Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-15 / 238. szám
www.ujszo.com | 2021. október 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Elitérdekek A választás megnyerése bizonyult a könnyebb feladatnak A magyarországi kormányváltó erőknek érdemes fokozott figyelemmel követni a középeurópai politikát. 2020-ban Szlovákiában Robert Ficót, 2021 -ben Csehországban Andrej Babist demokratikus, szabad választáson penderítették ki a hatalomból. A populista vezetők összefogással legyőzhetők. Elsősorban a szlovákiai történéseket hasznos követni, hiszen már bő másfél év telt a parlamenti választás óta. Bár még csak az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztása folyik Magyarországon, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában, mégis valószínű, hogy 2022 tavaszán együtt próbálják meg legyőzni a Fideszt. Azt a Fideszt, amely három kormányzati ciklust követően óriási erőforráselőnnyel vág neki az országgyűlési választásnak. A szlovákiai példa azt mutatja, hogy a parlamenti választás megnyerése bizonyult a könnyebb feladatnak a korábbi ellenzék számára, persze, az országban talán erőteljesebben volt meg a rendszerváltó hangulat, mint ma Magyarországon. Az új szlovák kormánynak a túszul ejtett állam visszaszerzése, a fékek és ellensúlyok felépítése, a hatalmi ágak függetlenítése, a korrup-Komolyabb ügyek felgöngyölítésére és ítélethirdetésre egy parlamenti ciklus nem is elegendő. ció és a régi elit elleni harc sokkal nagyobb erőpróba és időigényes feladat. A törvényhozást és az igazságszolgáltatást összekötő korrupció olyan szoros, hogy hatalmas a régi elit ellenállása, és egyaránt érinti a rendőrséget, a bíróságokat, a titkosszolgálatot stb. Am a korrupcióellenes harc csakis törvényesen, jogállami keretek között folyhat, és ez sok türelmet és időt igényel. Éppen ezért előfordulhat, hogy komolyabb ügyek felgöngyölítésére és ítélethirdetésre egy parlamenti ciklus nem is elegendő. A demokrácia stabilizálásához és a megfelelő védekezési mechanizmusok kialakításához elengedhetetlen, hogy jól működjön néhány intézmény és megbízható vezetője legyen. Mindenképpen ilyen pozíció a legfőbb ügyészé. Gondoljunk csak Maros Zilinka főügyész döntéseire. Nem véletlen, hogy Magyarországon szerdán jelent meg egy törvénymódosítójavaslat, amellyel a kormány azt szeremé elérni, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt csak kétharmaddal lehessen leváltani. Poltot egyébként 2019-ben választották meg újabb kilenc évre. A szlovákiai régi elit praktikái azt mutatják, hogy kemény ellenállásra kell felkészülni. Ha kormányváltásra kerül sor Magyarországon, még kiélezettebb helyzetre lehet számítani, hiszen a csúcspatrónusi rendszer kiépítésében, hatalomkoncentrációban és a liberális demokrácia lebontásában messzebb jutott az ország. (Kotrha) Ki maszkot lát, maszkot hord A széles körű maszkviselés másokat is maszkviselésre ösztönöz - állapította meg a Yale Egyetem kutatéinak tanulmánya. A tanulmány két felmérésen alapult, amelyeket az Egyesült Államokban és Olaszországban végeztek, mert súlyos volt a koronavírusjárvány. A vizsgálat bebizonyította, hogy amikor mindkét országban egyre több ember viselt maszkot, az olyan öngerjesztő körforgást hozott létre, amely másoknál is megerősítette ezt a viselkedést. A kutatók szerint a járvány elleni védekezésként egyre gyakoribb maszkviselés olyan társadalmi normát teremtett, amely felbátorítja az embereket, hogy nyilvános helyeken maszkot hordjanak - írja a Phys.org internetes portál. Az emberek nagyobb valószínűséggel viselnek maszkot, és másokat is erre ösztönöznek, ha a maszkviselés mindenütt jelen van. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az Egyesült Államokban hatékonyabbak azok a közegészségügyi kampányok, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az emberek mások védelmében viseljenek maszkot, mint azok a felhívások, amelyek azt emelik ki, hogy a maszkok hogyan védik a viselőt. A tanulmányon a Yale kutatói a Columbia Egyetem munkatársaival, valamint olaszországi és svájci intézményekkel közösen dolgoztak. 2020. október 1. és október 22. között az Egyesült Államokban, valamint 2020. október 22. és november 8. között Olaszországban végeztek felmérést. Abban az időben az Egyesült Államokban nem volt országosan kötelező a maszkviselés, míg Olaszországban igen. Azt tapasztalták, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel követték a társadalmi normát azáltal, hogy maszkot viseltek, vagy közbeléptek, amikor olyan valakivel találkoztak, akinek az orráról lecsúszott a maszk. (MTI) Panamától Pandoráig FELEDYBOTOND Dominique Strauss-Kahn nevét tíz éve tanulhattuk meg, annyiszor kellett leírni, hogy már csak DSK-nak rövidítették. Akkoriban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője volt Washingtonban. 2011-es botránya arról szólt, hogy nemi erőszakkal vádolta meg egy szobalány. A vádat végül ejtették, mert az erőszakot nem lehetett bizonyítani, bár az igazolódott, hogy történt valamilyen szexuális kapcsolat. Nem sokkal ezután harmadik felesége elvált tőle. Ezúttal a Pandora Papers néven ismert szivárogtatásban bukkant fel újra DSK. Ezek a dokumentumok az offshore cégvilág ügynökeitől kerültek a nemzetközi oknyomozó csapathoz, amely közel 12 millió dokumentumot - háromezer gigabájt! - vizsgált át. Andrej Babistól Tony Blairig, a jordán királytól orosz oligarchák népes csapatáig szerepelnek benne ismert és ismeretlen offshore-ozók. Miközben önmagában nem jogellenes adóparadicsomokban bejegyezni cégeket - mint a Brit Virgin-szigeteken és hasonló egzotikus helyeken -, gyakran ez mégis az adóelkerülést szolgálja, illetve sok esetben a korrupció melegágya. Ezért is érdekes, hogy kik és milyen motivációval használják fel ezeket az egyébként drága nemzetközi pénzügyi és jogi megoldásokat a vagyonuk kezelésére. DSK egykor még a francia elnöki posztért is futott volna, a szexbotrányain bukott el végleg politikai karrierje, mert az amerikai eseten túl is számos orgiáról derültek ki részletek. Ezután viszont nem az történt, ami Napóleonnal és más száműzöttekkel. DSK nagyon lelkesen belevetette magát az IMF-ben szerzett tapasztalatai kiárusításába - amit a szakma úgy fogalmazna meg, hogy tanácsadó céget nyitott. A Pamasse International cég nem máshová, mint Marokkóba költözött, ahol működése első öt évére lényegében adómentességet kapott. Az IMF volt elnökének cége tehát a közszolgálati tapasztalatát adómentesen árulta, majd amikor lejárt az öt év, a tevékenységét áttette az Egyesült Arab Emírségek egy kisebb, teljes pénzügyi titoktartást ígérő városába. Egészen pontosan minden titkos: még a cégjegyzékbe se lehet betekinteni. Ez a világ egyik legdurvább adóparadicsoma. DSK balszerencséjére nemcsak az derült ki, hogy hol vannak a cégei, hanem kétéves forgalma és ügyfeleinek adatai is kiszivárogtak. Gondolhatnánk, hogy nagy nyugati bankoknak árulta a tudását. Hát nem. Az élen a Rosznyeft áll, 1,75 millió eurós kifizetéssel-a vállalat vezetője a Putyinhoz közeli Igor Szecsin. De megtaláljuk a svájci Scipa pénzügyi céget, 1 millió euróval, amely ellen közben korrupciós vizsgálat indult; vagy éppen a kínai HNA csoportot. 55 milliárd dolláros befektetői csoport, fénykorában a Hilton szállodalánc 25 százaléka is nála volt... azóta csődbe ment. Sokáig folytathatnánk a sort, afrikai fejlődő országokbeli kliensekkel és másokkal. Hogy mennyire voltak hasznosak a tanácsok, az más kérdés, de hogy sokat fizettek értük, az látszik. Félreértés ne essék, jogilag itt nincs szó korrupcióról, legalábbis egyelőre nem tűnik úgy. Itt „csupán” arról van szó, hogy az IMF volt elnöke gond nélkül árulja belső tudását, telefonkönyvét és információit, az IMF- fel szembeni mozgástérről adósoknak ad tippet, pénzért. Ez a praxis nem csak az IMF vezetőit érintheti, és nem csak ennyire kirívó esetben, mint DSK-é. Az Európai Bizottság korábbi biztosaitól volt képviselőkig, szenátorokig széles a paletta. Csak néhány ország határoz meg jelképes „cooling-off”, vagyis „lehűtési” periódust, amíg egykori fontos beosztású közszolga nem vállalhat magánpiacon hasonló körben állást. Lehet, hogy már a kinevezéskor sokkal szigorúbb feltételeket kellene szabni. Hogy a közszolgálat, a politikai hatalommal járó állás egy olyan életszakaszt jelentsen, ami után nem a vadkapitalizmus következik. Európa és azon belül térségünk e téren kifejezetten az alulszabályozott régiók közé tartozik, lesz még dolgunk. Kivéve azokat a ritka eseteket, amikor börtönbe kerülnek a megbukott politikai vezetők. Kövessük Babis, Sarkozy és Kurz esetét, mindegyik izgalmas és tanulságos lesz. FIGYELŐ Nőhöz is hozzámehet a hercegnő Hollandia uralkodója bármilyen nemű emberrel összeházasodhat, emiatt nem veszti el az uralkodáshoz valójogát—jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök. Azután beszélt erről, hogy a holland trónörökösről, Katalin Amália hercegnőről megjelent könyvben felvetették a problémát, hogy a régi törvények értelmében olyan ember nem ülhet a trónon, aki melegházasságot köt. „A trónörökös vele azonos nemű személlyel is házasságot köthet” - fogalmazott Rutte. A holland trón várományosa a 17 éves Katalin Amália hercegnő. Magánéletéről vagy szexuális irányultságáról keveset tudni, a róla szóló könyvben egyelőre teoretikusan vetették fel, hogy mi történne, ha melegházasságot kötne. A királyi család tagjainak házasságkötését a parlamentnek is jóvá kell hagynia, és volt rá példa, hogy a család valamely tagja lemondott a trónról, mivel várhatóan nem kapta volna meg a jóváhagyást. Hollandiában 2001 óta legális az azonos neműek házassága, de az nem egyértelmű, hogy ez a királyi család tagjaira is kiterjed-e. Ráadásul más kérdések is felvetődnek. A BBC szerint nem tudni, mi történne, ha egy melegházasságot kötő uralkodópárnak örökbefogadással vagy spermadonortól lenne gyermeke. Mark Rutte elismerte, „szörnyen komplikált” helyzetet eredményezhetne ilyesmi, ugyanis az alkotmány szerint a királyt vagy királynőt csak „törvényes örökös” válhatj a a trónon. (index)
