Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-22 / 244. szám

www.ujszo.com | 2021. október 22. KÖZÉLET I 3 Halottak napján sem lesznek lezárások A járványügyi szakértők mindenkit arra kértek, hogy ha lehet, halasszák el a temetők látogatását, de ha ez nem meg­oldható, akkor legalább tartsák be a járványügyi előírásokat (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A járványügyi szakértők a közelgő ünnepek idején sem javasolják az előírások szigorítását. Csütörtökön ismét összeült a jár­ványügyi szakértőkből álló konzí­lium, hogy' a koronavírussal kap­csolatos problémákról tárgyaljon. Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati főorvosa elmondta, mindenszentek napján sem javasolják a lockdownt és az utazás korlátozását. Abban •bíznak, hogy az emberek felelős­ségteljesen fognak viselkedni, és a temetők hétvégén, valamint hétfőn sem lesznek túlzsúfoltak. Minden­kit arra kértek, fontolják meg az idősebb rokonok látogatását is, hi­szen ez a korosztály a legveszé­lyeztetettebb. Prokopová elmon­dása szerint vannak olyan járások (főként a fekete besorolásúak), ahol már minden kétszázadik lakos el­kapta a vírust, így a nagyobb teme­tőkben elég nagy esély van arra, hogy az ember kapcsolatba kerül egy fertőzöttel. A Covid-automata azzal számol, hogy a bordó és a fekete besorolású járásokban esti kijárási tilalmat ve­zetnek be és szabályozzák a járások­ba való beutazást is. Ehhez azonban szükség lenne a veszélyhelyzet ki­hirdetésére, amit a kormánykoalíció egyelőre nem akar meglépni. Ennek ellenére a szakértők arra kémek mindenkit, a járványhelyzetre való tekintettel ne utazzanak a fekete já­rásokba. Ha mégis megteszik, lehe­tőleg olyankor utazzanak, amikor a temetők kevésbé zsúfoltak, és kül­­téren is viseljék a maszkokat. Enyhítés sincs Ahogy arról az Új Szó is beszá­molt, jövő héttől már 10 fekete járás lesz az országban. Ezekben a régi­ókban a legszigorúbb járványügyi óvintézkedések lesznek érvényben. Az éttermekbe például már senkit sem engednek be, függetlenül attól, hogy beoltották-e vagy sem. Az edzőtermeket, a hoteleket és a pan­ziókat is be kell zárni, továbbá lag­­zikat és egyéb nyilvános ünnepsé­geket sem lehet szervezni. Éppen ezért felmerült, hogy a fekete járá­sokban legalább a teljesen beoltott személyek számára enyhítenek a korlátozásokon. Alena Koscálová, a Pozsonyi Egyetemi Kórház infekto­lógiai klinikájának főorvosa azon­ban elmondta, a fekete besorolású járásokban rendkívül gyorsan terjed a vírus, és mivel ezekben a régiók­ban nagyon alacsony az átoltottság, egyre többen kerülnek kórházba. Koscálová szerint éppen a Covid­­osztályok telítettsége miatt döntöt­tek úgy, hogy egyelőre a beoltottak sem számíthatnak enyhébb intézke­désekre. Egyúttal megjegyezte, ha mindenszentek után nem ugrik meg jelentősen a kórházban kezelt sze­mélyek száma, ismét hajlandóak lesznek tárgyalni a fekete járások szabályairól. A harmadik dózis Koscálová arról is beszélt, milyen intézkedések várhatóak a koronaví­rus elleni vakcina harmadik dózisá­val kapcsolatban. Mint mondta, ed­dig 6400-an kapták meg az újabb adagot, és további 23 ezer személy regisztrált. Az utóbbi napokban fő­ként az immunhiányos betegségben szenvedő pácienseket oltották, de a főorvos szerint már az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok átoltá­­sa is megkezdődött. A jövő héttől várhatóan már regisztrálhatnak az 5 5 év felettiek, a krónikus betegek, il­letve azok is, akik valamilyen koc­kázatosnak számító szakmában te­vékenykednek. Erről egy szöveges üzenetet fognak kapni az Egészség­­ügyi Információk Nemzeti Köz­pontjától (NCZI). Koscálová továb­bá elmondta, az volt az eredeti szán­dékuk, hogy a teljesen beoltott sze­mélyeket, akik ráadásul át is estek a megbetegedésen, nem fogják ismét oltani, hiszen nekik a legerősebb a védettségük. A hatalmas érdeklődés miatt azonban úgy döntöttek, hogy ezeknek a személyeknek is lehetővé teszik a harmadik dózist, még ha ez orvosilag nem is igazán indokolt. Ebből a csoportból főleg azoknak javasolják az újabb adagot, akiknél a betegség lefolyása nem volt súlyos, és azoknak, akik már több 12 hó­napja estek át a betegségen. A tervezettnél több magyar tábla jöhet CZÍMER GÁBOR A parlament elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely értelmében világos lehetőség nyílik a magyar nyelvű közúti jelzőtáblák kihelyezésére. A települések részeinek megnevezésére vonatkozó szabályozás is változik, azok magyar neveit tartalmazó táblákat is ki lehet majd helyezni. Pozsony. A közlekedési táblákra vonatkozó szabályozás kérdését a törvényhozásban Gyimesi György, az OEaNO parlamenti képviselője nyitotta meg. A kisebbségi nyelv­törvény módosítására benyújtott in­dítványát, amelyet a parlamenti fo­lyamatban lényegi elemeiben vál­toztatott meg, a törvényhozás szerda este szavazta meg. Ennek értelmé­ben január elsejétől világos és egyértelmű lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségek lakta települé­seken, az adott kisebbség nyelvén is ki lehessen helyezni lényegében minden közlekedési táblát. A nem­zetiségek által lakott települések lis­táját a népszámlálás alapján hatá­rozzák meg, a legalább 15-20 szá­zalékos kisebbségi lakossággal ren­delkező városok és falvak tartoznak ide. A legtöbb közlekedési tábla esetében azok kisebbségi nyelvű változatának kihelyezése a törvény­ben továbbra is lehetőségként sze­repel, nem kötelességként. „Szinte az összes táblán ki tudjuk írni majd a magyar megnevezéseket” - mondta Gyimesi a közösségi oldalán közzé­tett videóüzenetben. A táblákat az útkezelő, vagyis a helyi, vagy me­gyei önkormányzat, esetleg az or­szágos közútkezelő, illetve az autópálya-társaság helyezheti ki. Pozsony tábla is lehet A törvénymódosítás azt jelenti, hogy például a magyarlakta telepü­léseken az összes „úti célt” jelölő táblán az adott városok, falvak stb. nevét magyarul is fel lehet tüntetni, de ebbe a kategóriába tartoznak még a folyók neveit, turisztikai célokat jelző táblák is. A Szövetség jogásza, Horony Ákos kisebbségjogi szakér­tő, aki a törvényjavaslat módosítá­sán Gyimesi felkérésére dolgozott, lapunknak elmondta, ez nemcsak azokra a településekre vonatkozik, amelyeknek a Szlovákiában hivata­losan használatos magyar megneve­zését egy bizonyos kormányrendelet rögzíti, hanem az összes földrajzi névre. Ez azt jelenti, hogy például Komáromban a közlekedési táblá­kon nemcsak a közeli, szintén ma­gyarok lakta település nevét, mond­juk Érsekújvár magyar megnevezé­sét lehet feltüntetni, hanem a főváros irányába mutató táblákra is rákerül­het annak magyar megnevezése: „Pozsony”. Ezzel kapcsolatban Ho­rony elmondta, azon települések esetében, amelyeket nem tartalmaz a kormányrendelet, a „bevett és köz­­használatban lévő” kisebbségi, ez esetben magyar nevet kell használni. Ezek megállapításában nem lát kü­lönösebb problémát. Itt érdemes megjegyezni, hogy a földrajzi nevek magyar nyelvű jegyzékét a magyar kormány által létrehozott Föld­­rajzinév-bizottság gondozza, amely azt a Földrajzinév-tárban hozza nyilvánosságra. Horony szerint a jogszabály-módosítás előrelépést jelent abban, hogy a táblákra vonat­kozó eddigi bizonytalan szabályo­zást egy világos és egyértelmű tör­vény váltja fel. Ravasz Ábel, a parlament kisebb­ségi ügyekkel foglalkozó képviselői csoportjának külső szakértője, a Híd által jelölt korábbi romaügyi kor­mánybiztos szerint az eddigi szabá­lyozás is lehetővé tette a kisebbségi nyelvű útjelző táblákat, de a gyakor­latban nem valósult meg. „A mos­tani szabályozás előnye, hogy exp­licit megnevezi ezeket a táblákat. A módosító javaslattal sikerült elke­rülni a jogok szűkülését is, ami az el­ső verziónál még fenyegetett” - tette hozzá. Ugyanakkor rámutat, a tele­pülésrészekre vonatkozó módosítás esetében ezeknek a megnevezések­nek a megalkotása, listázása további feladatot jelent, amit most a módo­sítás nem oldott meg. A településrészek A törvénymódosítás az egyes te­lepülések részeinek megnevezésére vonatkozó szabályozáson is változ­tat. Eddig erre a területre bizonyta­lan és kusza jogi normák vonatkoz­tak, ezért a gyakorlat is sokféle volt. Egyes magyar településeken például a szlovák mellett magyarul is jelöl­ték azokat, máshol csak szlovákul írták ki ezeket, egyes helyeken pe­dig ki sem helyezték a településrészt jelölő táblát. A mostani törvénymó­dosítás értelmében a kormánynak létre kell hoznia a kisebbségek által lakott városok és falvak település­­részeinek tételes kisebbségi nyelvű listáját. Ezzel a jegyzékkel aztán bő­vítenie kell a már említett kormány­rendeletet, amely a Szlovákiában hivatalosan használatos magyar, ro­ma, német, ruszin stb. megnevezését tartalmazza. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes településrészeknek a magyar megnevezése így hivatalos kodifikációt kap. Ezt azonban egy szakmai, nyelvészeti munkának kell megelőznie, hiszen bizonyos tele­pülésrészeknek más lehet a helyben használatos neve, mint a szélesebb régió által megszokott megnevezé­se, országos szinten pedig nem is mindig ismert az adott helység neve. Kötelesség is van A jogszabály-módosítás a veszély­re figyelmeztető, feliratot tartalmazó táblákra is vonatkozik. Horony rá­mutatott, a módosított törvény im­máron világosan és egyértelműen előírja azt is, hogy a kisebbségek ál­tal lakott településeken ezeket a táb­lákat kötelező az adott nemzetiség nyelvén is kihelyezni. Eddig ugyanis ebben is zavaros volt a szabályozás, a gyakorlatban közlekedési táblákra nem vonatkoztatták azt a jogi nor­mát, ami a kisebbségi nyelvű felira­tokat is előírta. Január elsejétől azonban ez megváltozik, így a ma­gyarok lakta településeken például a „Pozor, deti!” tábla mellett meg kell jelennie a „Vigyázat, gyermekek!” feliratnak is. Ennek elmaradása ese­tén, a szabályozást ellenőrizni hiva­tott kormányhivatal 50-től 2500 eu­­róig terjedő büntetést szabhat ki. Eb­be a kategóriába tartozik még pél­dául a „Csúszós út”, „Sorompó nél­küli vasúti átkelő” stb. BERÉNYI JÓZSEF, RIGÓ KONRÁD ÉS OROSZ ÖRS AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓ Premier október 22-én 19:00 órakor az Új Szó Facebook-oldalán ÚJ SZÓ Q STÚDIÓ O

Next

/
Oldalképek
Tartalom