Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-02 / 227. szám

www.ujszo.com | 2021. október 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ez is diszkrimináció Az érintettek sokszor még védik is kínzóikat Tegnap volt az idősek, ma pedig az erőszak elutasí­tásának a világnapja. Er­ről két dolog jut eszembe. Azok az idősek, akik az üzletben, ahol egymás mellett több ládában áll az egyébként hajszálpontosan egy­forma áru, mint dühödt darazsak, csak az egyik ládát rohamozzák meg, és egymást csaknem összetiporva, szinte egymás kezéből kapkodják ki mondjuk a krumplit, de akár a kiflit is. S azok az idősek, akik koruknál fogva diszkriminációnak vannak ki­téve. Rengeteg ilyen ember van. Az időskori diszkrimináció több formában ölt testet. Az első csalá­don belül zajlik. Például „elkunye­­rálják” az idős ember pénzét vagy a nyugdíj megérkezése napján egyszerűen elveszik tőle. Kitúrják a házából, lakásából. Túl sok terhet rónak rá, dolgoztatják vagy rásóz­zák az unokákat, akiket természete­sen szeret, de arra, hogy hosszabb ideig nála legyenek, már nincs ele­gendő energiája, amit a fiatalok nem akarnak észrevenni. S nem ritka a tudatos testi/lelki bántalmazás sem. Egy hazai felmérésben a megkérde­zettek fele szerint létezik ilyesmi. Az érintettek persze ritkán be­szélnek, mert a másfajta diszkrimi­nációk áldozataihoz hasonlóan ők is próbálják elnyomni magukban ne­gatív érzéseiket, és sok esetben még védik is a kínzóikat, különféle jóhiszemű magyarázatokkal indo­kolva azok cselekedeteit, bánás­módját. A munkaerőpiaci diszkrimináció jól ismert, például abban mutatkozik meg, hogy egy bizonyos kor fölött nehezebb munkát találni, s ez a kor lehet akár 50 év is. Pedig messze még a nyugdíj... A munkaerőpiaci diszkrimináció tipikus megnyilvá­nulása az a fajta előítélet is, amely szerint az idősebbek lassúbbak, képtelenek alkalmazkodni, nem is­merik és nem képesek megtanulni az új technológiákat, nem elég jó „csapatjátékosok” stb. Aztán itt vannak az elsősorban az idősek ellen irányuló bűncselekmények. A rendőrségen fedőnevük is van: „A bajba került unoka”, „Villanypénz visszafizeté­se”, „Gázóra leolvasása”, „Óriási pénznyeremény”. Ezek a csalási akciók folyton ismétlődnek, valószínűleg mindenki ismeri őket. Elméletileg azok is, akik bedőlnek a csalóknak. Csakhogy a gyakorlat más. A csalók a semmiből bukkan­nak fel, lebilincselően kommuni­kálnak, s mire az idős ember észbe kap, már el is tűnnek. A diszkrimináció az egészség­ügyben is megmutatkozik, kezdve azzal, hogy vannak orvosok, akik az idős emberek panaszait bagatelli­zálják, az „öregség” számlájára ír­ják, egészen addig, hogy a kórhá­zakban elhanyagolják az ápolásu­kat. A korosodással foglalkozó úgynevezett ageing kutatások sze­rint ez ritkábban fordul elő, mint a családon belüli rossz bánásmód, de gyakrabban, mint hinnénk. Külön fejezet a médiában oly gyakori negatív kép az idősekről. Ezt majd máskor bontom ki. Lesz ennek apropója, ugyanis október az idősek tiszteletének hónapja. Akkor hát vesszen az erőszak! Akár még egy hónapig is eltarthat a brit benzinhiány. A brexit óta csak rossz hírek érkeznek a brit gazdaság felől. (Kotrha) Kötelező az oltás a Vatikánban A beoltatlan papok és más egyházi személyek is elveszítik állásukat. Tegnaptól a Vatikánvárosban dol­gozók számára a munkavégzés fel­tétele a koronavírus elleni oltási iga­zolás, máskülönben még az egyházi­ak is elveszíthetik fizetésüket. Az in­tézkedés nem vonatkozik a miséken részt vevő hívőkre és a turistákra sem. A pápai állam ebben megelőzte Olaszországot, ahol csak október 15- től lép életbe a védettséghez kötött munkavégzés. Vatikánváros dolgozói mostantól csakis oltási igazolással léphetnek be a munkahelyükre, legyen szó akár a szentszéki hivatal munkatársairól, akár a svájci gárdistákról vagy a va­tikáni rádió munkatársairól. Az elő­írás a világi és az egyházi személyi ál­lományra is vonatkozik, valamint mindazokra, akik munkavégzés miatt a Vatikán területére lépnek, például külső cégek alkalmazottaiként. Az ellenőrzést tegnap a pápai ál­lam kapuinál álló biztonsági emberek végezték, egyelőre szúrópróbasze­rűen kérték az oltási igazolást. Ha­sonlóképpen kötelező az oltás a Va­tikán összes olaszországi intézmé­nyében, közöttük a pápai egyetemek­re járó hallgatók számára is. Az oltás kiváltható rendszeres teszteléssel vagy a betegségből tör­tént felgyógyulás igazolásával. A vé­dettséget nem igazolókat fizetés nél­küli szabadságra küldik, ugyanúgy, ahogyan a tervek szerint október kö­zepétől az olaszországi állami és ma­gánszférában dolgozókat is. A vatikáni dolgozók létszáma meghaladja a 4800-at. Az előírás nem vonatkozik a pápai állam területén bemutatott misélae, amelyeken vé­dettségi igazolás nélkül is részt lehet venni. Nem vonatkozik a Szent Péter térre vagy a Szent Péter-bazilikába belépő turistákra sem. Kivétel a Va­tikáni Múzeum, ahol a látogatóknak már augusztus 6-a óta fel kell mutat­niuk a védettségi igazolást. Nem született még hosszú távú döntés az általános audienciák részt­vevőivel kapcsolatban, akik jövő szerdán még igazolás nélkül vehet­nek részt a pápával való találkozón. Ferenc pápa budapesti és szlová­kiai látogatásából hazatérőben kije­lentette, hogy Vatikán Államban már majdnem mindenki beoltatta magát, egy „kis csoportot kivéve”. (MTI) Nyitás a beoltottaknak SZABÓ LACI A fertőzöttek számolása helyett a nyitások ideje lesz a téli főszezon - legalábbis erre lehet következtetni a legújabb hírek alapján. Bár a napi esetszámok még sok helyen ma­gasak, mégis egyre több ország dönt az újrany itás mellett - igaz, a szabadságot csak az oltottaknak kínálják fel. A beoltottak pedig utazni szeretnének, ez már jól látható a téli foglalásokon, van olyan lé­gitársaság, a német Lufthansa, amely már több helyet adott el a célor­szágokba tartó járataira, mint 2019 azonos időszakában, amikor még senki sem számított a világjárványra. Egy másik fuvarozó, a Qatar Airways pedig újra beveti a legnagyobb (korábban kivonni tervezett) Airbus A3 80-as gépeit, hogy képes legyen kiszolgálni a megnöveke­dett igényt. Közben a nyitások hírére a légitársaságok részvényei is szárnyalnak a tőzsdéken. Az utóbbi napok legnagyobb turisztikai híre, hogy az Amerikai Egyesült Államok novembertől ismét megnyitja határait az oltott eu­rópai turisták előtt. Ez mérföldkő, hiszen több mint másfél évig szinte lehetetlen volt beutazni az USA-ba. A bejelentés pedig lavinát indított el, az országok sorra jelentik be, hogy legkésőbb novembertől, azaz még a karácsonyi szezon előtt, megnyitják a határokat. így tesz Ar­gentína, Kuba, Thaiföld és Vietnám (utóbbi egyes régióiban). Még az egyik legkonzervatívabb ország, Ausztrália is nyit novembertől, igaz, ott ez egyelőre csak annyit jelent, hogy a helyi lakosok már elhagyhat­ják az országot (amire eddig nem, vagy csak kivételes esetben volt le­hetőségük, például, ha egy haldokló családtagot akartak meglátogatni külföldön). A turisták viszont egyelőre továbbra is nemkívánatos ven­dégek a kenguruk földjén. Várhatóan a napokban újabb országok jelentik be a korlátozások el­törlését, az újbóli nyitást. Ez érthető, hiszen mind több helyen ismerik fel, hogy a koronavírus nem fog eltűnni, velünk marad, így meg kell tanulni együtt élni vele. Ezért egyre több az olyan ország, ahol már nem a napi esetszámokat veszik alapul, amikor korlátozásokról, szigorítá­sokról döntenek, hanem a kórházban lévő, súlyos betegek száma/ará­­nya az abszolút mutató. Olaszország, Ausztria is így próbál visszatérni a korábbi kerékvágásba, hiszen már nem engedhetik meg, hogy még egy téli szezon maradjon el. Az uniós országok kormányai pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy idén már nem lesznek a korábbihoz hason­ló országos lezárások, a határzár is a múlté. Az emberek ki vannak éhezve az utazásra, ez látható a foglalási ada­tokból, és a felmérések is ezt igazolják. A gépek többsége már most csaknem megtelt, a nyitások hírére és az akciós árakra reagálva szinte elkapkodják a jegyeket az utasok. Ha a trend folytatódik, akkor a ko­rábbi optimista jóslatoknál is jobb téli idény várható, és lényegesen korábban, akár már a jövő nyáron elérheti, vagy megközelítheti a tu­rizmus a válság előtti szintet. Ez pedig azt is jelentheti, hogy már csak hónapok vannak hátra az olcsó utazások időszakából. Míg korábban sok felmérés mutatta azt, hogy az utazók oda menné­nek, ahol nincsenek korlátozások, nem kell negatív teszt, ma már ezek a belépési feltételek nem számítanak akadálynak - a legfontosabb fel­tételt ugyanis már teljesítették, beoltatták magukat. Mert tudják, az ol­tás szabadság. FIGYELŐ Harmadszorra meg se kottyan A koronavírus elleni harmadik ol­tás után kevesebb mellékhatást észleltek, mint az első kettő után Izraelben - írta a The Times of Is­rael. Az egészségügyi minisztéri­um adatai szerint lényegesen ke­vesebb mellékhatás jelentkezett a 3,4 millió harmadszor oltottnál. Minden korcsoportban kevesebb kellemetlen kísérőtünetről szá­moltak be, például mint a fáradtság, a gyengeség vagy a fájdalom a karban az injekció helyén. Általános gyengeséget harmadjára csak 87 embernél regisztráltak minden millió beoltott közül, míg ezt az első két alkalommal 272 és 251 esetben. A karjukat is sokkal kevesebben fájlalták: minden mil­lió beoltott közül mindössze 43-an, szemben a 223 és 514 panasszal az előző oltásoknál. A 19 súlyos mellékhatás esetében az egészségügyi hatóságok még vizsgálják, hogy valóban összefugg-e a vakcinával. .Jelentéktelen előfordulású” és néhány héten belül gyógyul a 12-15 évesek körében a szívizom­gyulladás: mindössze egy esetet jelentettek a 331 538 beoltott gye­rekből. Az első és a második oltás­nál 255 444 gyermek közül 11 -nél jelent meg ez a mellékhatás, tíz fi­únál és egy lánynál, 3-5 nappal az oltás után. Mind a 12 gyereket ha­zaengedték kórházi kezelés után, és otthon rövid lábadozást követően meggyógyultak. Jóval magasabb eséllyel alakult ki ez a betegség a koronavírussal fertőzötteknél. (MTI) A finnek már a nyérceket oltják Az átoltottság 100 százalékos lesz. Finnország az EU-ban elsőként beoltja koronavírus ellen a nyérce­ket -jelentette be a szőrmeállat­tenyésztő szövetség. A Finn Élel­miszerügyi Hivatal már megadta az engedélyt. A védőoltás kifejleszté­sét 2020 őszén kezdték el a Hel­sinki Egyetem laboratóriumában és az egyik finn nyestfarmon, és a szer megfelelő immunválaszt váltott ki. Dániától és Hollandiától eltérően, ahol az állományt el kellett pusztí­tani, Finnországban eddig egyet­len, nyércektől kapott koronavírus­fertőzést semjelentettek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom