Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-12 / 235. szám
KULTÚRA www.ujszo.com | 2021. október 12. 113 Életbevágóan fontos dolgokról Az sem maradt le a lényegről, aki nem volt ott: a Bázis fesztivál valamennyi programja felkerült az internetre Kerekes Vica, Bandor Éva és a beszélgetést vezető N.Tóth Anikó (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN Idejét se tudom, mikor volt Pozsonyban legutóbb magyar irodalmi fesztivál, ahol nem más műfajok közé csempészték be az irodalmat, hanem főszerepet kapott. Maradjunk annyiban, hogy nagyon régen. Aki részt vett az elmúlt hétvégén a Bázis fesztiválon, talán meg sem fogalmazta magában ezt a több évtizedes hiányt, egyszerűen csak ki volt éhezve az eszmecserére, a közös gondolkodásra, rég látott kollégák társaságára, vagy eddig csak könyvborítókról ismert nevek személyes megismerésére. Két nap alatt tíz program 48 szereplővel első blikkre talán soknak tűnik, de a bőség zavara legyen most a legnagyobb bajunk. Az egyesület Bázis - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában néven alakult 2019-ben. Tagjai Szlovákiához kötődő költők, írók, kritikusok, filozófusok, képzőművészek, színészek, rendezők. A Bázisnak két év alatt 105 tagja lett, lakhely szempontjából is színes a paletta, az elnökség egyik tagja, Juhász Rokko például Mexikóból jelentkezett be, a programfelelős Németh Zoltán Varsóból érkezett, a fesztivál „lelke”, N.Tóth Anikó pedig Nyitrán tanít. De Törökországból és Budapestről is csatlakoztak szerzők a felolvasásokhoz. És volt olyan program, amelyet dupla annyian néztek online, mint a helyszínen - pedig a pozsonyi V-klubban, illetve a Láb Caféban is sokan gyűltek össze. Az sem maradt le a lényegről, aki ezek után kap kedvet: minden program fent van a bázis.me oldalon. Ezért most nem hagyományos összefoglalót olvashatnak, inkább kedvcsinálót a kattintáshoz. Irodalom és kritika. Egyik sem lehet boldog a másik nélkül, mégis gyakoriak a súrlódások, sértődések, mint egy hosszú házasságban. A beszélgetés résztvevői Nagy Csilla, az Irodalmi Szemle szerkesztője, akit lapunk könyvkritikai rovatából, a jelenleg szünetelő Pengéből is ismerhetnek, Csehy Zoltán, aki szintén sokáig írt könyvekről a Pengében, mostanában pedig az ÉS-ben bukkan fel egyre sűrűbben kritikusként, valamint Csanda Máté művészettörténész, aki nem fogja vissza magát, ha olcsó szemfényvesztéssel találkozik. A moderátor Németh Zoltán maga is szigorú kritikus és egykori Penge-csattogtató, sok más egyéb tevékenysége mellett. Nagy Csilla hangsúlyozta, hogy a kritika nem tekinthető homogén műfajnak. Sokféle hang, stratégia létezik, és attól, hogy egy kritika emlékezetes, még nem biztos, hogy jó, azaz nem visz közelebb minket a műhöz. Csehy Zoltán szerint a kritika jelenleg katasztrofális állapotban van, fontos kötetek maradnak visszhang nélkül, ami húsz-huszonöt évvel ezelőtt nem fordulhatott volna elő. Másrészt viszont a hallgatás is vélemény, a kritikus néha nem véletlenül nem ír a szerzőtől kapott könyvről. Csanda Máté fontosnak tartja, hogy a műkritikus pozícionálja magát, vagyis megtudjuk róla, kinek a megbízásából véleményez, kit képvisel, mert másképp az olvasó összemossa a pártatlan műelemzéseket a galériák, ügynökségek reklámszövegeivel. Hizsnyai Zoltán három szerkesztővel vezetett beszélgetést. Beke Zsolt (dunszt.sk) Kábái Lóránt (Műút) és Mizser Attila (Irodalmi Szemle) egyetértettek abban, hogy „nagy nevek” gyengébb alkotásait is vissza lehet dobni, a tehetséges kezdők viszont segítséget érdemelnek, illetve tudni kell, mely szövegekkel éri meg foglalkozni. A tehetséggondozás különböző aspektusait villantotta fel egy szombati beszélgetésben Szigeti László, a Kalligram Kiadó létrehozója, a kreatívírás-tanfolyamokat is tartó kiadóvezető, Bolemant Lilla és Benyovszky Krisztián, a nyitrai egyetem professzora. Tisztázták a különbséget az irodalomterápia, a terápiás írás és az irodalmi ambíciók között, és bár Szigeti szerint az öngyógyító célból tollat ragadók nem alkothatnak maradandót, két kivételt is mondott: Bohumil Hrabalt és Sylvia Plath költőnőt. De vissza a pénteki naphoz, amikor szintén elhangzott Sylvia Plath neve, méghozzá Bandor Éva színésznő szájából, aki minden életperiódusában megtalálta az oda passzoló könyveket - Szabó Magda Abigéljétől Boris Vianon és Herman Hessén át Ottlik Gézáig. Az irodalomhoz való vonzódását mi sem példázza jobban, mint az, hogy két hangoskönyvet is felvett az utóbbi években, és mindkét művet maga választotta ki. A Bázis másik színésznő tagja, Kerekes Vica nem volt ilyen lelkes olvasó, viszont kiskorától sikeresen szerepelt szavalóversenyeken. Míg Bandor Éva nagy álma - az országos döntőn való részvétel - nem teljesülhetett, mert minden évben kirostálták a komáromi zsűri állandó tagjai, Vica többször eljutott a Tompa Mihály Országos Versenyre. Mostanában sok filozófiai művet olvas, de érdekli a lélektan és a huszadik század történelme is. Különösen érdekesnek bizonyultak a műfordítók beszélgetései - a könyveket szlovákról magyarra, illetve magyarról szlovákra átültetők nélkül még ennyire sem ismernék egymást a szomszédok. Feljavíthatja-e a fordító a közepes szöveget, alkalmazhat-e stilisztikai finomításokat? Mikor lehet kreativ? Mely magyar szerzőkre kíváncsiak leginkább a szlovákok? Sajnos itt és most nincs hely a válaszokra, úgyhogy tényleg érdemes a Bázis honlapjára kattintaniuk. Az első részben Dobry Judit, Pénzes Tímea, Polgár Anikó és Böszörményi Péter válaszolt a szintén műfordító Mészáros Tünde kérdéseire, majd Éva Andrejcáková, Renáta Deáková, Gabriela Magová és Jitka Roznová következett a szlovák nyelvű második részben. Ok olyanokat fordítanak szlovákra, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Závada Pál vagy Krasznahorkai László. Kísérőprogramként megnézhettünk egy kiállítást a Kunsthalléban Csanda Máté tárlatvezetésével, amelynek fő kérdése az volt, lesz-e cukor a forradalom után is. (A kiállítás egyik megálmodója Németh Ilona képzőművész volt.) „Záróakkordként” pedig az Ifjú Szivek Táncszínház zenekara mutatta be új lemezét, amely olyan, mintha Esterházy gróf szalonjába beszabadult volna négy népzenész, akiknek azt mondták: uraim, játszanak úgy, mintha önök egy tradicionális vonósnégyes lennének. Uj bemutató a hosszú kényszerszünet után Szinte az egész társulat színpadra lép a Bugrisokban (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Kassa. A világjárvány miatt a Thália Színház is hosszú kányszerszüneten van túl, azonban az új ávad során öt önerőből ká8zült előadást ás kát nemzetközi koprodukciót tervez. Az elsőt már csütörtökön színpadra viszik: Matusek Attila rendezésében a Bugrisokat mutatják be. Ahogy azt a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón a színház vezetői többször is hangsúlyozták, Carlo Goldoni Kassán emblematikus szerzővé vált az elmúlt évtizedek során. A színház kezdetei is ehhez a szerzőhöz kötődnek, hiszen a Thália legelső bemutatója, még a göncruszkai kultúrházban Goldoni Két úr szolgájavolt, 1969. november 26-án, Beke Sándor rendezésében, Várady Béla emlékezetes szereplésével. A későbbiekben több más Goldonivígjátékot is láthatott a kassai közönség. Az idei évadot a szerző kevésbé ismert komédiájával, a Bugrisokkal indítják. A darabot az érsekújvári születésű Matusek Attila rendezte, akinek köszönhetően egy nagyon fiatal alkotógárda kap lehetőséget arra, hogy hosszú idő után újra a nézők elé álljon, illetve hogy megmutassa, mit is gondol a darabról, a vígjáték műfajáról, valamint az örök témáról: a férfi-nő csatározásról. „Mi köt össze egy nőt és egy férfit? Hogyan működik egy kapcsolat különböző életkorban, napszakokban, évszakokban, lelkiállapotban, érzelmi hőfokon? Bevallom, az az alapigazság is fölmerült a próbafolyamat alatt, hogy végül is tényleg mindent a nők irányítanak. Fontos téma a dominancia kérdése, az, hogy kinél van a hatalom és ki mit kezd vele. Ez mind nagyon érdekes, de ha nem teszel semmit a kapcsolatért, akkor könnyen átváltozik kellemesen langyos semmivé. A Bugrisok szereplői sem hallgatják meg egymást, elbeszélnek egymás mellett. Ha megállnának és leülnének, akkor nem lenne probléma, de akkor nem lenne ez a darab sem” - véli Matusek Attila, akit kellemes meglepetés ért a munka során, ugyanis a komédiát mint nagy témát intenzíven tudta körbejárni és felmutatni. „Erre pedig már nagyon jól fel lehet építeni egy előadást, remekül ki lehet élezni a helyzetet. Eleve úgy nyúltam Goldonihoz, hogy újragondoltam, belenyúltam, átírtam. Alapvetően minden szerzőhöz így viszonyulok, ahol úgy gondolom, ez nem tiszteletlenség. Az lenne az igazi pofátlanság, ha nem tudnék mit kezdeni egy helyzettel és úgy hagynám, de én nem hagyom magukra a szereplőket, megoldást keresek, személyessé teszem az egészet” - magyarázta a rendező. A kimondottan mutatós, szemet gyönyörködtető díszletek és jelmezek Michal Losonsky munkáját dicsérik, a darab zeneszerzője és dalszövegírója Kalocsányi Gábor volt. A Bugrisokban szinte az egész társulat színpadra lép: Dégner Lilla, Latócky Katalin, Nagy Kornélia, Szabadi Emőke Katalin, Bocsárszky Attila, Illés Oszkár, Madarász Máté, Nádasdi Péter, Öllé Erik és Rubóczki Márkó. A fülbemászó dalokkal teletűzdelt előadás korrepetitora Dégner Lilla volt. A fénytervező pedig, mint már hagyományosan, az újvidéki szakember, Majoros Róbert. Film készül Oppenheimerről Los Angeles. Christopher Nolan az atombomba atyjáról, Robert Oppenheimer elméleti fizikusról forgat életrajzi filmet. A főszerepet az ír színész, Cillian Murphy kapta. A Universal Pictures tájékoztatása szerint a film 2023 júliusában kerül a mozikba. Robert Oppenheimer (1904—1967) irányította az újmexikói sivatagban lévő Los Alamosban a titkos Manhattantervet. A film a II. világháború alatt játszódik, amikor a zseniális elméleti fizikus kulcsszerepet játszott az atombomba elkészítésében. Nolan, a Batman: Kezdődik!, az Eredet és a Csillagok között rendezője Kai Bird és Martin J. Sherwin Pulitzer-díjas életrajzi könyve nyomán kezdi forgatni a filmet 2022 elején. A neves angol rendező már többször dolgozott együtt Murphyvel: a 45 éves színész szerepelt a Batman: Kezdődik!, A sötét lovag, az Eredet és legutóbb a Dunkirk című háborús filmjében is, de ez lesz az első alkalom, hogy ő kapja a főszerepet. Az ír filmsztárt a közelmúltban a Hang nélkül 2 című horrorban láthatták a nézők a filmvásznon. (MTI)
