Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-12 / 235. szám
2 I KOZELET 2021. október 12. | www.ujszo.com Megvághatják az egészségügyi költségvetést, és erre elsősorban a betegek fizethetnek rá Igor Matoviö és Vladimír Lengvarsky még tárgyalni fog az egészségügyi költségvetésről, de hogy találnak-e megoldást, kérdéses, hiszen köztudott, hogya két miniszter közöttfeszült a hangulat (jASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. Az utóbbi napokban komoly vitát váltott ki, hogy a jövő évi költségvetésben 232 millióval megrövidítenék az állami biztosítottakért fizetett pénzösszeget. Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter ugyan próbálta nyugtatni a kedélyeket, de a szakszervezetek részéről hatalmas a felháborodás. Elsőként a szlovák hírügynökség (TASR) számolt be arról, hogy a pénzügyminisztérium az aktuális adó-előrejelzést figyelembe véve úgy döntött, jövőre 232 millió euróval kevesebb, vagyis 1,2 milliárd euró jut az állami biztosítottak egészségügyi ellátásának kifizetésére. Ebbe a csoportba tartoznak többek közt a gyermekek, a diákok, a szülési szabadságon lévők, az idősek és a munkanélküliek is. Igor Matovic (OCaNO) tárcavezető szeptember végén levélben tájékoztatta Lengvarskyt a költségvetési terv módosításáról. Utolsó szög a koporsóban A hír hatalmas felháborodást váltott ki a szakmai szervezetek körében. Lengvarsky ugyan hangsúlyozta, hogy az egészségügyben jövőre is annyi pénz lesz, amennyire reálisan szükség van, a legtöbb szervezet mégis éles kritikát fogalmazott meg. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) például úgy reagált, hogy a költségvetés megvágása az utolsó szöget jelenti az amúgy is alulfinanszírozott hazai egészségügy koporsójában. A szövetség szerint az időzítés nem is jöhetett volna rosszabbkor. „A javaslat attól csak még érthetetlenebbé válik, hogy akkor jött, amikor a szlovákiai kórházak és az orvosok az ország újkori történelmének legnagyobb válságával néztek szembe, és amelyet csak emberfeletti teljesítménnyel sikerült megoldani. A harmadik hullám felerősödésekor ez azt jelentheti, hogy az egészségügy még nagyobb válságba kerül, például a kórházak nem fogják tudni kifizetni az egészségügyi dolgozókat” - üzente az ANS, hozzátéve, hogy a kevesebb pénz miatt a kórházak működése és így a betegek ellátása is veszélybe kerülhet. Hol veszít a beteg? Hogy pontosan milyen hatással lehet a betegekre az állami biztosítottak után fizetendő források megrövidítése, arra Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke mutatott rá. „Az egészségügyben uralkodó pénzhiány azt eredményezheti, hogy el kell halasztani a betegek ellátását, valamint azt, hogy a biztosító nem fedezi az ellátás költségeit” - jelentette ki. Elmondta, a járvány miatt már így is rengeteg műtétet kellett elhalasztani, és így csak tovább romlott a lakosság egészségi állapota. Az AOPP és az AKO közvélemény-kutató ügynökség 2021 júniusában és júliusában készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek harmadánál elmaradt a korábban tervezett műtét vagy egyéb beavatkozás. Az esetek jelentős részében maga a kezelőorvos vagy a kórház döntött az ellátás halasztása mellett. Kevesebb műtét Az adatokat megerősítik az egészségbiztosítók tavalyi kimutatásai is. 2020 utolsó negyedévében (vagyis a járvány második hullámának csúcsán) 43 ezerrel kevesebb műtétet végeztek a kórházakban, mint 2019 utolsó negyedévében. A diagnosztikai kezelések száma csaknem félmillióval csökkent. A Magánorvosok Szövetsége (ASL) szerint Szlovákiában már évek óta komoly gondok vannak az állami biztosítottak ellátásának finanszírozásával, a járvány alatt pedig még jobban megmutatkozott a probléma. Csehországban az állam 67,25 eurót fizet havonta a biztosítottjai után, Szlovákiában viszont csak 39 eurót. „Az egészségügy helyzete évek óta rossz, az utóbbi időszakban pedig már tarthatatlan. Beszélnek a bombasztikus megújítási tervről, az új kórházakról és a meglévők felújításáról. Arról viszont nem beszélnek, hogy ki fog bennük dolgozni, és miből fogjuk kezelni a betegeket” - áll a szövetség közleményében. Tárgyalás A szakmai szervezeteken kívül az ellenzéki Hlas is reagált a fejleményekre. Richard Rasi, a párt alelnöke és korábbi egészségügyi miniszter szerint Lengvarskynak szembe kellene szállnia Igor Matoviccsal, és logikus érvekkel alátámasztva meg kellene győznie őt arról, hogy a források csökkentése miért rossz ötlet. Ennek ellenére Rasi úgy tudja, hogy a miniszter beleegyezett a döntésbe, és már levélben is üzent az egészségbiztosítóknak, hogy kevesebb pénzt kapnak. A TA3 viszont arról számolt be, hogy az egészségügyi miniszter még tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel. Más kérdés, hogy a két tárcavezető képes-e egyezségre jutni, mivel kettejük viszonya az utóbbi hónapokban nem volt felhőtlen. Lengvarsky általában visszafogottan nyilatkozik a sajtóban, viszont Matovic többször is bírálta az egészségügyi minisztert, őt teszi felelőssé az elhibázott járványkezelésért. A súrlódások akkor is megmutatkoztak, amikor az egészségügyi minisztérium az oltási kampánnyal kapcsolatban kért anyagi forrásokat a pénzügyi tárcától. A folyamat több héten keresztül húzódott, és miután Lengvarskyék megkapták az igényelt összeget, Matovic azt nyilatkozta, nagyon odafigyelnek majd arra, hogy az egészségügyi minisztérium hatékonyan fogja-e elkölteni a pénzt. Az oltási kampány azóta sem indult el. RÖVIDEN Három központban oltják a gyerekeket Pozsony. Az 5 és 11 év közötti gyermekek három nagy oltóközpontban kaphatj ák meg a koronavírus elleni vakcinát - tájékoztatott az egészségügyi minisztérium. Ezek közé tartozik a fővárosban található Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete (NUDCH), a Turócszentmártoni Egyetemi Kórház, valamint a Kassai Egyetemi Gyermekkórház. Az oltást csak a törvényes képviselő kérheti az olyan, krónikus betegségben szenvedő gyerek számára, akinek állapotát jelentősen súlyosbítaná a fertőzés. Ilyennek számítanak például az idegrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, a krónikus tüdőbetegség, a krónikus szívelégtelenség vagy a súlyos immun-rendellenesség. Az oltás beadásához továbbá szükség van egy szakorvosi engedélyre is. (nar, TASR) Kollár megint távozással fenyeget ÖSSZEFOGLALÓ Újra meglebegtette a koalícióból való távozás lehetőeógót Boris Kollár hézelnök (Sme rodina). Richard Sulik, az SaS elnöke megüzente neki, fenyegetései mér elvesztették a varázsukat. Pozsony. Kollár hétfőn délelőtt kijelentette, pártja nem támogatja az igazságügyi reformot, és a kormány által jóváhagyott kórházreformmal sem ért egyet. Mindkét javaslatot elutasítja, akkor sem hajlandó megszavazni a koalíciós partnerek által kidolgozott reformtervezeteket, ha emiatt távozni kényszerül a kormányból. „Ha ki akarnak dobni, nyugodtan, én elmegyek” - hangoztatta. Beszédében a régiók védelmét hangsúlyozta, úgy véli, a bíróságok, illetve kórházak megszüntetése az egyes régiók kivéreztetéséhez vezet, minek következtében még jobban elnéptelenedik az adott vidék. „Az egyik fülemen be, a másikon ki” - válaszolta Sulik arra a kérdésre, mi a véleménye Kollár hozzáállásáról. A pártelnök szerint Kollár távozása a koalícióból már lejárt lemez, annyiszor elhangzott ez a fenyegetés, hogy már elveszitette a hatását. „Hinni akarom, hogy nem olcsó populizmus” - mondta arra utalva, nem teljesen érti, miért utasítja el csípőből a reformot a házelnök. Mária Kolíková igazságügyi miniszter jelezte, a tervezet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, így a koaliciós partnerekkel bőven van idő tárgyalni, mielőtt a kormány elé terjesztené a javaslatot. Zuzana Eliásová, az egészségügyi tárca szóvivője szintén emlékeztetett, intenzív tárgyalásokat terveznek a koalíciós partnerekkel, melyek során a szakértők rávilágítanak a reform részleteire. „Konstruktívan tekintünk bármely kolléga reakciójára, és tárgyalóasztalhoz hívjuk őt” - nyilatkozta lapunknak. Hangsúlyozta, az egészségügy reformjával az elmúlt 17 évben több kormány is megpróbálkozott, de sikertelenül. (ba, tasr) Boris Kollár házelnök
