Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-27 / 248. szám
6 RÉGIÓ 2021. október 27. | www.ujszo.com Síneket robbantottak az emlékműért A Háromhidak Polgári Társulás látványterve a készülő emlékműről (Képarchívum) SZÁZ ILDIKÓ Egy katonai gyakorlótéren fejezték be annak az ötvenméteres sínpárnak a megformázását, amely egy emlékmű részét képezi. Az alkotást az érsekújvári vasútállomás előtti téren helyeznék el a második világháborús bombázások áldozatainak az emlékére. „A tűzszerészek egy robbantó gödörbe helyezték a sínpárt. Több helyen robbanóanyagot szereltek rá, és tizenkétszer ismételték meg az úgynevezett hajlítási, formálási műveletet úgy, hogy a sínpár teljesen eldeformálódjon és összecsavarodjon. A sínpár annak a több ezer embernek a megszakított életvonalát jelképezi, akik életüket vesztették a támadások során” - mondta Frantisek Daniel, a Háromhidak Polgári Társulás elnöke, a szobor egyik ötletadója. A társulás várhatóan jövő októberben helyezi ki a rendkívülinek és egyedülállónak számító műalkotást a vasútállomás előtti térre. Arra kérik a lakosokat, vállalkozókat a társulás honlapján, hogy lehetőségeik szerint támogassák a szoborállítási tervet. Több éve tervezik a szoborállítást, egy alkalommal már bemutatták a látványterveket és a lakosok szavazhattak a számukra legelfogadhatóbbra. Érsekújvár azon városok egyike Közép- Európában, amely a II. világháború alatt a legnagyobb károkat szenvedte el. Háromszor bombázták a várost, 1944. október 7-én és 14-én, valamint 1945. március 14-én. Az akkori Szlovák Állam egész területére 1371 tonna bomba esett, Érsekújvárra 817 tonna RDX bombát dobtak le. Már a rendszerváltást követő években szorgalmazta néhány önkormányzati képviselő, hogy a város állítson emlékművet a bombázottak, elhurcoltak és kitelepítettek emlékére. Az akkori kezdeményezés eredményeként a Mihály-bástyánál állítottak fel egy emlékművet, amely nem mindenki tetszését nyerte el. Később az érsekújvári lakosok petíciót indítottak egy új emlékmű állításáért, amelyben arra hivatkoztak, hogy a bombázások idején több mint négyezren haltak meg, és az áldozatok többsége érsekújvári lakos volt. Az elhunytak közt akadtak magyar és német katonák, ukrán nők és gyerekek is. Történelmi források szerint Érsekújvárnak 1940-ben 23 306 lakosa volt, és 1945-re csak 13 400 maradt. A vasútállomást azért vették célba az ellenséges haderők, mert stratégiailag fontos közlekedési csomópontként tartották számon. A bombázásokat követően teljesen lezárták, és csak 1945. május 1-jén indították újra a közlekedést, ami nagyon sok, a lakóhelyétől távol dolgozó lakosnak problémát okozott. A lebombázott vasútállomás helyett ideiglenes épületet nyitottak az utasok számára. Az új vasútállomást a múlt század hetvenes éveinek elején építették, ezért a legmodernebb csarnokok egyikévé vált, étterme, kisgyerekes családok számára elkülönített váróterme volt. Az előcsarnokban lévő medence mozaik mintázata Zmeták Ernő szobrászművész alkotása. Hamarosan újabb átfogó felújítás vár az érsekújvári vasútállomásra. árterek lényecskéi kommunikálnak a környezettel Csütörtöky József (balról) múzeumigazgató, Aradsky Richard és Gyenes Gábor grafikus (Vataáőin Péter felvételei) A csallóközi VATAŐClN PÉTER Aradsky Richard szobraiból nyílt tárlat a komáromi Duna Menti Múzeumban Spatium Clausa (Zárt tár) címmel. A Dunaszerdahelyen élő alkotó a csallóközi Duna mente invazív növényeiből formálta meg az alkotásokat. KETISIEIul Vajon meglepődne-e bármelyikünk is, ha Aradsky Richard valamelyik fatömbökből és megannyi botból, ágból álló „lényecskéi” megmozdulnának és életre kelnének a kiállítótérben? Esetleg megijednénk? Vagy régi ismerősökként üdvözölnénk ezeket a szobrokat, amelyek rokonait mintha látni véltük volna már a Duna, a Vág vagy bármelyik délszlovákiai folyót övező növénytakaróban megbújva? T ermészetművészet A komáromi születésű Aradsky Richard számára az általa „lényecskéknek” nevezett szobrok olyan érzésekből keletkeztek, amelyek elsősorban a természethez fűződő szoros kapcsolatából származnak. „Esténként kijárok horgászni. Amikor az embernek van rá ideje, akkor hallgatja az esti csendet és zajokat. Ekkor aztán működésbe lép az agy, különféle dolgokra gondol” - árulja el faggatásunkra, ám az alkotásokhoz szükséges inspiráció több másik elemből is összetevődik. „Amikor szobrot készítek, természetes anyagokat formálok meg. Ez nálam nagyon sokáig a kő volt, most viszont ilyen ágakat, növényi eredetű dolgokat rakok össze. Kicsit váltottam, más lett a szobrászati nyelvem” - állítja, majd külön inspirációs forrásként hivatkozik, a vaj kai IN SITU képzőművészeti szimpóziumra is. Az ecetfa varázsa „Nem használok semmilyen kötőanyagot, csak szorításokkal, fúrással rakom össze a szobrokat”-mondja az alkotó, majd hozzáteszi, a túlnyomórészt ecetfákból származó faanyagot kizárólag a csallóközi Duna mentéről merítette: „Ez egy invazív növény, s igazából nincs valódi felhasználási lehetősége. Ezzel a fafajtával foglalkoztam elsőként, a meghámozás után gyönyörű struktúrák jöttekki belőle. Kicsit csontszerűnek tűnik az anyaga.” Erre rímel a kiállítás leírása is, amely szerint a gazdaságilag haszontalan fafajta „az ismeretlenre és a múlandóságra” is vonatkozik. Ez a mozzanat Aradsky Richard számára magától értetődő módon lényeges már csak azért is, mert ha megfelelően hosszan kint hagyná őket a természetben, teljesen, nyom nélkül lebomlanának. Egységben a környezettel A szobrok az elmúlt másfél év termése. Elhelyezésük, drámai megvilágításuk utalhat akár a koronavírus által kiváltott zaklatott közhangulatra is. A megnyitón az alkotó egy rövidfilmben bemutatta azt is, hogy a szobrok miként festenek saját ártéri közegükben, sejtelmes körülmények között: „Nagyon fontos számomra az, ahogyan a kép, a hang, a tér és önmagában az anyag együtt működnek. Ha valamilyen tárgyat elhelyezek kint a természetben vagy egy beltérben, s ha az nem kommunikál a környezettel, akkor az egy süket tárgy lesz, rossz helyen.” A kiállítás 2022. február 22-ig tekinthető meg a Duna Menti Múzeum földszinti kiállítótermében. ■ -4 dolog, amiért velünk könnyű új megrendelőket találni UJSZO com írja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa > 3 perc alatt bárhonnan feladhatja hirdetését kiválaszthatja a megjelenés pontos dátumait > 2 nap múlva a nyomtatott Uj Szóban 70 000 fizetőképes ember olvashatja ráadásul tetszése szerinti ismétléssé!
