Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-25 / 246. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN 1956: kampánybeszédek és erődemonstrációk Tíz nagykövetre támadt rá Erdogan Isztambul. Nemkívánatos sze­mélynek minősített tíz törökor­szági nagykövetet Recep Tayyip Erdogan török államfő. A nagy­követek - közöttük az USA, Franciaország és Németország diplomáciai képviseletének ve­zetője - a négy éve fogva tartott Osman Kavala üzletember pe­reinek késleltetése miatt bírálták a török igazságszolgáltatást, és a férfi azonnali szabadon engedé­sére szólították fel Ankarát. Os­man Kavala ellen jelenleg két török eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtön­ben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. (MTI) Tusk lett a lengyel ellenzék vezetője Varsó. Megválasztották a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökének Do­nald Tusk volt lengyel minisz­terelnököt, az Európai Néppárt (ÉPP) elnökét a párton belüli tisztújító szavazás eredménye szerint. A PO-nak októberben átlagosan 28 százalékos támo­gatottsága volt országosan, míg a kormányzó Jog és Igazságos­ságé (PiS) 38%-os volt. (MTI) Migrónskaraván az USA irányába Tapachula. Újabb migránskara­­ván indult szombaton Mexikó­ban az Egyesült Államok irányá­ba. A menedékkérők mintegy 2000 fős csoportja főleg közép­amerikai országok állampolgá­raiból áll (elsősorban Guatemala, Honduras és Salvador), de van­nak köztük haitiek és afrikai or­szágokból származó migránsok is. Mexikó Donald Trump ame­rikai exelnök nyomására 2019 júliusától katonákat vet be annak érdekében, hogy feltartóztassák a migránskaravánokat. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nemcsak az 1956- os forradalomra, hanem az 50. évfordulón történtekre is emlékeztettek, valamint a jövő évi parlamenti választásra is kitértek a magyar nemzeti ünnepen tartott megemlékezéseken a politikusok. Az Andrássy út és a Bajcsy- Zsilinszky út sarkán Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet, ide érkezett meg a Békemenet is; az And­rássy út másik végén mások mellett az ellenzéki kormányföjelölti elővá­lasztáson nyertes Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely, Budapest főpol­gármestere beszélt. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át. Felvonult a Békemenet Orbán Viktor miniszterelnök ün­nepi beszédében kiemelte: arra a csodálatos napra emlékezünk, ami­kor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában. Kitért arra is, hogy 15 évvel ezelőtt ezen a helyen az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon a becsapott és meg­alázott nemzet állt. Tizenöt évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a budapesti utcákat, ezt „soha nem fogjuk elfelejteni nekik!” - jelentet­te ki. Orbán most úgy beszélt Gyur­­csányról, hogy ki sem ejtette a ne­vét. Vagyis a fő ellenség továbbra is Gyurcsány, Márki-Zay külön szót sem érdemelt. Vele kapcsolatban csak azt ismételte, „a baloldal fáján csak baloldali politika nőhet”, illet­ve elsütötte Bayer Zsolt poénját is, hogy a baloldal még a saját maga szervezte választáson sem képes nyerni. A miniszterelnök beszédére érkezett meg a Műegyetemtől in­dult, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) által szervezett Békemenet. A tömegben teljesen egyforma Stop, Gyurcsány! táblákat lehetett látni. Ezeket egy Fidesz feliratú kabátban álló férfi osztogatta. A CÖF által bé­relt buszok járó motorral várták a Békemenet végét, amire több tízezer embert toboroztak össze az ország minden szegletéből. Márki-Zay: Gigászi harc Ellenzéki pártok közleményekben és külön rendezvényen is megemlé­keztek az 1956-os forradalomról. Az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyaror­szága Mozgalom, az MSZP és a Pár­beszéd tartott közös rendezvényt, amelyen Márki-Zay Péter az össze­fogást nevezte az 1956-os forrada­lom és szabadságharc egyik ma is ér­vényes üzenetének. Szerinte a jövő évi országgyűlési választás egy gi­gászi küzdelem lesz, mivel az a ma­gyar nemzet szabadságáról szól. A kormányfőjelölt, hódmezővásárhelyi polgármester szerint az ellenzék küz­delmét az 1956-os fiatalok kell, hogy inspirálják, de a mostani küzdelem nem fegyveres, hanem békés lesz. „Mi egy szeretetországért küzdünk” - tette hozzá, jelezve, ehhez minden magyar emberre szükség van. Most is abból lett elege az embereknek, mint 1956-ban: a pártállamból, a lemara­dásból a Nyugattól, az elszegénye­désből, a megfélemlítésből, a politi­kai kinevezettekből, az orosz befo­Karácsony Gergely (MTi-feivétei) lyás erősödéséből, a lehallgatásból, a gyűlöletkampányokból - mondta. A jövőre vonatkozóan komoly elszá­moltatást ígért, beszélt egy új vá­lasztójogi törvényről, arról, hogy az ellenzék győzelme esetén végre mindenki betekinthet az ügynökak­tákba, és hogy amint lehet, beveze­tik az eurót. A külügy új irányaként az európai szövetségeseink és a NATO iránti lojalitást jelölte meg. A bevándorlással kapcsolatban meg­jegyezte, a kerítés marad, de ki fog­ják adni „Gruevszkit és a többi Fi­desz által betelepített bűnöző mig­­ránst”. Noha gyakran emlegette fő táborát, a fiatalokat, nagyon sok fi­atal nem volt kint, a színpad előtt pe­dig a zászlók alapján elsősorban a DK tábora gyűlt össze. Dobrev Klára DK-s európai par­lamenti képviselő, aki pártja jelöltje volt az ellenzéki miniszterelnök­­jelölti előválasztáson, azt hangsú­lyozta: „jövő tavasszal vagy mind­annyian győzni fogunk, vagy mind­annyian együtt fogunk elbukni. Ez a felelősségünk, mindannyiunknak”. Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott: ünnepelni és em­lékezni gyűltek össze, hogy az em­lékezésből erőt gyűjtsenek és felké­szüljenek a „szelíd forradalomra”, amellyel beteljesítik nemcsak 1956, de 1989. október 23-a eszméjét is. Fekete-Győr András momentumos politikus, aki szintén indult az elő­választáson, azt mondta: 1956-ban balosok és jobbosok együtt küzdöt­tek a rendszer ellen, a fiatalok pedig az élen meneteltek. A mostani elő­választáson is a fiatalok meneteltek az élen, mert az előválasztás fősze­replői is fiatalok százezrei voltak, akik úgy döntöttek, hogy megújítják az ellenzéket - tette hozzá. Kifiguráztak a kótfarkúak Szombaton megtartotta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a kormánypár­tok demonstrációjának görbe tükröt mutató „Békemenetef’, ezúttal Stop, mindenki! címmel. Ahogy a rendes békemeneten, itt is egy hosszú moli­nót vittek elöl, amin csak hangulat­jelek voltak, illetve a Nem olyan gáz felirat. Kovács Gergő pártelnök iro­nikusan a kormánypropagandára utalva azt mondta, október 23. egy nagy közös érzés, amiről minden magyarnak ugyanaz jut az eszébe: Gyurcsány. „Senki nem állíthat meg minket a megállításban! Amit a ma­gyar kormány nem tud megállítani, mi megállítjuk. Stop, Brüsszel! Stop, Soros! Stop, Kutyapárt!” - hangsú­lyozták a felszólalók. A rendezvé­nyen résztvevők szerint felesleges jövőre választást rendezni, mert minden úgy van jól, ahogy van. Az igazi probléma valójában ugyanis Brüsszellel van a kétfarkúak szerint. Kiemelték, hogy a jelenleg fennálló legnagyobb probléma abban áll, hogy Brüsszel sohasem viszi le a szemetet. Mivel fél év múlva parlamenti vá­lasztás lesz, így az idei megemléke­zések alig-alig szóltak a 65 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről. Sokkal több szó volt Gyurcsányról, a baloldalról, Sorosról, Brüsszel­ről, a 2006-os októberi zavargá­sokról, de még az iszlámról, az LMBTQ-ról és „a Covid­fasizmusróP’is. (MTJ, 444, Tx, ú) Mi mindentől függ a kukorica jó vízleadása? Éledező zöldségtermesztés Szlovákiában É" ‘ • i, i •- t' 4 i Fedezzük fel újra a kapálás szépségét! Mire jó a kukorica bajusza? Ek*?fÉ^ OKTOBER 26-AN, KEDDEN keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál Moszkva: a NATO újra fenyegeti az országot Moszkva. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azzal vádolta meg a NATO-t, hogy a szövetség fokozatosan vonultatja fel az erőit az orosz határok közelében, és nem hajlandó egyenlő partnerként meg­vitatni Moszkvával az európai biz­tonság kérdését. Alekszandr Grus­­ko külügyminiszter-helyettes kije­lentette, az észak-atlanti szövetség ma ugyanabban a helyzetben van, mint 1949-ben: a hidegháború mintájára él, az úgynevezett keleti veszély elhárítására irányítja a fo erőfeszítéseket. Sojgu megjegyzé­se a legutóbbi fejlemény, amely az Oroszország és a NATO között élesedő feszültségre utal, annak nyomán, hogy az észak-atlanti szö­vetség védelmi miniszterei csütör­tökön új tervben állapodtak meg egy esetleges többfrontos orosz tá­madás elleni védelemről. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter az „elret­tentés egyik módjának” nevezte a tervet, de a Kreml azt hangoztatta, hogy az valójában megmutatta: Moszkvának joga volt korlátozni kapcsolatait a NATO-val. Orosz­ország bezárta a NATO mellé akk­reditált diplomáciai képviseletét, majd a szövetség moszkvai képvi­seletét egy héttel azután, hogy a NATO kémkedés vádjával kiuta­sított nyolc orosz állampolgárt. „A NATO fokozatosan gyűjti össze az erőit a határainkon, miközben Oroszország katonai elrettentésére szólít fel” - idézte az Interfax hír­­ügynökség Sojgu közleményét. Az orosz védelmi miniszter hangsú­lyozta, Európa biztonságának köl­csönösnek kell lennie, olyannak, amely nem sértheti Oroszország érdekeit. „A NATO azonban nem kész egy egyenjogú párbeszédre erről a kérdésről” - mondta Sojgu, aki utalt arra, a NATO afganisztáni elrettentési terve katasztrófával végződött, amivel most az egész világnak szembe kell néznie. (MTI) Magyarország minden szegletéből toborozták a Békemenet résztvevőit (Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom