kórban elhunytaktól, haláluk után egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg avírustaszaglóhártyában. (MTI) I 7 A jelöltekről KORPÁSÁRPÁD nem azt jelenti, hogy hátra lehet dőlni - jegyezte meg Forró Krisztián pártelnök azzal kapcsolatban, hogy a I 1 j J minap a Focus közvélemény-kutató ügynökség 5,2 mL*A százalékos népszerűségi indexet mért a Szövetségnek, tehát bejutna a parlamentbe. Pillanatnyilag úgy néz ki, ha a párt bővül is további kisebb tömörülésekkel, az a népszerűségi mutatóin alig javíthat. Vannak a Szövetség potenciális bázisából szavazatokat elvonó magyar politikusok, maradtak különálló magyar formációk, és a szlovákiai magyar választók voksaiból természetesen szlovák politikai tömörülések is profitálnak. Továbbá hathat a Szövetség eredményére a nem szavazók aránya is. Azt kívülről nem látni, hogy az egyes szinteken mennyien nem mentek át az elődpártokból a Szövetségbe, de mindenki tisztánlátása érdekében ajánlatos volna nyilvánosan is körüljárni. Ezzel a helyzetfelméréssel egyidejűleg a potenciális választók egy része bizonyára elvárja, hogy a Szövetség országos és regionális politikusai mielőbb közzétegyék: a három legközelebbi választás közül melyiken/melyeken mérettetnék meg magukat. Jövőre egyszerre lesz helyhatósági és megyei választás, alapesetben (azaz akkor, ha nem hozzák előbbre) 2024-ben parlamenti választás. Tisztességes volna mielőbb jelezni, kik és mely választáso(ko)n jelöltetnék magukat. A mihamarabbi tájékoztatás egyrészt a szándékot hitelesítő gesztus, másrészt valahol szükségszerű is, mert a mai gödörből az vezethet kifelé, ha az egyéni ambíciókat mindenki (választó, párt és jelölt) egyszerre és időben tudja mérlegelni. Az „időben” is kulcsszó, mert a szlovákiai magyarok közéletileg közömbösebb része sokszor fáziskéséssel veszi tudomásul és/vagy emészti meg a fejleményeket. Nem reprezentatív a mintám, de találkoztam nem egy honi magyarral, aki tájékozottságban még a Szövetség megalakulásánál sem tart. Ezzel összefüggésben jobb mielőbb tudni, hogy a Szövetség - a pártegyesüléskor lefektetett mechanizmuson és elveken túl - a gyakorlatban miként képzeli el a jelöltállítást. Ez azért nem pártbelügy, mert a Szövetség néhány hónap múlva a szlovákiai magyarok szavazatait fogja kérni, és a potenciális választók egy része valószínűleg idejében felmérné a kínálatot. Remélhetőleg már egyetlen komoly itteni magyar politikus sem épít arra az ezredfordulóig talán még működő, de azóta erősen halványuló reflexre, hogy a szlovákiai magyar kritikátlanul szavaz a „magyar párt” röviddel a választások előtt közzétett jelöltlistájára (ha egyáltalán a pártra voksol, ha egyáltalán voksol). A Szövetség potenciális választótábora nem engedheti meg magának az utolsó pillanatos egyéni taktizálások luxusát. Meg a különféle választott köztisztségek esetleges etikátlan halmozását sem akkor, amikor önkormányzati, megyei és törvényhozási szinten is nehéz idők járnak és jönnek, és amikor egyetlenegy funkcióban sem lehet csak úgy hátradőlni. FIGYELŐ Most fog csak igazán beindulni Fico Majdnem egy évig nézték a rácsos eget, de most hazamehetett Tibor Gáspár és a többi volt főrendőr. Flrasko, Krajmer, Zetocha és Mihálik. Azzal gyanúsítják őket, hogy nem az állam és a polgár érdekeit szolgálták, hanem Norbert Bödörnek és a saját zsebükre dolgoztak. A nyomozók szerint 18 tagú volt a banda, többen együttműködnek a hatóságokkal, a legismertebb Eudovít Makó és Bemard Slobodník, de az ügyész szavaiból azt lehet kivenni, hogy mások is beismerő vallomást tettek. A DenníkN szerint szabadlábra helyezésüket most megpróbálhatják annak bizonyítékaként beállítani, hogy ártatlanok - ahogy az Robert Fico eddig is sulykolta, ám ez sima, átlátszó hazugság. „A vizsgálati fogság még nem büntetés, hanem azt szolgálja, hogy a gyanúsított ne szökjön meg és ne befolyásolja a tanúkat, ne hiúsítsa meg a nyomozást. Amikor pedig a bírák meggyőződnek arról, hogy ezek veszélye már nem áll fenn, továbbá elég bizonyíték van, elég beismerő vallomás és a lezárásához közeledik a kivizsgálás - akkor kiengedik őket. Ez végképp nem azt jelenti, hogy ártatlanok. Csak szabadlábon várhatják ki az elítélésüket” - emlékeztet a lap. Jöhet a bírósági tárgyalás. A szabadlábra helyezés egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság a vadászházban készült videófelvételeken nem talált semmi olyat, ami befolyásolná az ismert ügyekben folytatott nyomozást Gasparék ellen. Más szóval: az elhangzottaknak nincs akkora súlyuk, mint azokban a bizonyitékoknak, amelyeket már összegyűjtöttek. Szóval mi várható? Kijött a rács mögül Fico két legfontosabb embere közül az egyik, és a Smer elnöke most Gáspárral alighanem országos tűmét kezd, bizonygatják majd, hogy törvénytelen volt a nyomozás, meghurcolták őket, Fico emberei ártatlanok. Gaspamak is viszonylag jó a beszélőkéje, meggyőző a fellépése, indulhat a Fico-show újabb fejezete. A társadalom további megosztása, bizonytalanságkeltés, hergelés. Nagy lárma lesz még itt. Egy jól működő, normális ország könnyen elviselne olyasmit, hogy egy tucatnyi szabadlábra helyezett vádlott a tárgyalás megkezdésig keresztül-kasul járja az országot és összevissza beszél. Egyáltalán nem biztos, hogy Szlovákia ilyen ország. Abban kell bízni, hogy mindez nem befolyásolja majd az ítéleteket kihirdető bíróságot, (úsz)
