Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-14 / 237. szám
www.ujszo.com | 2021. október 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A kommunisták vége Csehországban 30 évet éltek demokráciában, gerinc nélkül, szégyenben távoznak LUBOŐ PALATA U mazárás után gyorsan jött az első cseh választási örömhír. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja a részeredmények szerint rögtön az ötszázalékos bejutási küszöb alá esett, és világos volt, hogy szavazótábora összetétele és választási szokásai miatt már ott is marad. Meglehet, a szavazók számára nem ez a legfontosabb, de az eredmény emiatt mindenképp történelmi. Száz év után először nem jutottak be a parlamentbe a cseh kommunisták. Nem fogják tovább totalizmussal mérgezni a levegőt, a demokráciát. A csehszlovák kommunisták úgy egészében mindig is Moszkvához igazodtak, a Kremlből irányították őket kezdettől fogva - ami a nagyobb gond, hogy többé-kevésbé a mostani bukásukig. Persze a Csehszlovák Kommunista Párt százéves történetében van néhány elfogadható pillanat, például az 1938-as müncheni döntés előtti időszak, az ellenállás szervezése a Szovjetunió hadba lépése után, a szlovák nemzeti felkelés, vagy a prágai tavasz 1968- ban. És ha teljesen igazságosak akarunk lenni, akkor a vérontás nélküli hatalomátadás 1989-ben. Emellett a szlovák reformkommunisták segítettek megdönteni és felszámolni a meciarizmust. Cseh elvtársaik azonban sosem voltak reformkommunisták. Megmaradtak egyszerűen kommunistáknak, rákapcsolódva Moszkvára, és a kínai rezsimmel, Fidel Castro Kubájával, Vietnámmal, Észak-Koreával ápolták szép közös kapcsolataikat. Odahaza pedig... A szovjetekkel 1968 után kollaborálok az 1989-es rendszerváltás után a politikában kezdtek üzletelni, üzletelés közben pedig sűrűn szidták a demokráciát, és mindig készen álltak a lebontására. Nem haboztak akkor sem, amikor egy új oligarcha, Andrej Babis lépett a politikába, majd megnyerte a választást. A vele kötött szövetséggel a kommunisták elárulták szociális programjuk maradék morzsáit is, az egyetlen dolgot, ami miatt még volt némi értelme létezésüknek. Nem számított nekik a Babis elleni eljárás uniós pénzekkel való csalás miatt, nem zavarta őket az adóelkerülési ügy, és Babis milliárdos nagyságú összeférhetetlensége az uniós támogatásokkal. Bár Babis pártja, az ANO tisztességes része elutasította, hogy a szélsőjobbos SPD-vel kormányozzon, a parlamentben éveken át simán működött a szavazógép, a szélsőjobb és a kommunisták segítettek Babisnak. Például a közszolgálati televízió függetlenségének likvidálására tett próbálkozásoknál. A kommunisták már aligha jutnak valaha vissza a cseh parlamentbe. Bő harminc évet éltek demokráciában, harminc évet töltöttek a parlamentben. Gerinc nélkül, megszégyenülve távoznak, egyáltalán nem sikerült rehabilitálni magukat. Velük együtt befejezi a kommunistából lett oligarcha Babis és az ő antidemokratikus projektje, melyben a cégeként akarta irányítani az államot. A volt kommunista Milos Zeman államfőt pedig intenzív osztályon ápolják. A szerző a Trend kommentátora Kollár kórházakkal kampányol SZILVÁSSY JÓZSEF A ősz a nagy reformok évadja lesz -jelentette ki Edu-M Y~Wf ard Heger kormányfő, miután kabinetje elfogadta a / M m kórházi hálózat optimalizációjáról rendelkező tör- JL jk. JLi vénytervezetet. Közölte azt is, hogy erre a célra másfél milliárd eurót szánnak az országot megillető uniós forrásból, és e lépésnek köszönhetően lényegesen javul az egészségügyünk állapota. A Boris Kollár vezette Sme rodina miniszterei nem támogatták az intézkedéscsomagot. Az orvosi kamara és más szakmai szervezetek emberéleteket veszélyeztető kísérletnek minősítették. Andrea Kalavská volt egészségügyi miniszter - akinek hasonló törekvését a Fico-kabinet megfúrta - szerint a kórházi reformra égető szükség van, hiszen az uniós statisztikák szerint nálunk nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyek gyors és hatékony ellátással gyógyíthatók lehetnének. Hivatalos forrásból annyit tudunk, hogy öt kategóriába sorolnák a kórházakat. Ugyan egy sem szűnne meg, viszont nem mindenhol lenne például szülészet, sebészet, sürgősségi ellátás és más osztály. A betegek jelentős részét jobbára a kiemelt hatáskörű kórházak látnák el. Máshol főleg az utókezelés lenne a feladat. Részletek híján a készülő reform egyre erősödő ellenállást vált ki. Hiába közölte Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter, hogy csak két év múlva, alapos felméréseket követően határoznak a kategorizálásról. Nem hisznek neki, miként a legtöbben már ennek a kormánynak sem. Ráadásul az úgynevezett jól értesültek már tudni vélik, mely kórházakat érinthet kedvezőtlenül a tervezet végrehajtása, így több helyen már tiltakoznak és lobbiznak a hivatalosan még meg sem született döntés ellen. Ezt a közhangulatot lovagolta meg Boris Kollár, aki felkereste az állítólag érintett kelet-szlovákiai járási kórházakat, tárgyalt az ottani személyzettel, aztán nagy hangon közölte: pártja nem támogatja a reformot, még akkor sem, ha emiatt kidobják a kormánykoalícióból. ígérete szerint Rozsnyóra és Rimaszombatba is elmegy. Szakmai hozzáértés híján hergelni az ottaniakat, politikai tőkét kovácsolni pártja számára. A bajok akkor kezdődtek, amikor a tárcavezető, majd a kormány katonásan bejelentette: az egészségügyben nagy változások lesznek, és punktum. Élőzöleg nem mérte fel a személyzetet és a betegeket érintő következményeket. Ha például megszűnne a királyhelmeci kórház, akkor hiába rendelkeznek úgy a hatóságok, hogy a pácienst szállító mentőnek legalább harminc percen belül a célkórházba kell érnie. Ennyi idő alatt Ágcsemyőből és más bodrogközi településekről nem jutnak el Tőketerebesre. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Meciar egykor északon több olyan járást alakított ki, melyeknek lélekszáma kisebb, mint Komáromé. Északon emiatt indokolt lehet néhány kórház összevonása, ám Délkelet-Szlovákiában semmiképpen. Itt a nemzetiségi szempontok fölött sem lehet átsiklani. Köztudott, hogy egészségügyi panaszait a többség az anyanyelvén tudja a legpontosabban közölni. Nagyszombatban, Nyitrán, Tőketerebesen lenne erre lehetőség? S vajon a magyar nemzetiségű orvosok, nővérek jelenlegi munkahelyükről hajlandók lesznek a megyeközpontba ingázni, vagy inkább külföldi munkalehetőségeket keresnek? Idő talán még van minden lehetséges következmény megvizsgálására. Robert Fico is hallatta a hangját. Azt harsogta, hogy az idei ősz az országos kormányellenes tüntetések évadja lesz. A rohamosan terjedő járvány, a magasba szökő energiaárak és emiatt a termelésüket egyelőre leállító nagy gyárak, a fokozódó aggodalom mind a kezére játszik. Ezért is fontos lenne, ha a kormány végre átgondolt lépésekkel legalább csökkentené a riadt, s emiatt az ellenzéki politikus szirénhangjaitól elkábuló emberek számát. Még akkor is, ha Boris Kollár nem erre törekszik. FIGYELŐ Un droglabort működtet Kim Dzsong Interjút adott a brit BBC-nek egy Dél-Koreában élő, szökevény észak-koreai hírszerző tábornok, és felfedte a phenjani vezetés hírszerzési hadviselésének sötét üzelmeit. A BBC szerint ez az első eset, hogy egy ilyen magas rangú volt északkoreai katonai tisztségviselő megszólal. Az interjúban Kim Kuk Szongnak nevezett férfi 30 évig szolgálta az észak-korai hírszerzést és eljutott a legmagasabb tisztségekig. A kommunista rendszert hűségesen kiszolgáló, legvörösebb vörösként jellemezte magát. De mint mondta, volt hazájában a magas beosztás és a hűség | sem garancia arra, hogy az ember i biztonságban legyen. Akkor döbbent rá, hogy családjával együtt el kell szöknie, amikor Kim Dzsong Un 2013-ban kivégeztette saját nagybátyját, Csang Szong Teket, mert eltelj edt az a híresztelés, hogy amikor apja, Kim Dzsong II rossz egészségi állapota miatt nem tudta ellátni az ország vezetését, Csang volt a tényleges vezető. 2014-ben szökött meg, a családjával Szöulban él, a dél-koreai hírszerzésnek dolgozik. Kim Kuk Szong szerint az északkoreai vezetés mindig kétségbeesetten kereste a módját, hogy több készpénzre tegyen szert: több laboratóriumban kábítószert állíttat elő külföldi értékesítés céljára, és illegálisan fegyvert ad el közel-keleti és afrikai országoknak. A tábornok beszélt arról, hogy milyen stratégia áll a Dél- Korea elleni katonai támadások mögött, hogy konkrétan ő kinek a meggyilkolását irányította, és azt állította, hogy az ország hírszerzése a nyolcvanas évek óta folyamatosan fejlesztett kibernetikai hadserege a világon bárhol képes lecsapni. „Észak-Koreában a terrorizmus a legfelsőbb vezető megvédésének és a lojalitásnak a politikai eszköze” -jelentette ki. „Aktívan dolgozom azon, hogy honfitársaim egyszer kiszabaduljanak a diktatúra szorításából” - mondta. Több mint 30 ezer észak-koreai szökevény él Dél-Koreában, és eddig csak néhány volt hajlandó beszélni a médiának. Minél magasabb tisztséget töltöttek be, annál nagyobb kockázatot vállalnak, ha beszélnek. (MTI) Anticsip csiphívőknek Ukrajnában „kifejlesztették” az anticsipet - természetesen csalók. A szélhámosok azt állítják, ennek köszönhetően beoltathatja magát az is, aki attól fél, hogy a vakcinával csipet juttatnak a szervezetébe. Az „oltást biztonságossá tevő mágneses anticsipet” az interneten kínálják, „nagyon kedvezményesen”, 129 és 190 hrivnya (4 és 6,25 euró) között mozog az ára. Az ukrán rendőrség emellett leleplezett Harkivban egy utazási irodát, amely magánlaboratóriummal együttműködve PCR-teszteket hamisított külföldre utazók számára. Legalább harminc eljárást indítottak hamis PCR-tesztek, oltási, valamint gyógyultságról szóló igazolások kiállításáért. (MTI) Nincs ingyenteszt, menjetek oltásra! Megszüntették Németországban az ingyenes koronavírusteszteket, hogy növeljék az oltási hajlandóságot. Az átoltottság már 69 százalékos, a felmérésekben pedig a megkérdezettek 80 százaléka állítja, hogy be van oltva. Az antigéntesztért 10-40 euró közti összeget kell fizetni, a repülőtereken a legdrágább. Fizetnie annak kell, aki nem akar oltásra menni, ingyenes annak, akik valamilyen okból nem kaphat vakcinát. Emellett nem pótolják ki többé közpénzből azok jövedelmét, akik nincsenek beoltva és karanténba kell menniük. Aki nincs beoltva és nem esett át a betegségen, csak teszttel mehet rendezvényekre, fodrászhoz és még számtalan helyre. (MTI)
