Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-23 / 245. szám
2 I KÖZÉLET 2021. október 23. | www.ujszo.com Szlovákiában is már küszöbön van az energiaárak liberalizációja URAD PRE reguláciu SIEÍOVYCH ODVETVÍ A lakossági ügyfelek esetében csak a nagyobb, több mint 100 ezer ügyféllel rendelkező energiaszolgáltatók díjszabását szabályozná továbbra is az Árszabályozási Hivatal (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Miközben az energiaárak történelmi csúcsokat döntögetnek, és egyre több európai országban okoz gondot a rezsiköltségek megugrása, Szlovákiában a lakossági fogyasztók egyelőre szabályozott áron jutnak hozzá az energiaszolgáltatáshoz. Ez azonban hamarosan változhat. Mire kellene felkészülnünk? Tárcaközi egyeztetésre bocsátották az energiatörvény legújabb módosításjavaslatát, amely már idén a kormány elé kerülhet. Ha a javaslatra a parlament is rábólint, az energiadíjak deregulációjának az első fordulója 2023. január 1-jén elkezdődhet, és a teljes dereguláció három év alatt megvalósulhat. Fokozatos átállás „2023 elejétől a kisebb cégek inthetnek búcsút a szabályozott áraknak. A lakossági ügyfelek esetében pedig csak a nagyobb, több mint 100 ezer ügyféllel rendelkező energiaszolgáltatók díjszabását szabályoznák. Az ilyen társaságok továbbra is kizárólag az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) által megszabott áron kínálhatják majd az energiaszolgáltatást. A 2022 végéig érvényes szerződéseket automatikusan a nem szabályozott módba sorolnák át, és ha az ügyfél szabályozott árat szeretne, meg kellene változtatnia a szerződését. Az energiatörvény módosításjavaslata 2023. március végéig azoknak az ügyfeleknek is lehetővé tenné az átlépést a nem szabályozott módból a szabályozottba, akik a szerződésüket korábban előre meghatározott időre írták alá” - mondta el Blahoslav Némecek, az Ernst & Young tanácsadó társaság munkatársa. „Nem árt tudni, hogy a törvényjavaslatban felvázolt árliberalizáció csak az energia mint nyersanyag árára vonatkozik, az energiaszolgáltatással kapcsolatos többi díjra, így például a szállítási díjakra nem” - figyelmeztet Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal elnöke. A jelenlegihez hasonló helyzetben azonban ezt is megéreznék az ügyfelek, hiszen az energiahordozók világpiaci ára történelmi csúcson van, miközben Juris szerint az áramszolgáltatás esetében maga a nyersanyag a teljes díjszabás, vagyis a fogyasztó számára kiállított számlán szereplő összeg 40 százalékát teszi ki, míg a gázszolgáltatás esetében az 50-60 százalékát. Juris azzal számol, hogy a változásokat követően a fogyasztók nagy része „aktívan részt vesz” a számára legmegfelelőbb energiaszolgáltató kiválasztásában. Az áfacsökkentés kérdése A történelmi csúcson levő energiaárak azonban már pénteken vita tárgyát képezték a parlamentben. Az ellenzéki képviselők ugyanis a cseh példát követve Szlovákiában is csökkentették volna az energiaszolgáltatás áfáját, enyhítve ezzel a fogyasztókra háruló terheket. A végnapjait élő, Andrej Babis vezette cseh kormány a hét elején döntött úgy, hogy az idei év utolsó két hónapjára, vagyis novemberre és decemberre a lakossági energiaszolgáltatás esetében elengedi az erre rakodó 21 százalékos áfát. A leköszönő kormány azért döntött csak az említett két hónapos időszak mellett, mert ehhez nem szükséges a parlament hozzájárulása, amit a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy megkapna, ráadásul, a szakemberek figyelmeztettek, hogy mindez az uniós joggal sem lenne összhangban. Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter szerint az áfa elengedése az említett két hónapra 1 milliárd koronájába (39,28 millió euró) kerül majd a cseh államkasszának. Elvetett javaslat A cseh példán felbuzdulva az ellenzéki Hlas elnöke, Peter Pellegrini és képviselőtársai is előrukkoltak a sajátjavaslatukkal. A volt kormányfő azt szerette volna elérni, hogy a jövő év folyamán Szlovákiában a jelenlegi 20-ról 5 százalékra csökkenjen az energiaszolgáltatás áfája, és ha erre szükség lenne, ezt 2023-ra is meghosszabbíthatnák. A javaslatukat a képviselők az egyre magasabbra szökő energiaárakkal magyarázták, a kormánypárti képviselőket azonban nem sikerült meggyőzniük, a parlament így pénteken nemet mondott az ellenzéki kezdeményezésre, (mi, TASR) A mentális egészség nem lehet tabutéma NAGY ROLAND A lelki egészság továbbra is tabutémának számít a szlovák társadalomban. Sokan szégyellik, hogy mentális nehézségekkel küzdenek, ezért nem is kérnek szakértői segítséget. A koronavírusjárvány miatti elszigeteltség csak tovább növelte a problémát, még a legfiatalabb korosztályban is. Az egészségügyi minisztérium rendszerszintű változtatásokat tervez. Pozsony. Eubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség (SPS) elnöke keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, felvilágosító kampányt indítanak a mentális egészséget övező mítoszok ledöntésére. A szlovák társadalomban ugyanis még mindig élénken jelen van az a nézet, hogy gyengeségnek számít, ha valaki nem tudja egyedül megoldani a lelki nehézségeit. Ezért sokan szégyellnek felkeresni egy pszichológust, vagy valamilyen mentális egészséggel foglalkozó szakértőt. Pedig a lelki problémákat is ugyanolyan komolyan kellene venni, mint a fizikai betegségeket, hiszen hosszú távon ezek is képesek lehetnek tönkretenni az emberek életét. Az SPS ezeket a negatív előítéleteket szeretné felszámolni, illetve azt szeretné elérni, hogy a mentális egészség ne legyen tabutéma. A gyerekek helyzete A téma a koronavírus-járvány kirobbanása óta aktuálisabb, mint valaha. Az óvintézkedések miatti bezártság, az elszigeteltség és az emberi kapcsolatok hiánya minden korosztály számára megterhelő. A Liga a Lelki Egészségért (LDZ) szervezet nemrégiben készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a lakosság egyötöde gyakran érez szorongást, vagy egyéb mentális nehézséget, de csak minden tizedik megkérdezett mondta azt, hogy felkerestek valamilyen szakértőt, aki diagnosztizálta náluk a probléma okát. A Szlovákiai Gyerekekért Alapítvány (NDS) a Kooperativa biztosítóval együttműködve kedden bemutatott egy másik felmérést is, amelyben kifejezetten a diákok mentális egészségére koncentráltak. Összesen 754 gyermeket vontak be a kérdőíves felmérésbe. Aneta Chlebanicová, az NDS oktatási szakértője azt mondta, a gyerekek meglepően őszintén és nyitottan beszéltek azokról a lelki nehézségekről, amelyeket a világjárvány alatt átéltek. Ez nem is véletlen, hiszen a távoktatás és az elszigeteltség egyik gyakori következménye az volt, hogy a gyerekek nem tudták kivel megbeszélni a gondjaikat. Ez elsőre talán ellentmondásnak hangzik, hiszen a járvány miatt a diákok többsége több időt töltött otthon a szüleivel, mint bármikor korábban. Chlebanicová azonban elmondta, a felmérés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a szülőket túlságosan lefoglalták a világjárvány következményei, ezért kevésbé figyeltek oda a gyerekeikre, akik így egyedül maradtak a problémáikkal. Félelem az emberektől A távoktatás miatt ráadásul visszaszorultak a diákok személyes találkozói is. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy ebben a korban a szociális interakciók különösen fontosak, hiszen a gyerekek ekkor sajátítják el a nyilvános kommunikációhoz szükséges képességeiket. A felmérésből kiderült, hogy a bezártság miatt sok gyerek elkezdett félni a személyes kommunikációtól, és szorongást érzetek, ha nagyobb társaságban kellett tartózkodniuk. Chlebanicová arra is figyelmeztetett, hogy a járvány miatt sok gyerekben alakult ki félelem a jövőt illetően. Az összezártság miatt a szülők problémái is átszivárogtak a gyerekek életébe. Többen is jelezték, hogy aggódnak a család anyagi helyzete miatt, amelybe a világjárvány miatt kerültek. Egy kis odafigyelés Eubomíra Izáková felhívta a figyelmet, hogy ha valaki nem szeretne szakértőhöz fordulni, igénybe veheti a telefonos, illetve az internetes pszichológiai tanácsadást is. Erre szolgál például az egészségügyi minisztérium által létrehozott segélyhívó vonal (0800 193 193), amelyen klinikai pszichológusok várják az emberek hívását. Emellett több polgári társulás is üzemeltet ehhez hasonló tanácsadási lehetőségeket. Az ipcko.sk honlapon például levelezéses formában kérhetnek segítséget a gyerekek. Ezek a segítségkérési formák azonban problémákat okozhatnak azoknak a szlovákiai magyar gyerekeknek, akik nem tudják szlovákul elmagyarázni a lelki nehézségeiket. Korábban az Új Szó is felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi kisebbségben élők ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vannak. Marek Madro, az IPcko programigazgatója lapunk megkeresésére akkor úgy reagált, a kapacitásbeli leterheltség miatt nincs lehetőségük egy kifejezetten magyar nyelvű vonal működtetésére. Az oktatási minisztérium azt közölte lapunkkal, a diákok segítségére lehetnek a magyar nyelvű iskolapszichológusok is, de sajnos nem minden magyar tannyelvű iskola tud biztosítani ilyen szakmai segítséget. Aneta Chlebanicová ezzel kapcsolatban azt mondta, a gyerekek mentális problémáit jelentősen enyhíteni lehetne, ha a szülők jobban oda figyelnének rájuk, és többet beszélgetnének velük. Emellett a tanárok hozzáállására is felhívta a figyelmet. „Ebből a szempontból az iskolák és a tanárok sem teljesítenek a legjobban. Tudom, hogy sokan igyekeznek, hiszen végzettségemet tekintve én is tanár vagyok, de a szlovák oktatásügynek van még mit behoznia” - tette hozzá az NDS szakértője. 105 milliós befektetés A pszichiátriai szövetség kampányához Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter is csatlakozott. Elmondása szerint az uniós helyreállítási alapot is arra fogják használni, hogy megerősítsék a mentális betegségek kezelésének módját. Ennek érdekében hozták létre a kormány lelki egészségért felelős tanácsát is, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozza a mentális egészség nemzeti programját. A tárca összesen 105 millió eurót különít el erre a célra. Ebből a pénzből szeretnének különféle tanácsadói központokat létrehozni, illetve fejlesztenék a szakértői képzést is. Lubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség elnöke kampányt indított a mentális egészséggel kapcsolatos mítoszok ledöntésére (TASR-felvétel)
