Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-01 / 226. szám

www.ujszo.com | 2021. október 1. KULTÚRA 9 Megnéztük, mit érdemes látni az utolsó hétvége során a pozsonyi Fehér éjszaka kínálatából A Fő téren néhány átalakított fémtartály kelt izgalmas hatást komolytalan ötletet, a reklámiparból ismerős, trendi megoldást, „túlháj­­polt” objektet, amelyeket csak a le­írás elolvasása után tudtunk valame­lyest értelmezni. De akad pár való­ban izgalmas mű, amelyekért érde­mes útra kelni ezen a hétvégén is. A legfrekventáltabb belvárosi tereket sikerült érdekessé tenni. Minden napszakban más arcát mutatja Erik Binder használt mosó­gépajtókból épített piramisa, vagy inkább indián sátra a Stúr téren. Éj­jel a körbe-körbe mozgó LED-fé­­nyeknek köszönhetően a pénzmosás jut róla az ember eszébe, nappal pe­dig a maga fehér tömbszerűségében, robosztusságában a túlfogyasztásra, a hulladék újrahasznosításának fon­tosságára figyelmeztet. A Fő téren néhány átalakított fémtartály kelt iz­galmas hatást a belül elhelyezett lámpáknak köszönhetően. A fények és formák mesebelivé varázsolják a teret, azt se bánnánk, ha a cseh művész, Cestmír Suska alkotása örök időkre ott maradna. A Pozsonyi Városi Múzeum ud­varán látható, emberi molekulát modellező léggömbszobor egyszer­re hat monumentálisnak és sérülé­kenynek. A letisztult formák kont­rasztba kerülnek a régi, patinás épü­lettel. A pozsonyi műszaki egyetem építészet-dizájn szakos hallgatói ta­náraik, Paulina Ebringerová, Moni­ka Moravcíková és Bohus Kubinsky vezetésével dolgoztak a művön, amely az Empátia címet viseli, és ar­ra figyelmeztet minket, hogy mind egyformák vagyunk - legalábbis a molekulák szintjén. A hétvégi kínálatból érdemes megnézni Cséfalvay András digitá­lis dinoszauruszembrióját a Rómer­­házban (Zámocnícka 10.), vagy a már említett Bohus Kubinsky SKY című konstrukcióját, amely egy (A szerző felvételei) bankszékház belső udvarát díszíti (Tomásikova 48), azaz máskor megközelíthetetlen, és zene sem jár hozzá (Feró Király kompozíciója). Az utóbbi két hétvégén a várost járva az volt a legpozitívabb tapasz­talatunk, hogy nem hömpölygött el­viselhetetlen tömeg az utcákon, mint az a Fehér éjszakán megszokott. Ez a hatodik ilyen rendezvény, Po­zsonyban egyre többen tudják, miről van szó, a Biela Noc brand megho­nosodni látszik - bár sokak szerint az első év kínálata volt a legnívósabb, azóta a szemfényvesztés irányába mozdult el a proj ekt. A fényt művészi eszközként kezelő alkotóknak nehéz dolguk van: meg kell küzdeniük a világítás kommersz felhasználóival, a magukat reklámozó cégekkel, üz­letekkel. A kéthetes fesztiválra készült al­kotások zöme Kassán is látható lesz október 9-től 24-ig. JUHÁSZ KATALIN hétvégés” művek (a múlt héten ilyen volt például a Duna-parti útvonal, a Zuckermandeltől az Euroveáig), néhány alkotás három hétvégén át látható, de hétköznapokon nem, és vannak tizenhét napon át megcso­dálható objektek, szobrok, világító installációk. Ez utóbbiak többsége kültéri alkotás - a szervezők külön hangsúlyozták a beharangozó sajtó­­tájékoztatón, hogy minél több művet szerettek volna tartósan kiállítani, az esetleges járványügyi szigorításokra is számítva. Tavaly ugyanis nagy csalódásként élték meg, hogy pár nappal a tervezett kezdés előtt kel­lett lefújniuk a Fehér éjszakát, ami­kor már minden készen állt. Az idei kárpótlás kissé felemásra sikeredett, mivel érthető okokból nem tudtak külföldi művészeket, műveket meghívni Pozsonyba. Hi­ányoznak a kínálatból az olyan iga­zi, világra szóló, hónapokon át tur­nézó látványosságok, mint a tavaly­­előtti hatalmas, világító földgömb (a brit Luke Jerram számos díjat nyert vele), az interaktív fényerdő, vagy a háromdimenziós mászóka. Ezúttal a hazai művészek kaptak nagyobb te­ret - szó szerint és átvitt értelemben is, hiszen olyanok is bemutatkoz­hattak projektjeikkel, akik a korábbi években valószínűleg labdába sem rúghattak volna. Találtunk néhány Idén tizenhét napon át tart a Pozsonyban a Fehér éjszaka (Bieia Noc), melynek szerve­zői - francia mintára - a kor­társ képzőművészetet igye­keznek közelebb hozni az utca emberéhez. Az elmúlt években három nap alatt lezavart rendezvényt a járvány miatt nyújtották meg, hogy kisebb legyen a tömeg a belvárosban. Régi mondás, hogy „művészet az, amit annak tartunk”. A kritériumo­kat a kurátorok és a kritikusok álla­­pítj ák meg, az átlagember viszont azt csodálja, ami neki tetszik. Idén pél­dául legalább annyian fotózták a minden este ugyanúgy kivilágított Hodzsa téri szökőkutat, mint az el­nöki palota épületére vetített fény­festést. Ez a mapping nevű technika háromdimenziós hatást képes kelte­ni, a KVANT nevű művészcsoport alkotása például „mozgásba hozta” a téglákat a falakon, növények bur­jánzását imitálta a homlokzaton. Kár, hogy csak az első hétvégén, szeptember 17-19. között volt lát­ható. Ezért érdemes alaposan átbön­gészni a bielanoc.sk címen található kínálatot. Vannak ugyanis „egy-Molekulát modellező léggömbszobor Művészet vagy szemfényvesztés? Üzenetek a Duna vizén át A Duna vizét állítja főszerepbe az a performance, melyet egy óv szünet után újra megrendeznek Párkányban. Az AquaPhone érdekes zenei és irodalmi műsort is kínál. Párkány. A Dunán átívelő per­formance a múltba tekint vissza, mi­kor még - a múlt század ötvenes éveinek elejéig - nem állt a Pár­kányt Esztergommal összekötő híd. Mivel a helyieknek nem volt lehe­tőségük a Duna másik oldalára sza­kadt rokonokkal, barátokkal talál­kozni, esténként - szélcsendes idő­ben - lementek a Dunához, és a fo­lyóra suttogták üzenetüket. A folyó fél kilométeren keresztül vitte a sza­vakat, áthidalva a távolságot és a mesterséges határokat. A performance gondolata, melyet egyébként idén 15. alkalommal va­lósítanak meg, a Svájcban élő, pár­kányi gyökerekkel rendelkező Früh­­auf házaspár ötletét követi. Idén a performance Erdős Virág budapesti költő, író, illetve Alfred Zimmerlin és Markus Eichenberger svájci zené­szek közreműködéséveljön létre. Er­dős V irág szövege magyar, szlovák és német nyelven kel át a Dunán, ezt kí­sérik improvizációval a svájci zené­szek csellón és klarinéton. A Duna vize ismét üzenetek hordozójává vá­lik, azt az időszakot idézve, mikor az emberek nem tudtak találkozni, és emléket állítva a Duna két oldalán élők kapcsolattartási szándékának. A kísérőprogram már vasárnap délután kezdődik és estig tart. Lesz irodalmi délután a Hídőr-házban, melyen a magyar és szlovák iroda­lom kapcsolatáról beszélget majd Erdős Virág költő, Éva And-rej­­cáková műfordító, újságíró, Jana Benová író és Mészáros Tünde műfordító. A performance-t követő­en vetítik le Mattia Mura olasz ren­dező Reggeli a hídon című doku­­mentumfilmjét, amely párkányi és esztergomi átlagemberek története­ivel, identitáskérdésekkel, valamint a Mária Valéria híd hányatott sorsával foglalkozik. (AquaPhone, hk) Tizenötödik alkalommal készül a performance (Fotó: AquaPhone) Újabb kincsek David Bowie hagyatékából London. Újabb kiadványokkal, köztük egy jogi okokból eddig ki­adatlan 2001-es albummal bővül a David Bowie életművét feldolgo­zó sorozat. A Warner Music kiadó a Bowie­­életmű átfogó feldolgozását célzó széria ötödik darabjaként jelenteti meg idén novemberben a Brilliant Adventure című díszdobozos anyagot, amely a 1992-től 2001-ig terjedő időszakra fókuszáló monstre, tizenegy CD-t/tizennyolc LP-t tartalmazó kiadvány - írta a bbc.com. A legnagyobb érdeklődéssel várt megjelenés a Toy című „el­veszett album” . Ezt a kísérletező, felszabadult hangulatú lemezt David Bowie 2001 -ben rögzítette, de nem adták ki, bár 2011 -ben nem hivatalosan megjelent egy verzi­ója az interneten. Bowie régebbi dalai újragondolt változatait és új számokat egyaránt szánt a Toyra, ám akkori kiadója, a Virgin Re­cords nem volt elragadtatva az anyagtól. A brit énekes-dalszerző nem vitatkozott velük, ehelyett in­kább egy másik projekt felé for­dult, amely a Heathen című 2002- es lemezben teljesedett ki. A január 27-től egy három CD-s dobozban külön is elérhető Toy borítóján egy csecsemő látható, akinek fején a felnőtt Bowie ábrá­zata tükröződik. Mark Plati pro­ducer szerint a Toy dalain érződik, hogy a közreműködő zenészek örömmel készítették. Az anyagon az énekes számos, még a hatvanas években született dala, köztük az I Dig Everything, a The London Boys és a You've Got a Habit of Leaving is szerepel. Utóbbi, ame­lyet 1965-ben írt, már meghallgat­ható a néhai dalszerző YouTube­­csatomáján. A Warner Music jelezte, hogy ezen kívül is van még a tarsolyá­ban néhány ínyencség, amelyeket fokozatosan kíván a nagyközön­ség elé tárni. A kiadó illetékesei részletekbe nem bocsátkoztak. A valaha élt egyik legnagyobb hatású poprock művész, David Bowie 2016. január 10-én, 69 éve­sen hunyt el. (MTI, juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom