Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-22 / 244. szám
www.ujszo.com | 2021. október22. KULTÚRA 9 Időzsaruk, mesterek és főtitkárok Tartalmas és mutatós évad könyvvel ajándékozta meg közönségét az Örkény és a Katona József Színház SZABÓ G. LÁSZLÓ Színházi szezon évadkönyv nélkül? Könnyű elképzelni, nehezebb lenne beletörődni. Az elmúlt években ugyanis megszoktuk, a három élvonalbeli budapesti színház, az Örkény, a Katona József és a Radnóti szeptemberben ezzel várja nézőit. Nem olcsó mulatság egy ilyen kiadvány. Évadkezdéshez azonban értékes ajándék. Mutatós is. Hírt ad az új bemutatókról, a készülő előadásokról, megismerteti velünk a társulat új tagjait, hangot ad a színház igazgatójának, és minden évben friss koncepcióra alapozva, egy-egy gondolatfoszlány vagy pár soros vallomás erejéig közelebb hozza a már ismert csapattagokat. Az elmúlt másfél év viszontagságos és ínséges teátrumi időszaka után jóleső érzés ismét a kezünkbe fogni az ilyen igényesen összeállított és megszerkesztett színházi útikalauzt. Mintha házon belül, a dramaturgián csípnénk el egy-egy beszélgetést, a kulisszák mögött, az öltözők tájékán informálódnánk. Idén azonban csak két társulat rukkolt elő évadkönyvvel. „Nem az utolsó két év volt a színház aranykora - mondja rövidke bevezetőjében Mácsai Pál, az Örkény Színház direktora. - Járvány, üres nézőterek, kilépés az online tér hidegébe. Új színházi törvény a szakmánk megkérdezése nélkül, az SZFE felejthetetlen nyara és ősze. 2001 szeptemberében volt az új Madách Kamara első bemutatója, a Mi újság, múlt század?. Ez volt az Örkény indulása. Idén tartjuk századik bemutatónkat. Húsz év mögöttünk, fontos év és évad előttünk.” Keresztes Gábor zenei montázsára szürreális, abszurd, groteszk, közben mégis személyes álomszkeccsel ábrázolja világunk feldolgozhatatlan tébolyát a színház első bemutatója, a 33 álom, s a hozzá kapcsolódó 33 változat Haydnkoponyára című Esterházy-mű, amelyben Mozart, egy kungfumester és néhány időzsaru is megjelenik. Az előadás két rendezője Bodó Viktor és Kovács D. Dániel. Ezt követi Brecht darabja, A szecsuáni jó ember Mácsai Pál színre vitelében, Tenki Rékával Sen Te/Sui Ta szerepében. Jövő év tavaszán Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi változatát, Ingmar Bergman Jelenetek a bábuk életéből című művét, Kelemen Kristóf A nemzet özvegye című darabját láthatja a közönség. Ez utóbbihoz a rendszerváltást megelőző történelmi helyzet szolgált inspirációként. Két nő története fikciós keretben: ugyanannak a férfinak két özvegye áll a több mint harminc év után feltárt sír fölött, és ott szembesülnek saját múltjukkal. A Szex. Újra. El. című előadás szövegét a színészek improvizációja alapján Schwechtje Mihály írta - a szexuális javak újraelosztásáról. A témát az oxfordi egyetem egyik neves kutatója vetette fel. Az évadkönyv második felében a fotográfus Krasznai Zoltán arcképcsarnokát láthatjuk. „A felkérés arra szólt, hogy próbáljam színészportrékban, képekben megfogalmazni, hogyan élte meg a társulat az elmúlt másfél évet.” Beszédes a végeredmény. „Egy második életet kezdtem el, amibe a színészethez tartozó cselekvések és szándékok, mint a közölni és tetszeni vágyás hátrább kerülnek, és marad a tiszta út az önvaló irányába” - jelenti Hámori Gabriella. „Talán nem lesz huszadik hullám” - reménykedik Patkós Márton. „Mit is játszunk ma este? - tépelődik Csuja Imre. - Tótékat vagy Falsstaffot?” Aztán bevallja: „Ihajcsuhaj, sose tanulom meg!” Térey János Káli holtak című regényének színpadi változatával és a népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon Mesteremberek című kortárs vígjátékával kezdte el az új évadot a Katona József Színház. Izgul Máté Gábor, a társulat igazgatója: „Reméljük, az évad folytatására tervezett előadásainkat is bemutathatjuk közönségünknek.” Azok pedig a következő darabok lesznek: Brian Friel átiratában a turgenyevi Apák és fiúk, amely két nemzedék szembenállásáról, ideológiai vitáiról, megalkuvásairól és elfojtott vágyairól szól. Rendező: Ascher Tamás. A magány nyolc hangját hallhatjuk majd a Tamóczi Jakab irányítása alatt készülő Melancholy Roomsban, amelyhez az európai kultúra archetipikus alakjai és történetei, az elmúlt időszak közös traumái szolgálnak alapul. Kárpáti Péter dokumentumabszurdját, a Moszkva-Peking Transzszimfóniát Novák Eszter viszi színre. A darab indítógombja Venegyikt Jerofejev Moszkva-Petuski című regénye. Maratoni, egész estés kísérlet Varga Zsófia és Tamóczi Jakab triptichonja, az Isten, haza, család, amely egy népes família elhallgatásoktól és félreértésektől terhes történetét követi végig. Decemberi bemutató lesz a Teremtmények, amely Mary Shelley Frankenstein című regénye alapj án születik. Spiró György Főtitkárok című, a 20. század második felének magyar történetét megidéző darabját Zsámbéki Gábor rendezésében jövő év tavaszán mutatja be a színház. Ezt követi majd a Jerma, Lorca „terméketlenségi thrillere” Székely Kriszta rendezésében, Borbély Alexandra címszereplésével. Horváth Judit fotói a Nagytétényifennsíkon készültek az évadkönyvbe. Ott, azon a szakaszon, ahol a társulat tagjai önkéntes hulladékeltakarítást folytattak. Az égető társadalmi kérdésekre reagáló és reflektáló Katona József Színház csapata ezúttal az autókból kihajított szemétre, vagyis a környezet- és természetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. Kesztyűben, műanyag zsákkal a kezükben úton-útfélen gyűjtik a hulladékot a színészek. A képek pedig egytől egyig arról tanúskodnak: jól végezték munkájukat. Ez hajtja őket a színházcsinálásban is. A jól végzett munka iránti örökös vágy. A szerző a Vasárnap munkatársa Széthulló világunk cserepeinek összerakója Komoly kihívás egy ilyen gazdag életműből válogatni (Fotó: Somogyi Tibor) JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Tegnapelőtt nyílt a Bramer-kúriában, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Duncsák Attila retrospektív kiállítása, amelyet tavaly, a művész 80. születésnapjára terveztek, de a pandémia közbeszólt. Az Ungvárról származó művész a Szentpétervári Iparművészeti Főiskolán üveg és kerámia szakon végzett 1967-ben, de - részben az otthoni technikai feltételek hiánya miatt - fokozatosan a festészet felé fordult. Negyvenkét évesen, 1982-ben költözött családjával Kassára, ez a döntés a szabad alkotás lehetőségét is megteremtette számára. „Csendes kitartással megváltoztatta életét, de ugyanolyan csendes kitartással megtartotta jogát az álmaihoz, egy megálmodott világhoz. Almai tele vannak jelentésekkel, szimbólumokkal, asszociációkkal, melyeknek jó része érthető egy másik, európai kultúrájú ember számára is” - írja róla Kubicka Kucsera Klára művészettörténész. Duncsák Attila a színeket és formákat illetően is merész kontrasztokat használ. Képein figuratív elemek keverednek foltokkal, a kompozíciók mégis harmóniát árasztanak. Egészen sajátosan alkalmazza a kollázstechnikát. Első ránézésre eklektikusnak tűnő művei valójában alaposan kidolgozottak, mélyek, és afféle törött tükrökként funkcionálnak, emlékeket ébresztve a szemlélőben, amellett, hogy vizuális feladványokként is funkcionálnak. Olyanok, mint az agyunk mélyéről feltörő, színekből, formákból, képekből álló emlékezetkollázsok, melyek egy-egy cím kapcsán (Az én színházam, Karnevál, Shopping) bevillannak. Mintha állandóan figuralitásra törekedne, ám valaki minduntalan összerázná a kirakójáték apró elemeit. De úgy is lehet értelmezni ezt a munkamódszert, hogy egy' összetört világ cserepeiből új világot alkot. Kollázsai mögött ott lapul a szintetizálás vágya, az értékek megőrzésének szándéka. A mostani pozsonyi kiállítás képeinek kis helyen kellett elférniük, nem irigylem Feke Arnold kurátort, mert komoly kihívás egy ilyen gazdag életműből válogatni. Az egyes korszakok csak villanásszerűen jelennek meg, kezdve nagymamája portréjával, amelyet alig húszévesen festett, és befejezve a védjegyévé vált „kultúra-kollázsok” lecsupaszított változataival, amelyek idén születtek. Arra viszont tökéletesen alkalmas ez a kamaratárlat, hogy felkeltse az érdeklődést Duncsák Attila művészete iránt. Aki nem mellesleg a legköltőibb lelkületű festő - legalábbis így mutatta őt be a kiállítást megnyitó Szaszák György újságíró, a kassai festők szakavatott ismerője, aki több évtizedes mély barátságot ápol a művésszel. Duncsáknak leginkább Márai Sándor művei segítettek kassaivá válni, az ő szellemi örökségét különösen fontosnak tartja. A városhoz való kötődése azonban nem egyenlő a lokálpatrióta kritikátlan rajongásával. Kassa „festői” utcái több képén megjelennek, de itt-ott bevillan a számára meghatározó Szentpétervár, Észak Velencéje, illetve a valódi Venezia karneváli forgataga is, és a maszk mint szimbólum. Szaszák György szerint illenek rá Ady sorai is: „Vagyok, mint minden ember: fenség,/Eszak-fok, titok, idegenség,/Lidérces, messze fény, /Lidérces, messze fény ./De, jaj, nem tudok így maradni,/Szeretném magam megmutatni,/Hogy látva lássanak, /Hogy látva lássanak.” Az Evokáció című kiállítás január 31-ig tekinthető meg. RÖVIDEN Színház és kiállítás az NFG Klubban Dunaszerdahely. Igényes programokkal várja az érdeklődőket a dunaszerdahelyi NFG Klub a hétvégén. A látogatók ma este a Budai Komédiások vendégelőadásában láthatják Az ötször született fiú című vígjátékot. A darab egy színházi próbafolyamatba enged betekintést, az alkotók és egyben szereplők, Majorfalvi Bálint és Téglás Márton szemszögéből. Az évad első kiállítása holnap nyílik, mely egy fiatal képzőművész, Peck Arnold munkáit mutatja be. Peck Arnold kép- és tervezőgrafikus szakon tanult Kaposváron és Budapesten, nyomatait, rajzait és festményeit pont a tervezőgrafikai látásmód határozza meg. A most nyíló Hangyaboly című kiállítás a nyüzsgés, a személytelenség, és a folytonos ismétlődés motívumaira épül. A tárlatmegnyitó este nyolc órakor kezdődik, a zenei aláfestést Vinnie Lonely biztosítja. Érdemes máskor is odafigyelni a klub kínálatára, számos minőségi koncerttel és izgalmas programmal várják az érdeklődőket. (hk) “ m i rVo titmi't7Tt‘<Tt> i~ , - wi^KÉIitfRfla Ónodi Eszter kertészkedett a lezárások idején (Fotó: Krasznai Zoltán)
