Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-26 / 247. szám
www.ujszo.com | 2021. október 26. RÉGIÓ 5 A tavalyinál j óbb évet zárt a nagymegyeri fürdő Holényi Gergő (balra) polgármester és Lukáá Machala (A szerzó felvétele) Emlékkiállítás az egykori zsidó iskolában KISS BARTALOS ÉVA Az emelkedő energiaárak jobban fenyegetik a nagymegyeri fürdő működését, mint a pandémia miatti korlétozésok okozta kiesés, véli Lukéi Machala igazgató, aki szerint a növekvő kiadások ellenére biztos a fürdő anyagi helyzete. Az igazgató székéről azonban ez nem mondható el. A korábbi, hasonló módon beültetett fürdővezető kinevezését érvénytelenítette a járásbíróság, írta a Paraméter. NAGYMEGYER Idén közel 370 ezer vendég váltott jegyet a nagymegyeri termálfürdőbe, mintegy 30 ezerrel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A pandémia előtti időszak látogatottságának felét sem érte el az utóbbi két nyári idény. 2019 ugyanis rekordév volt az idegenforgalomban, akkor a nyári hónapokban közel 800 ezer vendéget fogadott a fürdő. Lukás Machala igazgató lapunknak elmondta, az idei látogatottság az üdülési utalványoknak is köszönhető, most ugyanis több turista élt ezzel a lehetőséggel, mint a korábbi években. A fürdő vendégeinek 60%-a belföldi turista volt, 35%uk cseh, a fennmaradó 5%-ot más országokból érkező vendégek alkották. „A pandémia a vendégeinket is befolyásolta. A kormány rendszertelen intézkedései miatt júliusban elmaradtak a cseh turisták” - magyarázza az igazgató, akinek nagy tervei vannak a fürdővel. Ezeket két hete egy lakossági fórumon is említette. A részletekről azonban, arra hivatkozva, hogy jelenleg a szakmai egyeztetések és projekt előkészületek folynak, még most sem nyilatkozott. „A nagymegyeri fürdő kiváló gazdasági helyzetben van. Idén eddig 40%-ot sikerült megtakarítani a kiadásokon, ez azt jelenti, hogy megbirkóztunk a Covid-19 miatt az év elején bevezetett válságüzemmóddal. Most azonban az energiaárak és a víz árának ugrásszerű növekedése nyugtalanít bennünket. Az aránytalan drágulás nagyon negatívan hathat a vállalat gazdasági eredményeire” - jegyezte meg Machala. A helyzetet ronthatja, hogy ősszel és télen kevesebb látogatóra számítanak, mint a pandémia előtti időszakban. Lukás Machalát az év elején nevezte ki a városi vállalat igazgatójává Holényi Gergő polgármester, lépése ellen a képviselő-testület egy része, és a fürdő alkalmazottai is tiltakoztak. Előtte rövid ideig Milan Oresanskyt ültette be a polgármester Krizán Tibor akkori ügyvezető igazgató mellé a képviselő-testület jóváhagyása nélkül. Tavaly őszi lépését bíróságon támadta meg a fürdő felügyelőtanácsa, amelynek tagjai önkormányzati képviselők is. Oresansky rövid időn belül visszalépett. Az ügy folytatódott, a Paraméter hírportál szerint néhány hete érvénytelenítette a Dunaszerdahelyi Járásbíróság Holényi döntését. Az indoklásból kiderül, hogy a városi cégek élére csak a képviselő-testület döntése alapján nevezhetnek ki vezetőt. Balázs Péter képviselő, a felügyelőbizottság tagja lapunknak elmondta, egyelőre nem értesítették őket a döntésről, de emlékeztetett, hogy a felügyelőbizottság Machala kinevezését is megtámadta. Ebben az ügyben még nem volt tárgyalás. SZÁZ ILDIKÓ nm Nyitókonferenciát tartottak a zsinagógában a műemlékké nyilvánított egykori zsidó iskola felújítása kapcsán, amelyen ismertették az épület történetét, méltatták építészeti értékét, és ismertették a felújítással kapcsolatos terveket. Az önkormányzat által szervezett találkozón jelen volt Telje Theodor Nervik, a Norvég Királyság nagykövete, Ján Krtík, Léva polgármestere, valamint a városi művelődési központ vezetése és az épület felújítását tervező szakértők csoportja. A konferencia résztvevői megtekintették az 1935-ben, Jacques Oblatt építész tervezte épületet. A konferencián elhangzott, hogy az egykori zsidó iskola épületében továbbképzéseket, kulturális rendezvényeket, különféle szabadidős programokat tartanak és kávéházat nyitnak. Állandó emlékkiállítás lesz a házban a lévai térségben élő zsidó lakosok tiszteletére. Az iskolát a zsidóság csak rövid ideig használhatta, 1944-ben a zsidó gettó részét képezte. 1945 után a tanonciskola, 1949-től a Második Nyolcéves Középiskola működött az épületben, és 1967-től a Közgazdasági Középiskola diákjai látogatták. A létesítményt mintegy 900 ezer euró ráfordítással újítják fel a Norvég Alap támogatásával. Az egykori iskola szoros szomszédságában lévő zsinagógát 2011- ben újították fel, a négyszáz férőhelyes csarnok alapkövét 1883. április 24-én rakták le. A 19. század első felében mintegy 160 zsidó élt Léván, de 1880-ra már 903-an tartoztak a hitközséghez. A város tulajdonában lévő zsinagóga felújítására 1,52 millió euró támogatást kaptak uniós és állami forrásokból. Ázon kevés épületek egyike, ahol megtalálták az alapító okiratot, amelyet sikeresen restauráltak és kiállítottak. A tíz évvel ezelőtt felújított zsinagóga épületénél lévő egykori zsidó iskola is kulturális központtá válik (A szerző.felvétele) Minőségi muzslai bor készítésére törekednek VATAŐÖIN PÉTER A muzslai Borvák Mária és férje, Keil Róbert idővel professzionális borászatot akarnak felépíteni. A jelek szerint egyre több potenciál van a muzslai szőlőhegyben, amelyet ők is mind jobban szeretnének erősíteni. MUZSLA Friss és napfényes a reggel a muzslai szőlőhegyen. Az október végi szüreten most a rajnai rizling, a kékfrankos, valamint a cabemet sauvignon van soron. A Borvák Máriáékhoz tartozó ültetvény a magasabb régióban helyezkedik el, ide már csak a kilátás miatt is érdemes lenne feljönni. „Mindenki csinálja, aki elérhető” - mondja a családi munkaszervezetről nevetve Mária. Dolog van bőven, ugyanis a 4,5 hektárjukon évente 40-45 ezer kilogramm gyümölcs terem meg. A szőlő nagyobb részét még mindig eladják, a többiből bort készítenek, ám a végső cél az volna, hogy teljes egészében hivatásszerűen műveljék a borászatot. Férjével jelenleg két pici gyermeket nevelnek, s emiatt tudatosan döntöttek amellett, hogy amíg nem lesznek nagyobbak, addig nem vetik bele magukat teljes erővel a borkészítésbe. Mária most anyaságin van, hiszen idén született meg a második gyermekük, egyébként pedig a Tandem nonprofit szervezet szakmai vezetője, míg a magyarországi Tátról származó félje tervezőmérnök. Családi hagyomány „Most úgy látjuk, lassan eljön az ideje annak, hogy olyan irányba tartsunk, amelynek a végén legalább egy, de idővel két generáció is meg tudjon élni ebből. Ez a birtokméret elég arra, hogy két generáció egymás mellett dolgozva vendéglátásból és szőlészetből meg tudjon élni” - állítja határozottan, amelyet édesapja, Borvák Imre is nyugtáz, s mint mondja, nem lenne semmi értelme, ha nem folytatná valaki: „Ezért csinálja az ember, hogy valaki továbbvigye”. „A legrégebbi szőlőnket - aminek írásos nyoma is van - 1852-ben vette meg a szépapám. Ez lényegében véve a mai napig a családunk tulajdonában van. A szépapám fia Zsolnára és Brünnbe, valamint a környező falvak kocsmáiba is szállított bort. Erről megvannak a szállítólevelek is. Ezt a folyamatot a világháború szakította meg” - meséli Borvák Imre a muzslai szőlő- és bortermesztés régi hagyományairól. Tudvalevő az is, hogy a faluból az esztergomi érsekség is vett annak idején bort. A szőlőhegy központi része ma sem elhanyagolt, jól látszik, hogy számos pincét rendben tartanak a tulajdonosok. C6I: a minőségi bor Közhely, de nem tudunk nem beszélni arról, hogy a szőlő ára milyen botrányosan alacsony, hiszen a külföldről beáramló szőlő és bor lenyomja az árakat. „Mostanra ott tartunk, hogy ha így megy tovább, akkor szőlőt nem éri meg termelni, hanem egyetlen út lesz, az pedig a minőségi borkészítés” - állítja Mária, aki egyébként OKJ-s borászati képzést is elvégzett, valamint borismereti tanúsítvánnyal is rendelkezik. Fontos szempontnak tartja azt is, hogy, szíwel-lélekkel foglalkozzanak a vendéglátással. „Én azt tartom a muzslaiakról, hogy nagyon vendégszerető emberek” - teszi hozzá. Szót ejtünk arról is, hogy Muzslai Bortúra névvel 2017 08,2019 között májusonként a szőlőhegy valóságos kis borfesztiválnak ad helyet, ahol a helyi termelők is bemutathatják a termékeiket, s az érdeklődők pincéről pincére járhatnak. Az utóbbi két évben a rendezvény ugyan elmaradt a Covid miatt, de 2022-re újult erővel fel szeretnék venni azt a fonalat, amely két éve kényszerűségből szakadt meg. Ami a Borvák-bort illeti, most még ők is egyenesen a pincéből árulják, ahol kóstolókat is tartanak, de különféle rendezvényeken is megjelennek a termékeikkel. Nehéz óv volt Óvatlanul rákérdezek az idei termés minőségére, de Mária gyorsan letisztázza, hogy arról még nem igazán érdemes végső következtetéseket levonni, amennyiben borról van szó. „Ezt általában ugyan szüretkor szokták megkérdezni, de több borászkollégámmal együtt én is azon a véleményen vagyok, hogy ezt érdemesebb lenne megkérdezni januárfebruárban, mikor már azt értékeljük, hogy milyen lett valóban a bor” - állítja. Emlékeztet, idén áprilisban és májusban nagyon hideg volt, s ez hatással volt a szőlő növekedésére is. Néhány fajtánál az átlagos hozamokhoz képest csak feleannyi termés van idén. Ugyanakkor idén nem szenvedtek jégkárt - annak ellenére, hogy a mindössze 200 méterre található szőlőszomszédoknál a jég 60%-os veszteséget is okozott. Járványgondok A koronavírus-járvány a bortúra kétszeri meghiúsításán kívül a borértékesítésre volt főleg negatív hatással. „Sokat beszélgettünk erről a partnerekkel, hogy lesz-e egyáltalán igény vagy helyük arra, hogy idén bort készítsenek” - mondja Mária arra utalva, hogy felhalmozódtak a készletek, hiszen nem voltak borkóstolóval egybekötött rendezvények. Másfelől viszont kényszerből történt robbanásszerű fejlődés a digitális térben. Nemcsak az e-shopok száma növekedett meg gomba módra, de online borkóstolókat is rendeztek egyes borászok, akik csevegőprogramok segítségével ecsetelték boraik tulajdonságait az azt ízlelgető vevőknek. Borvák Máriáéknál ugyan még nem működik az eshop, de az alapjai már megvannak. Borvák Imre (balról), Borvák Mária, Keil Róbert és gyermekeik (A szerző felvétele)
