Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-27 / 248. szám
4 RÉGIÓ 2021. október 27. I www.ujszo.com A helyi értékek megőrzéséért dolgoznak TORNYAI BIANKA A mennyiség helyett a minősé' gi termelés a fontos a királyrévi gazdaságban. Az igazgató kitart amellett, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek ki kell egészítenie egymást. nrorenr?! A királyrévi Agrostaar KB Kft. 1998-ban alakult az egykori állami gazdaság privatizációjával. Azóta 2000-2200 hektáros területen gazdálkodnak, amelynek nagyobb része bérlemény, kisebb része a cég tulajdonában lévő terület. Komplex tevékenység Szikura Ferenc, a vállalat vezetője kifejtette, kevés olyan gazdaság van Szlovákiában, amelyben az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel egyszerre foglalkoznak. „Mi úgy véljük, a kettő csak együtt működhet, az egyik a másik nélkül nem jó megoldás. A föld csak úgy lesz értékes, ha az állattenyésztésből származó humusz belekerül. A szarvasmarhatenyésztést kiegészítjük a tejtermeléssel, összesen 500-550 szarvasmarhánk, ebből 175 tehenünk van, tehát nemcsak a húsért, hanem a tejért is tartjuk az állatokat. A bikaborjúkat 700-750 kilogrammosra hizlaljuk fel, majd értékesítjük a húsukat. A farmon minden állatot az úgynevezett welfare tartásban, tehát állati jólétben nevelünk, a szóját, amiből a takarmány készül, szintén magunk termeljük, így a tej is GMO-mentes. A kacsafarmot az elődöktől örököltük, 1962-ben jött létre. Mivel az egész országban már nincs víziszámyas-vágóhíd, ezért jelentősen megcsappant az egykori kacsaállomány, évente csupán 60-70 ezer kacsát nevelünk fel, míg a kezdetekben 3-4 tonnányit neveltek. A nagyobb részét a közel 5 éve felépült saját vágóhidunkon dolgozzuk fel. A kacsahúst a Farmfoods üzletlánc boltjaiban értékesítjük, amelyekből van az egész országban. Élő kacsát is árulunk, az egynapostól a tömni valóig mindenféle méretben. A kacsa mellett csirkét is tenyésztünk, évente hatszor 120 ezer darab az átlagos termelés. Külön istállóban tartjuk azokat, amelyeket a saját vágóhidunkon dolgozunk fel. Ezeket a saját boltunkban, a. Farmfoods bolthálózatban, illetve egyéb üzletekben értékesítjük. Nagyon örülünk annak, hogy például Nagymegyeren majdnem az összes iskola a mi hústermékeinket vásárolja, amelyek szintén GMO-mentesek és welfare tartásúak” - részletezte az igazgató. A gaz-A kacsafarmon 1962 óta tenyésztik ugyanazt a fajtát, a pekingi fehéret. A tojókat számozással választják ki a legjobb tulajdonsággal bírók közül, róluk naponta készül feljegyzés. A vérfrissítésről magyarországi és csehországi hímek behozatalával gondoskodnak. (Somogyi Tibor felvételei) Szikura Ferenc büszke saját termékeire Nagyjából húszezer kacsa kerülhet hamarosan a sütőbe A tisztítás szempontjából a legideálisabb, ha 60-70 napos korukban vágják le a kacsákat, később tokosodni kezdenek tenni, de szerintem nem szabad. Szlovákia kicsi ország, termőföldjeinek mégis nagyon nagy százaléka került külföldi tulajdonba. A Csallóköz alatti vízkészletet, amely Közép- Európa egyik legnagyobb vízkészlete, mindennél jobban kellene védelmezni, hiszen a legnagyobb érték az ivóvíz. A földművelés, állattenyésztés számomra a kikapcsolódást is jelenti, amikor úgy érzem, hogy túl sok a stressz, elég kimennem a határba, az erdőbe, az állatok közé, máris sokkal jobban leszek, nem tudnám elképzelni, hogy állandóan egy irodában vagy egy gyárban dolgozzak” - mondta el Szikura Ferenc. A vágóhídon mosolygósán és gyorsan megy a munka daságban silóból, trágyából és trágyaléből gázt, abból villanyáramot állítanak elő és mint zöldenergiát értékesítik. A 2200 hektáros területen főleg búzát, árpát, kukoricát termesztenek, amelyet az állatok etetésére használnak fel, de van mák, borsó és szója, valamint a 27 hektáros gyümölcsösben őszibarack és alma is, továbbá szilvát és sárgabarackot is ültettek. Mintegy 90 alkalmazottja van a kft.-nek, ezáltal hatással van a település életére, de a régióéra is, hiszen nemcsak helyieket, hanem környékbelieket is foglalkoztat. A cég megalakulása óta állandóan fejlődik, igyekeznek a nyereséget minél jobban visszaforgatni, bővítésre költeni. Tájházak útja új turisztikai útvonal a szlovén-magyar határtérségben Ä „Tájházak útja” nemrég létrejött új turisztikai útvo nal, mely átszövi a szlovén-magyar határtérség te lepúléseit. A kezdeményezéshez első körben kilen tájház és öt szálloda csatlakozott. A „Tájházak útja” (HOUSES) című projekt fő célja a szellem kulturális és épített örökség - elsősorban a tájházak - turiszti kai kínálatba való bevonása és ezzel megóvásuk biztosítása Ki ne szeretne üdítő sétát tenni a tájházi gyógynövénykerl ben, majd a saját maga által gyűjtött terményekből szörpöt, lekvárt készíteni? Megismerhetjük a régebbi korok építészeti hagyományait, kipróbálhatjuk a korabeli tárgyakat, túrázhatunk a természetben, majd helyi termékekből álló kóstoló után feltöltődve térhetünk vissza a városi forgatagba. Bővebb információkért látogassanak el a Tájházak útja facebook oldalára: www.facebook.com/houses.si.hu A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. J3P iftterreg w • ■ SZLOVÉNIA - MAGYARORSZÁG Nincs támogatójuk Szikura Ferenc szerint Szlovákiában az a legrosszabb, hogy a gazdák érdekeit nem védi senki. „Összesen 20-25 ezren dolgozunk a mezőgazdaságban, ami kevés ahhoz, hogy a politikában mellénk álljon valaki. A mezőgazdaságot nem tekintik stratégiai lehetőségnek, a földből árucikket csináltak, ami hatalmas vétek. Szlovákia nem annyira gazdag, hogy az olyan helyettesíthetetlen értéket, mint a termőföld, ne védelmezze. A koronavírus-járvány alatt megtapasztalhattuk, mekkora probléma, ha lezátják a határokat, mert az élelmiszer-szállítás is akadozott. Kevesebb, mint negyvenszázalékos a hazai termelés, holott akár a dupláját is képesek lennénk elérni. Mindezek ellenére úgy vélem, mégis csak így érdemes a munkánkat végezni. Szeretem a falut és a környéket, tisztelem az embereket, gyerekkorom óta itt élek, ismerem az egész határt, szeretem az állatokat. Ezt tudom és akarom is csinálni, még akkor is, ha sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy mit keresek még mindig itt. Egyszerűbb volna odaadni az egész gazdaságot külföldi befektetőnek. Van, aki ezt meg tudja Értékelni kell a hazait Úgy véli, a felhasználóknak is kicsit lokálpatriótáknak, nemzetibbnek kellene lenniük, hogy a külföldről behozott termékek helyett a hazait válasszák. „Mindig elmondom a vásárlóknak, hogy ha a megvett áruval valamilyen problémát tapasztalnak, rögtön jöjjenek vissza. Tudom, hogy mit termelek, mit árulok, ezért az emberek szemébe tudok nézni. Ahhoz, hogy nagyobb legyen a hazai termékek iránti kereslet, az embereknek meg kellene érteniük, hogy a helyben termelt és ellenőrzött termék sokkal megbízhatóbb, mint a kétes eredetű külföldről behozott, akkor is, ha az olcsóbb. Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha nem megbizható forrásból származó, ellenőrizetlen termékeket fogyasztunk hosszú távon. Minden alkalmat megragadok, hogy erre felhívjam a figyelmet, de az államnak is nagyobb részt kellene vállalnia ebben, népszerűsíteni kellene a hazai termékeket” - fejtette ki a vállalat igazgatója, aki ezt a szemléletet igyekszik átadni a kollégáinak és a fiatalabb alkalmazottaknak, és mindig ügyel arra, hogy az idősebb kollégák mellett betanítsák az utánpótlást is. DP210622
