Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-27 / 248. szám
www.ujszo.com | 2021. október 27. KULTÚRA 115 Koppány új ösvényen poroszkál A Vadkelet hőse címmel jelent meg nemrég a Rómeó Vérzik frontemberének első szólóalbuma JUHÁSZ KATALIN Fontos, hogy egy albumnak legyen sajátos karaktere, mert anélkül csak összegereblyézett dalok gyűjteménye. Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik frontembere sokunkat meglepett első szólólemezével, amelyen egész más hallható, mint a közel harminc éve vérző rockzenekar albumain. Countrylemezként harangozta be az anyagot, úgyhogy azonnal felkaptam a fejem, aztán kiderült, hogy csak egyetlen tipikus countrydal van rajta, a kifejlett, egészséges bluegrass jegyeket mutató Vad titán. A többi szerzeményben inkább ugródeszkának használja a countryt, mint anno a Lynyrd Skynyrd vagy az Eagles tette. És pont ettől színes, izgalmas A vadkelet hőse című album, amely október 8-án, Koppány napján jelent meg. „Először én is az oldschool, Johnny Cash-féle countryt kezdtem hallgatni, de aztán felfedeztem magamnak a műfaj mai képviselőit, Alan Jacksont, Brad Paisley-t vagy Tim McGraw-t, akik stadionokat töltenek meg, nálunk, Közép- Európában viszont szinte ismeretlenek. Amerikában járva az autóban mindig a helyi rádióadókat hallgattuk, és nagyon megfogott ez a mai Nashville-sound, amely a hagyományokból építkezik, de közben abszolút huszonegyedik századi” - meséli Kovács Koppány, aki már amerikai autózásai előtt is gyakran hallgatott countryt. Errefelé ez mindig is rétegmüfajnak számított, kivéve Csehországot, ahol valamiért gyökeret eresztett a country, illetve az abból kisarjadó folkos, egy szál gitáros, úgynevezett „tramp” zene. De ilyesmit sem hallani ezen a lemezen. Sőt, több dalnak alig van köze az eredeti forráshoz, mégis szépen beleépülnek a nagy egészbe. „A Kapitány például egy ilyen countrymentes szám, de ez is én vagyok. A másik véglet az Ennyi kell, ahol a magyar népzene találkozik az amerikai zenével, amely ugyebár a country. Szerintem ilyet még nem csinált senki, először mi is tanácstalanul álltunk a feladat előtt, aztán kiugrott a fejemből egy hegedűdallam, és Iván Peti ezt pazarul megoldotta” - dicséri a szerző a Pósfa zenekar prímását, aki tagja lett ennek a különleges hazai magyar szupergruppnak. Ha már itt tartunk, soroljuk fel a többieket is: Lengyel Pista „Hosszú” a gitár-, bendzsó- és basszusfelelős. A saját stúdiójával történelmet író Szabó Adám „Gila” végre basszusgitárt ragadhatott, a poposabb vonalat képviselő Arizona zenekarból érkező Gasparik Fecó billentyűs hangszereken játszik, a Ghymes alapító tagja, Buják Andor szaxofonozik, a dobos Danics Roland pedig a Rómeó Vérzik hangmérnöke. Nevezett személyek még sosem dolgoztak együtt. Beszélgetésünk ezen pontján felvetem, hogy vétek lenne, ha ez a formáció nem lépne fel élőben, amint lehet. Koppány megnyugtat: dolgoznak az ügyön. „Nagyon hálás vagyok a zenészeknek, mert mindannyian rögtön ráéreztek, mit akarok kihozni ebből az anyagból, és csodálatos volt a közös munka. A lemezbemutatót jövő tavaszra, vagy kora nyárra tervezzük, mert ehhez a zenéhez nem passzol a hűvös idő. A helyszín a nagyszarvai Big Horn Ranch lesz, ahol pár barátommal együtt lovasklubot működtetünk és a lovainkat tartjuk. Egy ideje gyerekek számára is szervezünk lovas programokat, hogy kipróbálhassák, milyen a nyeregben ülni. Nem akarom elaprózni ezt a produkciót, később sem fogunk kis helyeken, klubokban játszani, hanem városnapokra, sörfesztiválokra, fröccsfesztiválokra, westemversenyekre készülünk vele jövő nyáron. Addigra biztosan születnek új dalok is, mert nem az összes szerzemény való fesztiválra, a Kapitány című szám például intimebb hangulatú.” A country, illetve a countryalapú rockzene Magyarországon sem annyira elterjedt, még ma is csak a Bojtorjánt és a 100 Folk Celsiust emlegetjük, ha szóba kerül a műfaj. Ezért a western stílusú lovaglás művelőinek nincs saját zenéjük, amely kifejezné a vadnyugati életérzést. Ezt az űrt is szeretné betölteni Kovács Koppány. A valós igényt mi sem bizonyítja jobban, mint az eladási mutatók. A Vadkelet hőse a Mahasz eladási listájának második helyén nyitott. „Nem az volt a célom, hogy betöltsék egy piaci rést, hiszen hosszú évek óta ilyen zenét hallgatok. De örülök, hogy sokaknak tetszenek a dalok, és hogy manapság még egyáltalán vásárolnak az emberek fizikai hanghordozót. Akik megveszik a CD-t, és nem a digitális platformokon hallgatják, azok a legnagyobb rajongóim. Mert ők kíváncsiak a szövegekre, a belső borítóra, az egész dizájnra. A múltkoriban összefutottam egy ismerőssel, és szerettem volna ajándékozni neki egy példányt. Elfogadta, de rögtön közölte, hogy sajnos nem fogja tudni otthon lejátszani. Én magam is régóta mindent Spotify-on hallgatok, azt sem tudom már, hol vannak a lemezeim. Valahol bedobozolva pihennek. Szóval ilyen feltételek mellett ezt a helyezést elérni a magyarországi listán óriási dolog - számomra.” A borító fekete-fehér lett, a benne lapuló CD viszont már színes. Ezzel a dizájnnal kontrasztot akart teremteni Koppány, és egyébként is tetszenek neki a fekete-fehér fotók. Szóval ez a lemez minden ízében olyan lett, amivel ő maga elégedett. Az utóbbi hetekben sokan feltették neki a kérdést, hogy miért készít egy sikeres rockzenekar frontembere teljesen más stílusú szólóalbumot. Erre azt szokta válaszolni, hogy kellett a változatosság, és ezek a dalok nem passzoltak volna bele a Rómeó Vérzik repertoárjába. A zenekar működik tovább, és különválasztják majd a két koncertprogramot. Egyébként már a következő szólólemezt illetően is határozott elképzelései vannak - az Útra készen című dalt veszi majd alapul, és Bruce Springsteen stílusához közeli zenét szeretne csinálni, aki annak idején szintén sokat merített a countryhagyományokból. A koronavírusjárvány egyetlen pozitívuma az volt számára, hogy végre volt ideje ezzel az anyaggal foglalkozni a lezárások alatt. Idén tavasszal aztán ő maga is átesett a betegségen, és az átélt bizonytalanság, félelem, kétségbeesés szülte a Táncolj a hóban című dalt, amelyet feleségének, Edinának írt. „Hatalmas hálával tartozom neki, nélküle nem tudom, hogyan vészeltem volna át azokat a nehéz napokat. O az, aki mindig mellettem áll, megteremti a biztos hátországot, segít, bátorít és inspirál. Több dalnak is ihletője volt. Amikor sorba raktam a kész szerzeményeket, bevallom, egy kicsit megijedtem attól, hogy túlságosan személyes, intim lett a szövegvilág. Mert egy dal, ugyebár, akkor jó, ha minél többen kötődni tudnak hozzá, ha egy kicsit a sajátjuknak érzik a történeteket. És ekkor a feleségem volt az, akik azt mondta, hogy mivel ez az első szólólemezem, igenis, rólam kell szólniuk a daloknak. A két lányomat is említem az egyikben, ők is részei lettek ennek a történemek. A szövegeim egy részét pedig a bátyám, Kova csiszolgatta, akivel közösen alapítottuk annak idején a Rómeó Vérziket. A dalszerzésben és a szövegírásban egyaránt segített. Jó volt ismét együtt dolgozni vele.” A vadkeleti cowboy tehát új utakon poroszkál, amellett, hogy másik „gyermekét”, a zenekart is ugyanúgy szereti. Reméljük, jövőre dupla annyi munkája lesz, a rajongóknak pedig dupla annyi élvezet jut. Vonósnégyesek megmérettetése A megmérettetés online is követhető (Fotó: Zeneakadémia/Mudra László) A héten zajlik a Bartók Világverseny és Fesztivál Budapesten, melyet a Zeneakadémia 2017 éta rendez meg. A megmérettetés a Bartókéletmű legjellemzőbb elemeire épül: a zongorára, a hegedűre, a kamarazenére és a zeneszerzésre. A verseny ötletét 2016-ban Bartók Béla születésének 135. évfordulója adta. A páratlan években a hangszeresek mérettetik meg magukat: először a hegedűsök, őket követték 2019-ben a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek. A páros években zeneszerzői verseny zajlik, az itt győztes kompozíciók bekerülnek a jövő évi repertoárba. A rendezvény célja, hogy Bartók műveire irányítsa a felnövekvő zenész generáció legjobb hangszereseinek figyelmét, és arra, hogy fiatal zeneszerzőket inspiráljon új, Bartók szellemében fogant művek létrehozására. Emellett a szervezők a széles közönséget is meg szeretnék szólítani. Az elő- és középdöntők, a döntő, valamint a díjkiosztó gálakoncert élőben követhető a Zeneakadémia Solti termében és online felületein. A hangszeres kategóriák versenyei mellett kétévente tudományos konferenciát is rendeznek a Zenetudományi Intézetben, melynek középpontjában minden alkalommal Bartók áll. Az idén választható művek listája Haydntól Ligetiig a vonósnégyesirodalom kiemelkedő szerzeményeit tartalmazza. A repertoárban szerepel Bartók több műve, illetve a zeneszerzőknek rendezett 2020-as forduló díjazott alkotásai: az első helyezett, japán Okamoto Sinszuke és a különdíjas Brandenburg Ádám vonósnégyesre írt műve is. Az idei verseny előválogató testületé - Keller András hegedűművész és karmester, valamint Falvay Attila hegedűművész, a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere és Kováts Péter, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője - úgy döntött, hogy a tervezett 12 helyett 15 kvartettet enged tovább. A versenyzők Amerika, Ázsia és Európa fiatal tehetségei, köztük egy magyar együttes is bekerült az elődöntőbe. A 24 ezer euró összdíjazású Bartók Világversenyen különdíjakat is kioszthat a nemzetközi zsűri. (MTI, Zeneakadémia) RÖVIDEN Afrikai műkincsek kerülnek haza Párizs. Visszaszolgáltatásuk előtt utoljára kiállítják Franciaországban azt a 26 műkincset, amelyet több mint száz éve hurcoltak el Beninből francia katonák. A tételek között vannak királyi trónok, oltárok, szobrok, amelyek az abomey-i királyi paloták kifosztása után kerültek a párizsi néprajzi múzeumba. Emmanuel Macron francia államfő 2017-ben tett ígéretet arra, hogy Franciaország visszaadja az afrikai országoknak a gyarmatosítás idejéből származó műtárgyakat. Égy szakértői jelentés szerint mintegy 90 ezer afrikai műtárgy lehet francia múzeumokban. Eddig Franciaország mindössze egyetlen műtárgyat szolgáltatott vissza, egy kardot a szenegáli hadsereg múzeumának. (MTI) ft fekete-fehér dizájn passzol az anyaghoz (Forrás Kovács Koppány archívuma)
