Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-15 / 238. szám
www.ujszo.com | 2021. október 15. KOZELET 3 Évi 300 ezer euró járna a Csemadoknak CZfMER GÁBOR Pozsony. A parlament elé került a Csemadok állandó állami támogatásáról szóló törvényjavaslat, amely szerint a közművelődési szervezet évente 300 ezer eurót kapna. Az indítványt a koalíciós pártok nagy része, első olvasatban legalábbis, támogatja. A javaslatot azonban, többek közt a Szövetség irányából, kritika is ári. A javaslatot a törvényhozás elé terjesztő Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő lapunknak elmondta, a támogatást minden évben a kulturális minisztériumon keresztül fizetnék ki. A folyósításnak az az egy feltétele van, hogy a Csemadoknak a következő év áprilisáig el kell számolnia a pénzzel. A javaslat szövege szerint a támogatást a szervezet azokra a célokra költheti, amelyek érdekében az alapdokumentuma szerint létrejött. Ez lényegében azt jelenti, a Csemadok ezt a pénzt a működésének költségeire fordíthatja. Az intézmények esetében tipikusan ilyen a kiadások, a bérek, vagy az épületfenntartás költségei. Gyimesi arra is emlékeztetett, a Csemadok 1996-ig állami támogatásban részesült, amit akkor megvontak tőle. „Ezt a rendellenes állapotot állítjuk most helyre” - nyilatkozta. A 300 ezer eurós összegről szólva azt mondta, ennek meghatározásakor abból a hozzávetőlegesen 1,5 millió euróból indultak ki, amit a Matica slovenskának minden évben kapnia kellene. A magyar közösség kerekített, tízszázalékos arányával számolva ebből 150 ezer eurós összeg jönne ki a Csemadok hasonló mértékű állami támogatására. „Ezt mi megdupláztuk 300 ezerre” - magyarázta a képviselő. A törvény szerint a Csemadok mindezek ellenére nem válna állami intézménnyé, a kormányzatnak továbbra sem lenne ráhatása a szervezet belső ügyeire. Gyimesi szerint a magyar kulturális intézménynek ezzel együtt megmaradna az a lehetősége is, hogy hazai vagy külföldi forrásokra pályázzon, így például a Kisebbségi Kulturális Alaphoz (KKA), vagy a Bethlen Gábor Alaphoz folyamodjon támogatásért. Ha ez a parlamenti folyamat során valamiért megváltozna, azt az OEaNO frakciója vétózná, végső esetben pedig a képviselő visszavonná a javaslatát. Valamit valamiért Gyimesi szerint a törvénytervezetet az OEaNO parlamenti frakciója egyhangúlag jóváhagyta. Ezt lapunknak a párt szóvivője, Peter Dojcan is megerősítette. A képviselő arra is kitért, a szintén kormányzó SaS egy feltétel mellett támogatja a javaslatot. „Mégpedig, hogy a többi nemzetiségi szervezet is kapjon hasonló dotációt, de a KKA-n keresztül” - mondta. Ondrej Sprlák, az SaS szóvivője megerősítette, hogy az első olvasatban megszavazzák a javaslatot. Gyimesi szerint a Sme rodina parlamenti frakciója is igennel voksol majd, de ők cserébe azt kérték, a Matica slovenskának az állam által adott költségvetését, miután az intézménynél egy alapos pénzügyi ellenőrzést végeztek, ne egy fix összegben, hanem az államháztartási büdzsé egy adott százalékában határozzák meg. A Za l’udí még nem döntött az ügyben, közölte lapunkkal a párt sajtóosztálya. A képviselő bízik abban, hogy a novemberi parlamenti ülésig sikerül megállapodniuk a KKA-ra és a Matica slovenskára vonatkozó változtatásokról, így a Csemadoktörvényről is. „Novemberben a koalíció mindezt megszavazhatja és január elsejétől lépne életbe a törvény” - tett hozzá azzal, hogy a Csemadok így a pénzt már jövőre megkaphatná. A KKA-t is megnyitják Ahhoz, hogy a többi kisebbség számára a KKA-n keresztül tudjanak a Csemadokéhoz hasonló támogatást nyújtani, az alapot szabályzó törvényt is módosítani kell. Gyimesi szerint a parlamentben meg is nyitják a vonatkozó jogszabályt és ha már terítéken van, néhány kisebb módosítást is eszközölnek rajta. Jelenleg az alap a rendelkezésére bocsátott 8 millió euró öt százalékát (400 ezer euró) költheti működésre. „Ezt szeretnénk hat, hat és fél százalékra növelni” - mondta a képviselő. Hozzátette azonban, hogy az alap működési költségvetésének százalékos növelésével az intézmény teljes keretösszegének 250 ezer eurós emelése is együtt járna, így végső soron a nemzetiségeknek adott támogatási keret abszolút összege nem csökkenne. Ebből az is következik, hogy az SaS által szabott, a nem magyar kisebbségeknek juttatott többlettámogatásokra vonatkozó feltétel is teljesülne. Bárdos óvatos Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, aki egyben a nemrég alakult Szövetség nevű párt elnökségi tagja is, lapunknak elmondta, egyelőre kivárják, mi lesz a törvényjavaslatnak a sorsa a parlamentben., A törvénytervezetet tudomásul vesszük” - mondta azzal, nem tudják, a második parlamenti olvasatban milyen módosító javaslatok kerülhetnek elő. Az indítvánnyal kapcsolatos óvatosságát azzal is indokolta, hogy a törvénytervezet nem a kormány, vagy képviselők egy csoportjának javaslata, hanem azt egyedül Gyimesi jegyzi. „A képviselő úrnak az elképzelése és az ötlete mindenképpen méltányos és dicsérendő, de hogy mi lesz ennek a végkifejlete, csak az után látjuk majd, ha ezt a törvényhozás megtárgyalta” —tette hozzá. Rigó kritikus A Szövetség másik politikusa, Rigó Konrád korábbi kulturális államtitkár, akit a tisztségbe akkor a Híd jelölt, arról beszélt, szerinte ha Gyimesi komolyan gondolná az indítványát, akkor sokkal alaposabban kidolgozott javaslatot kellett volna az asztalra tennie. Úgy látja, a tervezetben szereplő 300 ezer euró nagyon kevés, hiszen a Csemadok a központi állami forrásból a KKA-n keresztül évente félmillió eurós nagyságrendű támogatáshoz jut, illetve Magyarországról további 400 ezer euró körüli dotációt kap minden évben. „Ha ezt a kérdést állami felelősséggé akarjuk tenni, akkor a 300 ezer euró édeskevés” - jelentette ki Rigó azzal, hogy szerinte a központi állami támogatás kizárja, hogy a Csemadok pályázati úton részesüljön további állami forrásokból. „Ha ez a törvény átmegy, akkor a Csemadok a KKA-ból nem kaphat támogatást” - tette hozzá, ami szerinte hatalmas hiba lenne és csak rontana a szervezet helyzetén. Rigó példaként hozta, hogy a KKA-hoz hasonló alapokhoz például a Matica slovenská nem pályázhat. Szerinte emögött az az egyébként helyes megfontolás van, hogy az állam által fenntartott intézmények csak egy csatornán részesüljenek a költségvetési forrásokból. Arra a felvetésre, hogy Gyimesi szerint a Csemadok a törvény elfogadása után is pályázhatna a KKA-hoz, Rigó azzal válaszolt, ez egy furcsa helyzetet állítana elő. „Hiszen akkor például a Matica slovenskának is meg kellene engedni, hogy pályázhasson az alapokhoz” - mondta. A korábbi államtitkár szerint a közművelődési intézmények közül a Csemadok kiemelt támogatása nem ördögtől való, de pontosan meg kell határozni ezeknek a forrásoknak a célját. Urambátyám rendszer? A Szövetség párt lapunknak küldött közleményében azt írja, minden előrelépést üdvözölni kell, a törvénnyel kapcsolatban viszont sok a tisztázatlan kérdés. „Mivel a háttéralkuk miatt bele kell nyúlni a KKA- ról szóló törvénybe is,‘nem ismert, ennek milyen mellékhatásai lesznek” - írják, és hozzáteszik, további alapfeltétel az is, hogy a Csemadoktól a törvény miatt ne vegyék el a pályázásjogát. „1996-ban, az állami támogatás megszüntetésének évében, a Csemadok 330 ezer eurónak megfelelő koronát kapott, ma négyszer annyi az állami költségvetés kiadási oldala, mint 25 éve” - teszik hozzá. Ravasz Ábel, a parlament kisebbségi témákkal foglalkozó csoportjának külső szakértője, korábbi romagyügyi kormánybiztos, akit hivatalába a Híd jelölt, a Csemadoktörvénnyel kapcsolatban arról beszélt, szerinte Gyimesi javaslata egy tőről fakad a Kisebbségi Kulturális Alap legyengítését célzó lépéseivel. „Azaz: elvenni a lehetőséget a kisebbségi kulturális önszerveződéstől, és azokat a szervezetek támogatni, amiket maga a képviselő kedvel” — fejtette ki. Szerinte mindez visszalépés a kultúrpolitikában az önkormányzatiságtól az „urambátyám” rendszerhez. „Ha Gyimesi képviselő valóban tud szerezni 300 ezer eurót a kisebbségi kultúrának, adja azt a KKA-nak, erősítse meg a kisebbségek kulturális önkormányzatiságát” - tette hozzá. A szakértő szerint Fiala-Butora János kisebbségi kérdésekkel is foglalkozó emberjogi szakértő szerint a törvénytervezet biankó csekket adna a Csemadoknak. „Hiszen alanyi jogon járna a szervezetnek a támogatás, nem konkrét tervre, célra kapja, hanem a létezésére” - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a jogszabálytervezet esetleges elfogadása után a Csemadok továbbra is pályázhatna-e a KKA-hoz, a szakértő így válaszolt: „Nem látom, hogy akár az új törvény, akár a KKA- törvény megtiltaná a Csemadoknak, hogy pályázzon.” Hozzátette, ugyan volt szó arról, hogy a törvény a Csemadok jogállását is megváltoztatná, de az előterjesztett javaslatnak ez nem része. A Csemadok a támogatást a működésének költségeire fordíthatná. Az intézmények esetében tipikusan ilyen a kiadások, a bérek, vagy az épületfenntartás költségei. (Somogyi Tibor felvétele) Tíz éve nem látott ütemben nőnek az árak MOLNÁR IVÁN Szlovákiában az elmúlt hónapban tíz éve nem látott ütemben nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest. A legnagyobb drágulást az élelmiszerek, az üzemanyagok és az iskolai étkeztetés esetében mérték. Az előrejelzések szerint az elkövetkező hónapokban még nagyobb sebességre kapcsol a drágulás. Pozsony. Míg az idei év elején jóval 1 százalék alatt maradt az éves infláció üteme, szeptemberben 4,6 százalékkal nőtt az átlagos árszint Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből, amely szerint az általuk vizsgált összes ágazatban nőttek az árak. „Ilyen látványos drágulásra 2011 novembere óta nem volt példa az országban” — mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az infláció látványos növekedéséhez ezúttal is leginkább az élelmiszerek járultak hozzá, amelyeknek az ára átlagosan 4,3 százalékkal nőtt. A legnagyobb, több mint 15 százalékos árugrást a zöldségfélék esetében mérték, több mint 7 százalékkal drágultak a gyümölcsfélék és az ét-A kormány által felszámolt kedvezmények miatt látványosan megugrott az iskolai étkeztetés ára (TASR-feivétei) olaj, de többet fizetünk a kenyérért, a húsért, a tejtermékekért és a tojásért is. ,A legnagyobb árugrást, az egy évvel korábbihoz képest több mint 30 százalékosat az üzemi étkezdék esetében mértük. Ebbe a kategóriába tartoznak ugyanis az iskolai étkezdék is, amelyekben a kormány által felszámolt kedvezmények miatt látványosan megugrottak az árak” - nyilatkozta Morhácová. Mélyebbre kell nyúlniuk a pénztárcájukba azonban az autósoknak is, az üzemanyagok ára ugyanis csak idén több mint 25 százalékkal nőtt. Az építőanyagok drágulása miatt jóval nagyobb kiadásokkal kell számolniuk az építkezőknek, és nőtt a lakbér is. Az adóemelések miatt egyre költségesebb szokásnak számít a dohányzás is, ami az egy évvel korábbihoz képest nagyjából 16 százalékkal drágult. Aki abban bízik, hogy az infláció üteme már elérte a csúcsot, és mostantól már csak jobb jöhet, az nagyot téved. „Az előzetes becsléseink szerint az idei év végéig, a jövő év elejéig még egész biztosan tovább gyorsul az áremelkedés üteme, ami 2022 első negyedévében elérheti a 6 százalékot is. Ráadásul, a jövő év elejétől nőnek majd az energiaárak is, így a rezsiköltségek is több pénzt visznek majd el, mint idén” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.
