Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-25 / 246. szám
8 I KULTÚRA 2021. október 25. | www.ujszo.com Akit a közönség halhatatlannak tart Venczel Vera nemzedékek kedvence volt, már középiskolásként fontos filmekben szerepelt (Fotók: MTI) BÚCSÚZUNK Életének 76. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - tudatta a Vígszínház szombaton. Venczel Vera Budapesten született 1946-ban. Már gyerekkorában színésznek készült, apjával sokat járt színházba, de különösen a verseket szerette. A gimnáziumi évek alatt beiratkozott egy Heller Ágnes vezette önképzőkörbe, majd szülei elvitték Makay Margit színésznőhöz. O tanította, biztatta, így indult el a színészi pályán, és már középiskolás korában szerepet kapott Máriássy Félix Karambol és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul című filmjében. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára első nekifutásra felvették, osztályfőnöke Pártos Géza színházi rendező volt, aki szerette volna, ha növendéke a Madách Színházhoz szerződne, azonban Várkonyi Zoltán - aki már a felvételin felfigyelt a tehetséges fiatal lányra - a másodév végén szerepet ajánlott neki a Vígszínházban. Ettől kezdve már nemcsak a főiskola Ódry Színpadán, hanem a Vígben is megmutatta tehetségét kisebb-nagyobb szerepekben. A filmrendezők is hamar felfedezték, már 1967-ben szerepelt az Egy szerelem három éjszakája és a Tanulmány a nőkről című filmekben. Az ország szívébe a következő évben, az Egri csillagok Vicuskájaként lopta be magát, ezt a szerepet a közönség szavazatai alapján kapta meg. Pályakezdőként olyan színészóriásoktól tanulhatott, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits Zoltán, és olyan filmrendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Makk Károly, Fábri Zoltán vagy Sándor Pál. Diplomáját 1968-ban kapta meg, és azonnal a Várkonyi irányította Vígszínházhoz szerződött, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt. A mozi tette országosan ismertté, több mint száz filmben, tévéjátékban és sorozatban nyújtott kiemelkedő alakítást, olyan alkotások őrzik játékát, mint a Kárpáthy Zoltán (1966), az Egy szerelem három éjszakája Venczel Vera (1946-2021) (1967), az Isten hozta, őrnagy úr! (1969), A fekete város (1971) vagy az Ida regénye (1974). A Móricz Zsigmond regényéből készült Pillangó női főszerepének megformálásáért 1970-ben elnyerte a montecarlói Arany Nimfa díjat, amely akkoriban a televíziós Oscar-díjnak számított. A hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen szinkronizált is, több mint 50 filmben kölcsönözte hangját külföldi színésznőknek. Törékeny, finom alkatának köszönhetően főleg naiva szerepeket osztottak rá a rendezők. Lírai, tiszta női karaktereket keltett életre a színpadon és a filmekben is. A kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva jelentős szakmai sikereket aratott. Meghatározó volt számára a találkozás Zsótér Sándor rendezővel (Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazás). Közben pedig játékosságát, komikai vénáját is megcsillogtatta a Sógornőkben és a Monokliban, estéről estére. Egyik legjelentősebb munkája A vörös oroszlán című monodráma volt, amelyet Lőrinczy Attila dramaturg kifejezetten neki álmodott színpadra, és Bodor Böbe rendezésében valósult meg. Az előadás Szepes Mária sokáig betiltott, misztikus regényéből született. A 2007-ben elhunyt írónőhöz mély barátság fűzte Venczel Verát. Ezt az előadást Pozsonyban is láthatta a közönség 2011-ben, az Astorka Színház fesztiváljára. „Nagy öröm nekem, hogy ismét Pozsonyban játszhatok, és hogy épp ezt a darabot vihetem el oda - mondta el akkor lapunknak. - A befelé fordulásra, a mindenséggel való kapcsolatkeresésre, a saját felelősségünkre hívja fel a figyelmet. Nagyon sok rétege van a műnek. Szerintem nincs ember, akit ne érdekelne az örök élet itala. És a csend, a lélek csendje. Ezt közvetíteni nem mindennapi feladat számomra.” A kétezres években, hosszú kihagyás után újra játszott játékfilmekben is, többek között Szabó István Rokonok (2005), Bacsó Péter De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006), Dettre Gábor Tabló (2008) című alkotásában. Tehetségét számos díjjal ismerték el. Már 1975-ben átvehette a Jászai Mari-díjat, a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díját. 1987-ben Kazinczy-díjjal tüntették ki, 2003-ban ő kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrüt, 2004-ben pedig az Ajtay Ándoremlékdíjat. 2005-ben Páger-gyűrüt kapott, 2008-ban a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, és portréfilm készült róla. 2010-ben érdemes művész, 2016-ban kiváló művész lett, 2011-ben Harsányi Zsolt-emlékdijjal és Bilicsi-díjjal tüntették ki, és ismét átvehette a Ruttkai Évaemlékgyűrűt. 2015-ben elsőként tüntették ki Szepes Mária-díjjal, majd Tolnay Klári-díjat kapott, 2018-ban Prima díjas lett. 2019-ben életműdíjat vett át a Magyar Filmhéten, tavaly pedig neki ítélték a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat. „Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaságjátékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez” - olvasható a színház méltatásában. Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A magyar színház- és filmművészet jelentős alakját a Vígszínház saját halottjának tekinti. (MTI, fidelio, hvg.juk) Kovács Istvánnal az Egri csillagokban Pablo Picasso 140 éve született Koncz Zsuzsa végre eljut Dunaszerdahelyie Az utóbbi napokban sokan érdeklődtek a szervezőknél, hogy vajon tényleg fellép-e ma este Koncz Zsuzsa Dunaszerdahelyen. A bizonytalanság érthető: ez már a hatodik dátum, amelyet tavaly március óta kitűztek. Sokan azóta őrizgetik j együket. Török Adrienne (elóKONCERT) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a koncertet egészen biztosan megtartják, és hogy már a másfél évvel ezelőtti első terminusra is szinte minden jegy elkelt. Paradox módon akkor pont a várható telt ház miatt nem valósulhatott meg a koncert, mert a járványügyi intézkedések ezt nem tették lehetővé. Koncz Zsuzsa azóta új albumot is kiadott Szabadnak születtél (Forrás: elóKONCERT) címmel, azaz talán még jól is járnak a nézők, hiszen olyan dalok is elhangozhatnak ma a Csapiár Benedek Városi Művelődési Központban, amelyeket másfél évvel ezelőtt nem hallhattak volna, (juk) Száznegyven éve, 1881. október 25-én született Psblo Picasso, a 20. század egyik legismertebb, legsokoldalúbb képzőművésze. Tízéves koráig szülővárosában, Málagában, majd La Corunában élt, mielőtt a család Barcelonába költözött, ahol rajztanár édesapját a Képzőművészeti Főiskola professzorának nevezték ki. Apja maga képezte fiát, akinek 13 évesen már kiállítása volt, 15 évesen pedig felvették a barcelonai Királyi Képzőművészeti Akadémiára. A következő években Párizs, Madrid és Barcelona között ingázott, barátságot kötött Max Jakob kritikussal, aki megismertette őt a kortárs írókkal, köztük Guillaume Apollinaire-rel. Picasso 1904-ben végleg Párizsban telepedett le, műterme avantgárd központtá vált. Stílusa egymásba átívelő korszakok sora. Az 1901 és 1904 közötti kék korszakot a szegények világának ábrázolása uralja, az ezt követő periódusból származó vásznaira a lírai hangvétel jellemző. Az afrikai szobrok hatását tükröző korszakának csúcspontja az 1907-ben festett Avignoni kisasszonyok, amely szakított a klasszikus felfogással. A széttöredezett síkok, a női test brutális ábrázolása annyira provokatív volt, hogy a művész évekig nem merte bemutatni. Ez a mű már előremutat kubista korszaka felé. A tárgyi világ formáit felbontó és geometrikus jelekké absztraháló technikát Georges Braque-kal közösen fejlesztette ki. 1915-ben meghalt szerelme, Eva, a válságból az Orosz Balettnek készített díszletek és jelmezek tervezése mozdította ki. Ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, Olga Koklova balerinával. Később közel került a szürrealista mozgalomhoz, a két világháború közötti korszakának szintézise az 1937-ben késsült Guernica, amely a spanyol polgárháborúban a németek által lebombázott város mementója, a fasiszta barbárság elleni tiltakozás. A második világháborút a németektől megszállt Párizsban töltötte, ekkor lépett be a kommunista pártba, amelynek haláláig tagja maradt, de 1956-ban tiltakozott a magyar forradalom eltiprása ellen. A háború után a Földközi-tenger partvidékén lakott, személyét ekkor már kultusz övezte. Magánélete tele volt botrányokkal, stílusát pedig az eklektika jellemezte. (MTI)
