Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-30 / 251. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2021. OKTOBER 30. ÍZ) Éberség, vigyázat, figyelek - gondolatok Mészáros András könyvéről Nem könnyed esti olvasmány! Ám végül is az is lehetne. Mégsem az! Nekem nem. Ez most itt egy könyvajánló. Tehát legyen ajánlás. Kezdjük azzal, hogy ajánljuk! De kiknek? De miért? íme! Ajánlások sokaknak Ajánlható ez a könyv a tiszta lelkiismerettel élőknek, meg a magukban némi terheket cipelőknek, ilyen is olyan is van bőven. Olvasnia kéne ezt a könyvet a politizálóknak, meg a gondolkodóknak. Politizálóknak azért, hogy tudják meg, mit jelent a posztjukból fakadó felelősség. Gondolkodók írt kapnak politizálóktól kapott sebeikre. De nem kell véresen komolykodni! Vegyék kézbe, böngésszék át a szórakozni vágyók, nem fognak csalódni ők sem! Az életrajzok és emlékiratok rajongóinak kifejezetten jót tesz, érdekes életek, sorsok rajzát kapják. Olvassák el azok a gyűjtögetők, akik a titkokra, eddig csak pletykaszinten hallott értesülésekre éhesek, s ha megtudják a pletykák szintjén terjedtekről az igazságot, jobb lesz az a sutyorgásnál. Sokan találnak maguknak elég sok érdekességet ebben a könyvben. Azért az olyanok is olvassák el, akik nemcsak erre a pletykaízre vágynak, hanem valamit meg szeremének arról tudni, milyen volt, milyen lehetett az: embernek, gondolkodónak lenni a huszadik század felétől napjainkig. Ajánlanám úgy általában mindenkinek ezt a 260 oldalnyi írásbeliséget, akiknek kedvük van megismerni a gondolkodás folyamatát, a filozófusi lét kétségeit, ez emberi esendőség és a szellem kibontakoztatásának nehézségeit egy súlyosan terhelt rendszerben és az utána következő új világ zavarosságában. Ajánlom a hegyek és a síkságok szerelmeseinek, az édességeket szeretőknek, a tánc, az irodalom, a szlovákiai magyar szervezetek története iránt érdeklődőknek, ajánlom azoknak, akik egy mozaikszerű képen fel- és megismerni szeretnék az elmúlt fél évszázadot. De mit is ajánlok tulajdonképpen? Mi ez a Nem alszom? Mészáros András filozófus rendkívül érdekes könyvét ajánlom. Ez hát a Nem alszom. Ez a címe. Nem kell aggódni, nem szenved az alkotó kóros inszomniában, azaz olyanféle álmadanságban, melynek lelki vagy testi okai len-19 Ébernek maradni, csak a szemet pihentetve figyelni viszont önkéntes őrző-védő szolgálat. nének. Itt a nem alszom cselekvés címként való használata egy burkolt utalás arra, hogy mi a szerepe a filozófusnak, s hogyan változott meg mára a szerepe. Mit keres itt Platón? Ha Platón Az állam című művét vesszük elő, abban azt írta le az ókori gondolkodó, szerinte hogyan kellene működnie az államnak. Annak vezetésével Platón a filozófusok rendjét bízná meg, szerinte ez lenne az ideális. Csak a legbölcsebb emberek állhatnának az állam élén, men csak ők képesek gondoskodni a népről. (Mai viszonyaink remek ellenpéldái Platón gondolatának!) A második rend lenne a katonák vagy őrzők rendje, akiknek az a feladata, hogy gondoskodjanak az állam belső és külső védelméről. A harmadik rend Platón szerint a földművesek rendje, tehát azok tartoznak ide, akik a közösség ellátásán dolgoznak. Egyik rendből a másikba való ádépésről nem ír az ókori filozófus, de engedtessék meg ezt a rendbéli tagságváltoztatást felemlíteni, és Mészáros András filozófus kapcsán egyfajta megnyilvánulásként kezelni. A szerző ugyanis nem vesz részt az állam vezetésében, nem áll poszton mint miniszter, viszont filozófusként lát, tapasztal, megél, megír, ábrázol, bírál olyan cselekedeteket, megnyilvánulásokat, melyek az állam rosszul vezetésekor őt mint polgárt érintik. Mészáros András rendet váltott, és mint filozófus beállt az őrzők rendjébe, hogy vigyázzon azokra az értékekre, amelyeket a nép birtokolhat még, de ha a vezetők elrontva irányítanak, mindezt a sok értéket könnyedén elveszíthetjük. Aki őrző posztján figyel, az keveset alszik, annak muszáj ébernek lennie! Mészáros, persze egy kicsit tréfásan és burkoltan, de nagyon jól értelmezhetően magyarázza ezt a nem alszom állapotot, mégpedig édesapját idézve, aki azt mondogatta, ha szunyókáláson kapták: nem alszom, csak a szemem pihentetem! Háborút járt ember tudja, hogyan kell ezt csinálni. A régiek még tudták. Hogyan lehet ébernek maradni Hogyan lehet ebben a hír- és megnyilvánulásdzsungelben eljuttatni az üzenetet, az őrző üzenetét a polgárokhoz? Mi a legjobb módszer? Mire lenne igény, mit venne a kedves olvasó? Legyen hát egy olyan könyv például, amelyben egyszerre van és nincs lineáris cselekmény, egyszerre van és nincs kronologikus sorrend, mégis jól olvasható? Legyen! Mészáros András a szótár, betűrendes privát lexikon műfaját választotta, így aztán könyve az olvasó kényérekedvére ott és akkor kezdhető és ott fejezhető be, ahol és amikor azt az olvasó akarja. Lehet csipegetni, lehet módszeresen végigolvasni, lehet keresni párhuzamokat, viszszatérő figurákat, meg lehet találni és érdemes elemezni a bölcselkedő utalásokat, fel kell fedezni azokat a tényeket, amelyek most először kerülnek nyilvánosságra. Mészáros bár tekintélytisztelő, mégsem meghunyászkodó, az egyetemi viszonyokról szóló szócikkei, életrészletei, szótárpasszusai például egészen nyíltan írnak le olyan történéseket, amelyekről korábban még suttogni is csak kevesen mertek. Végre tiszta víz a pohárban! Aki érzelmeket kíván, aki az Ifjú Szivek történeteire kíváncsi, vagy netán a szlovák filozófia fejlődését, kialakulását szeretné érteni, aki egy, a szocializmus idején szocializálódott filozófus iskoláira, belső meghasonulásaira, kibontakozására utaló értesüléseket keres, aki a Tátra felfedezését vagy egy csallóközi kistelepülés hangulatát kívánja, mind-mind megelégíttetik. Hogy el ne aludjunk Nem aludni kényszerből, ez minden bizonnyal kellemeden lehet. Ébernek maradni, csak a szemet pihentetve figyelni viszont önkéntes őrző-védő szolgálat. Itt esett meg tehát a rendekből való áttérése a szerzőnek, filozófusból őrzővé. Megírni a gondolkodások tépelődések esszenciájaként egy könyvet: feladat volt és nem is kevés munka! Kezelni a teret, befogni az időt, bevezetni a magán-időszámítást, bemutatni objektív és szubjektív módon a megítélhető társadalmi történéseket. Ä könyvvel közben még tanítani is! Persze tanulni is. Táncolni és élni. Szeretni és istent keresni. Gondolkodni és megbocsátani és elfeledni és feloldozni. Mészáros András ezeket teszi Nem alszom című kötetében. Mindenki keresse meg benne a neki valót, erősítse meg magában a gondolkodót. Megéri! Jobban fog aludni! Vagy jobban bírja majd a virrasztást? Szászi Zoltán (Mészáros András: Nem alszom, Phoenix Library 2021) Nosztalgia és bolondozás egy mexikói luxushotelben Úgy fest, nem a Fehér Lótusz az idei év egyetlen említésre méltó luxushoteles sorozata. Az Apple TV+-on futó Acapulcót nyakon öntötték nagy adag, nyolcvanas évek nosztalgiával, de nem csak ezért lehet szeretni. Sokak szemében a jó vígjátéksorozat egyet jelent a sitcomokkal. Ha valaki sorozatformátumban akar nevettetni, többnyire sitcommal próbálkozik, ha pedig mégsem, akkor általában dramedy születik az ötletből, ami ugyan szintén könnyed műfaj, a nevetés mellé azért némi dráma is társul benne. Emiatt az Acapulco mindenképp különleges próbálkozás, hiszen vegytiszta, sitcomelemek nélküli komédia. Persze azért nem száz százalékban eredeti: a munkahelyi vígjátékok (A hivatal, Városfejlesztési osztály...) világa visszaköszön a sorozatban, hiszen elsősorban egy munkahelyen, a Las Colinas hotelben játszódik, a hősei pedig a szálloda személyzetének tagjai közül kerülnek ki. Azonban nem mindenki egyenrangú szereplő: az Acapulcónak van egy egyértelmű főhőse a pályakezdő Maximo személyében, aki új gyerekként kerül a Las Colinasba, és bármily hiheteden, gyerekkora óta arról álmodott, hogy ott dolgozhasson. Évtizedekkel később pedig dollármilliárdos lett, akinek a kaliforniai otthonában saját SOROZATDARÁLÓ komornyikja van, és ha úgy tartja kedve, a kedvenc New York-i pizzériájából rendel magának pizzát, amit a magánrepülőjével szállítanak neki házhoz. Hogy ezt honnan tudjuk? Onnan, hogy a sorozat nem egy, hanem két idősíkon játszódik. Az ötvenéves Maximo a luxusvillájában meséli el a nagy dumájú unokaöcscsének, hogyan szerezte a vagyonát, és hol tanulta a munkamorálját. Ez az elbeszélési mód számos lehetőséget ad az alkotóknak, akik rengeteg ödettel felvértezve le is csapnak rá. Mivel végig az idősebb Maximo nosztalgiázását látjuk a saját fiatalkora iránt, nem csoda, hogy minden és mindenki idealizálva jelenik meg a múltból, harsány színekkel teli képi világ és időnként hiheteden fordulatok (egyszer annyira belefeledkezik a mesébe, hogy egy paparazzo üldözését úgy meséli el, mintha egy akciófilm lenne, ő pedig pisztollyal lövöldözne utána, és mivel a sztori az ő meséje alapján elevenedik meg, ezért a képeken is ezt látjuk) társaságában. Az Acapulco először a vaskos nosztalgiájával, majd a finom, de azért marháskodó poénjaival, végül pedig a hatalmas szívével fog meg. Nem könnyű egy ízig-vérig jó embert megtenni egy történet főszereplőjének, mert könnyen válhat belőle unalmas karakter, de Maximo és a bodadozásai az életben, valamint a Las Colinas hotelben négy epizód után (lapzártáig ennyi került adásba) sem válnak fárasztóvá, sőt a sorozat részről részre jobb lesz, nem utolsósorban a csodásán felépített, izgalmas és vicces mellékszereplők sokaságának köszönhetően. Nagyon ritkán láthatunk olyan sorozatot, amelynek minden pillanata teli van pozitivitással és életigenléssel, és úgy nevettet és szórakoztat, hogy a humora egy pillanatra sem válik közönségessé. Az Acapulco ritka kincs a mai sorozatkínálatban, és talán nem véleden, hogy pont az a streamingszolgáltató állt elő vele, amelynek a Ted Lassút is köszönhetjük. Tóth Csaba
