Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-12 / 235. szám

4 RÉGIÓ 2021. október 12. | www.ujszo.com 70 éves a legendás előadó és lemezlovas A Gután élő Őeku derűje, a zene iránti szeretete másokat is feihangol (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Rendkívül magabiztosan, mégis érzékenyen lovagolja meg az örökzöld és az új zenei hullámokat DJ Öeku. Mégsem szereti, ha lemezlovasnak hívják. Hetvenéves lett Rudolf Őerftansky, a mindenki számára csak DJ Cekuként ismerős legendás előadó. Amikor azt tudakoljuk, hogyan maradt lélekben fiatal és derűs, dal­szövegfoszlányokkal válaszol. „Zene nélkül mit érek én”, „...mint egy bo­hóc a színpadon”. Első fellépés az iskolában Amikor arról faggatjuk, mi volt az első komoly kapcsolata a zenével, egy régi iskolai emléket idéz fel. „Az alap­iskola hatodik osztályába jártam, gyereknap volt. A kilencedikes fiúk­nak volt egy zenekaruk, és az egyik tag odaszólt. Kis Ceku, ha a bátyád olyan remekül tud énekelni, akkor biztosan te is megtanultál valamit tő­le. Hát velük mentem, énekeltem, ez volt az első fellépésem. Emlékszem, tele volt gyerekkel az iskolaudvar. Másnap, amikor az egyik órára nem sikerült felkészülnöm, a tanítónő odaszólt: Belőled nem lesz semmi más, csak egy énekes zenész. A bá­tyám egyik kedvenc cseh számát éne­keltem, fel is játszottuk az utolsó CD-mre, amin van két saját számom is, ezek régebben készültek” - emlé­kezik vissza mosolyogva a kezdetek­re a lemezlovas. Kottaismeret nélkül is „Amikor kilencedik osztályba jár­tam, a nagyobb gimnazisták vittek magukkal énekelni. Az általános műveltséget nyújtó középiskola el­végzése után kitanultam a géplaka­tos szakmát, bevonultam katonának, de miután leszereltem, elmentem so­főrnek a gázgyárba, mert így foly­tatni tudtam a zenélést” - folytatja Ceku. Megalapították Komáromban a Modifik zenekart, és bár huszon­nyolc éve Gútán él, mindig is komá­rominak érezte magát az előadó. A héttagú Modifik banda 1972-73-74- ben minden lehetséges versenyen, fesztiválon tarolt. A Slovkoncert ze­nei központ tagjai jutalomból kien­gedték két hónapra Romániába ze­nélni a fiúkat. „A Maria Negra olyan üdülőközpont volt, ahová sok német kiránduló járt, abban az időben a kül­földön élő családok ilyen nyaraló­központokban tudtak egymással ta­lálkozni. A Slovkoncert azt ajánlot­ta, lépjünk be a profi zenekarok kö­zé, amihez le kellett tennünk az ál­lamvizsgát. A hét tagból öten vállal­tuk a megmérettetést, csak az volt a bökkenő, hogy nem ismertem a kot­tát! Volt egy nagyon jó roma zongo­rista barátom, aki sajnos ma már nincs köztünk, én csak a becenevét tudom. Mókus olyan fantasztikus zenész volt, aki elsők közt került ki a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, és hétvé­genként járt haza Pestről, de kiváló­an felkészített. Amikor a zongorista leült játszani a vizsgakor, megállí­tottam és rászóltam, hogy nem úgy van a kottában. Amikor megmutat­tam a vizsgáztatónak is, hogy nem játssza jól, ő is belátta a tévedést. Mi­után remekül levizsgáztunk, elkez­dett bántani a dolog és bevallottam a vizsgáztatónak, hogy én nem isme­rem a kottát” - táncol vissza ismét a múltba Ceku. Fél évük volt a gya­korlásra, a szlovák és magyar dalok­ról át kellett hangolódniuk az angol slágerekre, és kimehetett a csapat 1976-ban fél évre Norvégiába. Elvették az útlevelüket „Akkoriban nagyon nagy dolog volt, ha egy zenekar kijutott külföld­re, de voltak olyan időszakok is, ami­kor elvették fél évre az útlevelünket és csak itthon játszhattunk. Családom volt, idős szüleim, nem állt szándé­komban kint maradni, de ezt hiába magyaráztam az illetékeseknek. Hi­szen ha odakint akartam volna ma­radni, akkor már az eddigi kiutazások során is lett volna rá lehetőség. Ak­koriban már jártunk Németország­ban, Belgiumban. Ez az úgynevezett aranykor 1974-től 1990-91-ig tartott. Rengeteget zenéltünk Svájcban, nyolc hónapot töltöttünk kint, luxus­helyeken, ötcsillagos szállodákban” - sorolja az előadó. Klasszikus jazz­­zenét, örökzöldeket, minden korosz­tályt megszólító repertoárt kínáltak, de nem mindig volt összeegyeztethe­tő a külföldi zenélés a családi élettel. „Megnősültem másodszor is Svájc­ban, és akkor abbahagytam a zené­lést. Az első házasságomnak azért lett vége, mert fél éveket külföldön vol­tam. Megvártam, míg a lányom nagykorú lett, még zenéltem a szalag­avatóján, aztán elmentem. Svájcban a házasságom két évig tartott, végül az anyukám miatt tértem haza, aki már nagyon idős volt. Sok zenei felkérést kaptam, végül egy barátommal ven­déglőt nyitottunk Komáromban, és ott kezdtem a lemezlovasságot. Mégsem az vagyok, aki csak áll a keverőpult mögött. Én szórakoztatom az embe­reket, mindenki tudta rólam, hogy szólóénekes voltam” - teszi hozzá Rudolf Cernansky. Legutóbb Ka­­mocsán találkozhattunk vele a nyári főzőfesztiválon, ahol az előző évek­ben mintegy tízezer vendégnek ját­szott. A fesztivál idei, huszadik év­fordulóján is színpadra lépett. Rá­nézett a vendégekre, és tudta, mi­lyen zenével járhat a kedvükbe. Mi az, hogy hetven? „Múlt szombaton voltam hetven­éves. Igen, gondolkodóba estem ez­zel kapcsolatban. Megfordult a fe­jemben, hogy kik az idősek? Nem érzem magam annak! Az tartja ben­nem a lelket, hogy a fiatalok tovább­ra is szívesen hívnak a szalagava­tókra, de gyakran játszom rendez­vényeken a szüleiknek, az egykori tanáraimnak. A lányomnak, az uno­kámnak is játszottam már, nagyon vegyes a közönségem! Ki kell érez­ni, hogy mit kémek, milyen zenétől érzik magukat jól az emberek. Ze­neszolgáltatónak tartom magam. Igen, ez egy jó kifejezés!” - hang­súlyozza Ceku. A vendégek az örökzöldek közül rendszerint Boney M-, Abba-, Smokie-, Kool & The Gang-slágereket kémek, mert ezt hallgatták otthon a nagyszülők, a szülők is. Táncra perdülnek a Neo­­ton és az Elán együttesek dalaira, bálokból nem hiányozhat Helena Vondráckovától a Dlouhá noc (Hosszú éjszaka), és mindig kere­settek Máté Péter dalai, az LGT is örök, és sorolhatnánk az Edda, a Re­public, az Apostol, vagy Majka da­lait. „Volt olyan kérés is, ami meg­lepett, például amikor francia ven­dég is volt a rendezvényen, de ilyen­kor is feltaláltam magam. Az ottho­ni, mintegy kétezer darabból álló CD-gyűjtemény töredékét hordom magammal négy kofferben, mind­egyikben 150 hanghordozóval, má­sok USB-kulcson viszik, én szeretek keresgélni, válogatni” - mondja Ceku. Hetvenévesen is végigtáncol­ja az estét a keverőpult mögött. A születésnapján egy lakodalomban zenélt. Nyolc hónap csend A koronavírus-helyzetben nyolc hónapig nem szólalt meg a zene a rendezvényeken, mert rendezvé­nyek sem voltak. A lemezlovasnak hiányzott a közönség, a pénteki, szombati elindulások. A kényszer­­pihenő idején sem hagyta abba a ke­rékpározást, hosszú távú gyaloglást, hetente két-három alkalommal teker a Komárom-Gúta szakaszon, vagy gyalogol a Gúta és Kamocsa közti útvonalon. „Nagyon jó családi hát­terem van. Van egy gyönyörű uno­kám és februárban leszek dédapa! A harmadik feleségemmel huszon­nyolc éve alkotunk egy párt, és van egy huszonnégy éves fiunk. Hama­rosan, amikor mindenki hazaér, megünnepeljük a jubileumot, és november-december táján a zenész barátokkal is mulatunk egy jót” - búcsúzik az előadó. Nem kérdezzük, meddig lehet folytatni a lemezlovas hivatást, mert a válasz ott bujkál Ceku kortalan, örökifjú mosolyában: amíg szól a zene, és amíg van értő közönség. Kedvezően alakult Dunaszerdahely gazdasági helyzete KISS BARTALOS ÉVA A vártnál jóval kedvezőbben alakult az elmúlt évben a járási székhely gazdasági helyzete. Több millié euróval gyarapodott Dunaszerdahely vagyona, de a kintlévőségek aránya is nőtt. DUNASZERDAHELY A városi képviselő-testület szep­temberi ülésén tárgyaltak a 2020-as év zárszámadásáról, valamint a költség­­vetés módosításáról. Pápay Zoltán, a városi hivatal pénzügyi osztályának vezetője ismertette a gazdasági ered­ményeket. Ezekből egyebek mellett az is kiderült, hogy tavaly nőtt a város vagyona, a hitelállomány több mint félmillió euróval csökkent, csökken­tek a város tartozásai is, a kintlévő­ségek azonban nőttek. Az osztályve-A zárszámadást és a költségvetés módosítását is elfogadta a képviselő­­testület (A szerző felvétele) zető megjegyezte, hogy ez elsősor­ban a koronavírus-járvány következ­ményei miatt van. A jövőbeni kilátá­sokat árnyalja, hogy tavaly csökkent Dunaszerdahely lakossága, ami a be­vételekre is hatással lesz. A képvise­lők nem véleményezték az adatokat, egyedül Hakszer Roland hiányolta a zárszámadásból a DAC futballcsa­patnak folyósított közel félmillió eu­­rós támogatást. „Ezt takargatni kell?” - tette fel a kérdést a képviselő, mire Hájos Zoltán polgármester azt felel­te, mivel a város részesedése nem éri el a 25 százalékot, ezért a kért adat nem része a zárszámadásnak. Pápay Zoltán kedvező információkkal szolgált a gazdasági kilátásokról, a prognózisoknak, valamint az új adókategóriáknak köszönhetően többletbevételekkel számolnak, és a képviselők által jóváhagyott ingat­laneladások is megjelentek a költ­ségvetés beterjesztett módosításá­ban. A szabadidőpark átépítésének közbeszerzési pályázatán spórolt a város, az így megtakarított összeget például sportpályák felújítására szánják. A szabadidőpark melletti pályákat átépítik és fejlesztik. Út­felújításra és egy roma etnográfiai múzeum kialakítására is különítet­tek el keretet. Hájos Zoltán elmondta, hogy a világjárvány kirobbanása után igyekeztek csökkenteni a kiadáso­kat, bezártak az iskolák, az óvodák, csak a legalapvetőbb szolgáltatások teljesítésére összpontosított az ön­­kormányzat. „Mindenki szkeptikus volt az adóbevételek szempontjá­ból, ennek ellenére a 2019-es költ­ségvetés majdnem maradéktalanul teljesült, többletet is sikerült kiala­kítanunk, de kapacitáshiány miatt néhány beruházást nem tudtunk megvalósítani” - nyilatkozta la­punknak a polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom