Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-13 / 236. szám

www.ujszo.com I 2021. október 13. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Mentőöv vagy kölönc a fizetésképtelen cégeknek Kolíková legújabb javaslata? ZUZANAKULLOVÁ Pozsony. A világjárvány miatt rengeteg cég került nehéz anyagi helyzetbe. A fizetés­­képtelenséggel küszködő társaságoknak az igazságügyi tárca hatékony és gyors szer­kezetátalakítást ígér, a szak­emberek azonban ezt más­képp látják. Az új szabályozás szerintük tovább növelheti az adósokra nehezedő nyomást. A jövőben csökkenhet a fizetés­­képtelenség miatti cégfelszámolások száma — legalábbis ezzel kecsegtet Mária Kolíková igazságügyi minisz­ter, aki egy új mentőövvel rukkolt elő. Megelőző szerkezetátalakítással azon cégek számára, amelyek már nem képesek fizetni a tartozásaikat, és csődeljárás fenyegeti őket. Ami azonban az igazságügyi tárcának jó ötletnek tűnik, azt nem feltétlenül fo­gadják kitörő örömmel a szakembe­rek, akik szerint kétséges, hogy a pa­píron esetleg jól mutató jogszabály hatékonyságát a gyakorlat is igazol­ja. A fizetésképtelenséggel kapcso­latos új jogszabály tervezetét már tár­caközi egyeztetésre bocsátották, és a tervek szerint 2022. július 17-étől léphetne életbe. Ami biztos, hogy már előre lerí róla a bonyolultság és a túl­zott formalizmus, a parlamentben azonban még módosíthatnak rajta. Nem sokat segít A szlovákiai hitelregisztereket ke­zelő CRIF - Slovak Credit Bureau aktuális adatai szerint az idei máso­dik negyedévhez képest a harmadik negyedévben 12,12 százalékkal - 66- ról 74-re - nőtt a csődeljárások szá­ma, a szerkezetátalakítási eljárásoké ezzel szemben 70 százalékkal - 10- ről 3-ra - esett vissza. Rengeteg cég került nehéz anyagi helyzetbe, és megoldást keresnek a problémáikra. A megelőző szerkezetátalakítási el­járást azok a vállalkozások vehetnék igénybe, amelyeknek egy éven belül likviditási gondjaik adódhatnak. Az igazságügyi miniszter szerint ez az új elem nagy segítséget jelenthet a cé­geknek. „Elegendő időt biztosítunk az adósoknak ahhoz, hogy még idő­ben hatékonyan, gyorsan és átlátha­tóan megvalósíthassák a szerkezetát­alakítást. Akkor, amikor még csak fenyeget a fizetésképtelenség. Ezzel megmenthetjük a munkahelyeket is” - figyelmeztet a tárcavezető. „A megelőző szerkezetátalakítás hozhatna bizonyos változásokat a fizetésképtelenség megelőzése ér­dekében, szabályozva a peren kívüli egyezségeket. Az adósok és a hite­lezők így egyszerűbben és főként kevésbé formális keretek között egyezhetnének meg, mint a klasszi­kus csődeljárások során” - nyilat­kozta Ondfej Majer, a Havel & Part­ners ügyvédi iroda partnere. Szerin­te azonban a most tárcaközi egyez­tetésre bocsátott javaslat egyelőre nem teljesíti ezeket az elvárásokat, a vállalkozások számára ugyanis az új szabályok is bonyolultnak és túl formálisnak tűnhetnek. „Szigorú szabályokat vezet be az adósok és hitelezők közötti egyezkedésre. Csak az adósoktól függ majd, hogy egyáltalán belevágnak-e, ők tenné­nek ugyanis javaslatot a megelőző szerkezetátalakítási eljárás beindí­tására, ami ráadásul nem kevés ad­minisztrációval jár majd” - tette hozzá Majer. Mária Kolíková igazságügyi miniszter nyitottabbá tenné a szerkezetátalakí­tási eljárásokat a cégek számára (TASR-feivétei) A cégek is panaszkodnak A legnagyobb szlovákiai cégeket tömörítő Klub 500 munkáltatói szakmai szervezet ügyvezető igaz­gatója, Tibor Gregor szerint nem ér­tik, hogy az igazságügyi tárca miért rukkolt elő egy teljesen új jogsza­bálytervezettel. „Szlovákiának már van egy működő csődtörvénye,' amely a csődeljárást és a szerkezet­­átalakítást is szabályozza, így sem­milyen logikus okot nem látunk arra, hogy a szerkezetátalakítást két tör­vény szabályozza. Ez csupán átlát­hatatlansághoz és káoszhoz vezet­het” - mondta el Gregor. Az Európai Unió szerinte ugyan szorgalmazza a megelőző szerkezetátalakítás beve­zetését a nemzeti jogrendbe, nem szabja meg azonban azt, hogy ezt kü­­lönjogszabállyal kellene megoldani. A Klub 500 szerint az igazságügyi tárca felesleges többletmunkába kezdett, hiszen elég lenne módosí­tani a már meglevő csődtörvényt. Szégyenlős vállalkozók Szlovákia az új törvénnyel az uni­ós joghoz szeretne közelíteni - állítja Miroslav Galousek, a HRGS tanács­adó társaság igazgatója, aki szerint azonban az új törvénynek a gyakor­latban csekély haszna lesz, nem oldja meg ugyanis a lényeget. „A jelenlegi szabályozás elegendő arra, hogy a vállalkozók megoldást találjanak a problémáikra. A valódi gond azon­ban az, hogy a problémáikat egyál­talán, vagy nem időben igyekeznek megoldani. Sokan ugyanis a büszke­ségük miatt képtelenek bevallani, hogy gondjaik vannak, és segítségre szorulnak” - tette hozzá Galousek. A HRGS szerinte évente átlagosan 12 szerkezetátalakítási eljárást végez, általában azonban több mint fél évig is eltart, míg meggyőzik az ügyfelü­ket arról, hogy közvetlen csőd fenye­geti őket. „A vállalkozók gyakran már csak akkor keresnek fel bennünket, ha a bank vagy a végrehajtó zárolja a számlájukat. Márpedig ezen a visel­kedésen a megelőző szerkezetátala­kítási eljárás bevezetésével sem lesz­nek képesek változtatni. Ez utóbbi nagyjából olyan, mint ha a sporto­lástól irtózónak egy erről szóló köny­vet vásárolnánk. Ez nem változtat azon, hogy az illető utál sportolni” - vallja Galousek. A megelőző szer­kezetátalakítás szerinte épp ezért tel­jesen felesleges elemnek számít majd, amelynek a hozadéka a nullá­val lesz egyenlő. Sőt, az új jogsza­bály még átláthatatlanabb jogi kör­nyezetet teremt. A cégekben gyakran hiányoznak a pénzügyi igazgatók, akik időben fel­hívnák a tulajdonosok figyelmét a közelgő veszélyre. A tulajdonosok így sok esetben akkor is bíznak ab­ban, hogy egyedül is megoldják a gondjaikat, ha a katasztrófa már egyértelmű., Az ügyfeleinktől gyak­ran halljuk, hogy a fő problémájuk a pénz hiánya. így elsősorban arra kí­váncsiak, nem tudunk-e nekik elin­tézni egy újabb hitelt vagy szerezni egy befektetőt... Gyakran hiányzik az önkritika, és még valóban soha egyetlen ügyféltől sem hallottuk azt, hogy ő lenne a hibás a kialakult hely­zetért” - tette hozzá Galousek. A szakemberek szerint azonban nem szabadna csak a vállalkozókat okolni. ,A cégek számára már ré­gebben gondot okoz a csődeljárással kapcsolatos díjszabás és bürokrácia, de főleg a szankciók, amelyek rend­kívül kemények” - nyilatkozta Ján Marőnek, a Marőnek & Partners ügyvédi irodától. A vállalkozók szá­mára szerinte ezek miatt vonzóbb megoldásnak tűnhet, ha a problémá­ikat egyáltalán nem próbálják meg­oldani. Marőnek emiatt szintén azt gondolja, hogy az új szabályozás nem sokat segít majd, hiszen akik nehéz helyzetben vannak, ám komo­lyak a szándékaik, azok az új szabá­lyozás nélkül is igyekeznek megol­dást találni. Kik nyerhetnek rajta? Új elemnek számít az is, hogy a csődeljárásról szóló törvény módo­sításával létrehozzák a speciális gondnok intézményét, aki a megelő­ző szerkezetátalakítási eljárást leve­zetheti. „Ha az előzetes szerkezetát­alakítás nem sikerül, és a céggel szemben megindul a csődeljárás, a speciális gondnokból automatikusan csődgondnok válik. Eszerint, annak a személynek, aki dönthet arról, hogy folytatódhat-e a cég szerkezetátala­kítása vagy csődeljárás indul ellene, törvényileg biztosítják, hogy az adott cég vagyonát ő teheti majd pénzzé, vonzó jutalmat téve ezért zsebre. Mi motiválja majd őt arra, hogy valóban segítsen a szerkezetátalakításban, megfosztva magát az említett bevé­teltől?” - teszi fel a kérdést Galou­sek. A HRGS tanácsadó társaság igazgatója szerint a speciális gond­noknak speciális vizsgát kell majd tennie. „A törvényjavaslat szerint azonban azoknak, akik korábban transznacionális tanácsadó vagy könyvvizsgáló cégnél dolgoztak, el­engedhetik ezt a vizsgát, ami nem feltétlenül van összhangban a kor­mány azon igyekezetével, hogy át­láthatóbbá és igazságosabbá tegye az államot” - tette hozzá Galousek. Csődeljárási javaslat Az új szabályozás azzal is számol, hogy fizetésképtelenség esetén köte­lező lesz csődeljárást indítványozni, ami problémát jelenthet. „Mindez azt jelenti, hogy ha adósként nem fizetek ki 30 napon belül a fizetési határidő lejárta után két különböző cég által kiállított két számlát, akkor gondjaim akadhatnak. Ha nem sikerül időben javaslatot tennem a csődeljárás bein­dítására, akkor a cég aláírási joggal rendelkező képviselőjeként szankci­onálhatnak. A csődeljárás meghiúsí­tása miatt pedig akár büntetőeljárás is indulhat ellenem” - teszi hozzá Ma­­rönek. Szerinte az igazságügyi táróa ezzel az adósokat szeretné rávenni arra, hogy rendezzék az adósságai­kat, úgy gondolja azonban, hogy nem a fenyegetés a helyes megoldás. A szerző a Trend gazdasági heti­lap munkatársa Egyre drágább a gáz, leáll a Duslo ÖSSZEFOGLALÓ Rövid időn belül ismét emelte az exportgáz árára vonatkoző előrejelzését a Gazprom. Az orosz cég legújabb előrejel­zése szerint az exportgáz átlagára idén 295-330 dollár lesz ezer köbméterenként. Moszkva/Vágsellye. A Gazprom az átlagárral kapcsolatos várakozását augusztus végén 269,6 dollárra emelte a júniusi 240 dollárról. A vál­lalat az idei költségvetésében erede­tileg még ennél is alacsonyabb, 170 dolláros ár szerepelt. Az idei első fél évben a Gazprom nyugat-európai gázexportja 28,52%-kal, 77,235 mil­liárd köbméterre nőtt. A Közép- Európába irányuló szállítása 17,792 milliárd köbméterre bővült az egy évvel korábbi 17,73 milliárdról. A Magyar Energetikai és Közmű­szabályozási Hivatal (MEKH) sze­rint tavaly júniushoz viszonyítva öt­szörösére nőtt a gáz piaci ára. Az ár­emelkedést továbbra is a globálisan szűkös kínálat okozza, míg a kereslet változatlanul nő. Ázsia továbbra is felvásárolja az elérhető LNG (csepp­folyósított földgáz) -forrásokat, ami miatt Európába az előző évi LNG- mennyiség 75%-a érkezik. Az ala­csony LNG-források és az alacsony intenzitású vezetékes szállítások mi­att az európai földgáztárolók feltöl­tése késett, különösen Németország­ban és Hollandiában. A rendkívül drága földgáz miatt tegnap leállt a termelés a vágsellyei Duslo vegyi üzemben. Ez a dél­szlovákiai cég az ország egyik leg­nagyobb földgázfogyasztója, (mti, só) aktuális középárfolyamok Angol font 0,8475 H Lengyel zloty 4,5805 Cseh korona 25,376 Q Magyarforint 359,91 Horvát kuna 7,5155 n Román lej 4,9499 Japán jen 131,06 Q Svájci frank 1,0729 Kanadai dollár 1,4395 Q| USA-dollár 1,1555 Postabank 1,19-1,12 26,43-24,40 373,48-344,75 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 26,01-24,62 375,41-343,07 Tatra banka 1,20-1,12 26,29-24,51 377,17-341,25 ŐSOB 1,19-1,13 26,08-24,78 AltaUnoa Hitslbank 1,19-1,12 26,18-24,55 375,25-342,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom