Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-08 / 232. szám

4 RÉGIÓ 2021. október 8. | www.ujszo.com Az aradi vértanúkra emlékeztek RIMASZOMBAT Az esős idő ellenére mintegy százan emlékeztek a rimaszom­bati köztemetőben az aradi tizen­hármakra. A megemlékezést szervező ri­maszombati Csemadok nevében Csízi Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket, Ferenc Zsolt, a Tompa Mihály Református Gimnázium diákja szavalta el Gyulai Pál A hősök sírja című versét. Ezt követően Kerény i Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa beszédében arra ke­reste a választ, hogy mit adott ne­künk az aradi tragédia. Felidézte, hogy a kivégzéseket követően j ött létre az osztrák-magyar kiegye­zés és a monarchia, mely gazda­sági fellendülést és virágkort ho­zott az egész országnak, köztük Rimaszombatnak is, nem tudva, hogy egy következő tragédia, Trianon tragédiája felé halad a nemzet. A Tompa Mihály Refor­mátus Gimnázium három diákja Bródy János Ha én rózsa volnék című dalát adta elő. Az emléke­zés virágainak elhelyezését kö­vetően a nemzeti imádsággal zá­rult a megemlékezés, melyet az egybegyűltek a Blaha Lujza Vegyes Karral közösen énekel­tek el. (hn) Bródy dala zeng (A szerző felvétele) RÖVIDEN Őszi nagytakarítás Naszvadon Naszvad. Az önkormányzat ér­tesíti a lakosokat, hogy október 22-én és 23-án ingyenesen le­adhatják a háztartási hulladékot a naszvadi VPS Nesvady Kft. udvarában (Hideg utca 1) 8 és 17 óra között. A nagytakarítás a következő hulladéktípusokra vonatkozik: apró műszaki cik­kek, hűtőgépek, fagyasztók, üveg, bútor, textil, papír, kar­tonpapír, műanyag és poliészter. Ruházati cikkeket csak zsákok­ban vesznek át. Az Anyala vá­rosrészben élő lakosok a kijelölt napokon előre elkészített kon­ténerekben helyezhetik el a le­adásra szánt hulladékot. (vp) AJÁNLÓ Október 8-9. (péntek és szombat) Udvard - Mérföldkövek 24. Szlovákiai magyar helytörténé­szek országos találkozója a kul­­túrházban. Péntek -17.00: megnyitó, majd Dunajszky Géza filmvetítése, Népirtás Pozsony­­ligetfalun címmel. Szombat - 8.45: koszorúzás, 9.30: a Patria díj átadása, előadások és vita. Szíwel-lélekkel a betegekért TORNYAI BIANKA Rangos elismerést kapott Ha­ramia Zsuzsanna a Szlovákiai Nővérek és Sziilészasszisz­­tensek Kamarájától sokoldalú munkája elismeréséért. Az egészségügyi nővér szerint csak teljes odaadással lehet a betegeket ápolni. SZENC/DUNASZERDAHEIY Szeptember végén a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarája 14. alkalommal adta át ün­nepélyes keretek között Szencen a nővérek és szülésznők nemzetközi napja alkalmából a Biele srdce - Fe­hér Szív díjat 29 díjazottnak három, valamint in memóriám kategóriában. Ezenkívül kilenc nővérnek és szü­lészasszisztensnek ítélték oda in me­móriám az újonnan alapított Johanna Bórik-Hrebendová-díjat a kiemelke­dő küzdelmükért a koronavírus elleni harcban. A rendezvény védnöke, Zu­­zana Caputová köztársasági elnök holnap fogadja a díjazottakat az el­nöki palotában. Egyikük a dunaszer­­dahelyi Haramia Zsuzsanna, akitől megtudtuk, olyan nővérek kapják meg a díjat, akik a munkájuk mellett valamiben kiemelkedőt alkotnak, például publikálnak, kongresszuso­kon vesznek részt előadóként vagy tanítanak. „Az elmúlt tanévben fejez­tem be hét év után a tanítást a duna­­szerdahelyi egészségügyi középis­kolában. Emellett a Szoptatást Tá­mogató Intézet (Institút pre podporu dojcenia) által elismert szoptatási ta­nácsadó vagyok, ahol csak nővéri végzettséggel lehet tanúsítványt sze­rezni. A legfőbb feltétele a díjnak az, hogy a díjazott a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájá­nak tagja legyen. Összesen 33 ezer tagot számlál a szervezet országszer­te. Azt is figyelembe vették a díja­zottak kiválasztásánál, hogy a jelölt hány éve dolgozik a szakmájában, segített-e a munkáján kívül a civil életben újraélesztésben. Sajnos ne­kem ebben is többször volt részem baleseteknél” - mondta el az elisme­réssel kapcsolatban. Elhivatottság kell A tanítással szerzett tapasztalatai alapján elmondta, amikor ő volt diák, a négyéves középiskola elvégzése után elkezdhettek dolgozni, most csak a diploma megszerzése után lehet va­laki nővér. A középiskolai végzett­séggel egészségügyi asszisztensként lehet munkát vállalni, így kevésbé lett keresett a szakma. Haramia Zsuzsan­na szerint régebben nagyobb tiszte­letet kaptak a nővérek, mint most, tár­sadalmi megbecsülésük nagyobb volt. „Talán a televíziós sorozatok miatt van, hogy sok fiatal úgy gon­dolja, sokat javít az imázsán, ha fel­veszi a nővéregyenruhát, de a bete­gekhez nem fordul kellő figyelem­mel. Sokan közülük azért választják az egészségügyi középiskolát, mert máshová nem vették fel őket, vagy a szülők javaslatát követték, de nincs meg a kellő vonzalmuk a szakma iránt, és már a tanulmányaik során el­döntik, hogy nem szeretnék folytatni ezt a pályát. Ez egy olyan hivatás, amit csak szíwel-lélekkel lehet végezni. Sok tanulás árán lehet elérni, hogy az ember, amikor a munkahelyére érke­zik, félre tudja tenni az otthoni gon­dokat, és ott, az adott pillanatban nyújtsa a lehető legtöbbet a tudásá­nak megfelelően. Nem elég elvégez­ni a szükséges beavatkozásokat, ha­nem azt is észre kell venni, ha a beteg Haramia Zsuzsanna (jobbra) örül az elismerésnek, de nem gondolja, hogy emiatt több lenne, mint bármelyik kollégája (Képarchívum) kényelmetlenül fekszik, vagy szük­sége van egy pohár vízre, vagy csak néhány biztató szóra. Sajnos kevés a nővér, ezért rengeteg munkájuk van, ráadásul a papírmunka is rengeteg idejüket elveszi, és sok esetben a megfelelő felszerelések, eszközök is hiányoznak ahhoz, hogy hatékonyan végezhessék a feladataikat” - részle­tezte. A nővér szerint a koronavírus­­járvány azt is magával hozta, hogy aki tehette, korkedvezménnyel nyugdíj­ba vonult, vagy más szférában kere­sett állást, mert amit a járvány leg­rosszabb időszakában az egészség­ügyben tapasztalt, azt nem akarta többször átélni, végigcsinálni, illetve a frissen végzettek inkább be sem léptek, mert bennük volt a félelem. A fiatalokat véleménye szerint a műszakozás is elriasztja, hiszen akár hétvége, akár ünnepnap van, a nővé­reknek mindig dolgozniuk kell. „Na­gyon sok múlik azon, hogy milyen az adott osztály és annak vezetője, mennyire lehet a kollégákkal meg­egyezni a műszakcserében, és azt mennyire engedi a vezetőség. Ter­mészetesen fontos szempont az is, milyen anyagi juttatásra számíthat­nak a nővérek, hiszen hiába végzi va­laki szíwel-lélekkel a munkáját, nem mindegy, hogy mennyire lehet a fi­zetésből megélni. A nővérek csak csapatban tudnak dolgozni, hiszen a betegek ellátása folyamatos, a fel­adatokat egymásnak adjuk át” - hangsúlyozta. Kihívások és pörgés Haramia Zsuzsanna hét éwel ez­előtt azért kezdett tanítani, mert új ki­hívásra vágyott, de nem akarta ott­hagyni a munkáját. Többször fel­ajánlották neki, hogy teljes állásban taníthatna, de mint fogalmazott, az elméleti oktatás nem annyira érde­kelte, mint a gyakorlati, ezért jórészt csak a kórházi gyakorlati órák veze­tését vállalta. Bevallotta, nem volt mellékes szempont az sem, hogy né­mi fizetéskiegészítése legyen, de azért is jó volt, mert szereti a pörgős életet és azt, hogy mindig valami újat tanulhat. „Az igaz, hogy így keve­sebb idő jut a családomra, és gyakran érzem azt, hogy nem győzöm utolérni magam, de valamiért bennem van egy erős akarat, hogy valami pluszt te­gyek az embere­kért. Hálás va­gyok a párom­nak, hogy el­fogadja ezt, és a közösen töltött tizen­két év alatt megszokta, hogy sok­szor vagyok távol. Megszoktam a függetlenséget, amint befejeztem a középiskolát, máris munkába álltam, és mellette végeztem el a hároméves továbbképzést, hogy diplomás nővér lehessek, hogy ezzel tehermentesít­sem a szüléimét” — részletezte. Idő­közben altatónővér képesítést is szer­zett, vagyis altatással kapcsolatos nő­véri feladatokat lát el a műtőben, majd követi a páciens felépülését az alta­tásból. Érdekes tapasztalás volt szá­mára a tanítás. Kifejtette, már a kez­deteknél látni lehetett, kiből lesz jó nővér, és ki az, akinek nem való a szakma. Úgy véli, mindenképpen érettebbek az egészségügyis diákok, hiszen kortársaiktól eltérően nagyon fiatalon megtapasztalják a betegsé­get, a fájdalmakat, az elesettséget vagy akár a halált. A diákokban azt igyekezett tudatosítani, hogy embe­rekkel dolgoznak, akiknek sok eset­ben a nővér az egyetlen támaszuk, akiknek kiönthetik a szívüket, vagy akitől elbúcsúzhatnak, mert nincs más lehetőségük. „Mi vagyunk ott, ami­kor egy újszülött először felsír, és mi vagyunk ott akkor is, amikor a távo­zók kilehelik a lelkűket. Mindig azt mondtam a diákoknak, hogy a munka során ne feledjék, lehet, hogy másnap a szüleik vagy nagy szüleik, esetleg ők maguk szorulnak segítségre, ezért úgy csinálják, ahogy ők is elvárnák másoktól” - fejtette ki. Sokrétű munka A gyermekkardiológia intenzív osztályán Pozsonyban bőven kijut a pörgős műszakokból. A munka reg­gel fél hétkor kezdődik, és minden betegre egy nővér jut, tehát a 12 órás szolgálat alatt csak egy gyerekkel foglalkozik, hacsak nem kell besegí­tenie valamelyik kollégájának. „A beteg teljes ellátása a feladatunk, be­leértve, ha az orvosnak kell segíteni az invazív, vagyis a beteg testébe bő­rön, nyálkahártyán vagy más test­nyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozásokban, illetve a nonin­­vazív gyógyító eljárásokban, tehát amikor nincs szükség sebek ejtésére a gyógyításhoz, ápoláshoz, de na­gyon gyakori az, hogy újraélesztés­nél kell segíteni, vagy el kell vinni a pácienst szakorvosi vizsgálatokra. Szintén gyakran előfordul, hogy al­tatni, szedálni kell a betegeket, akik­nek a legtöbbje újszülött, és műtét után, lélegeztetőgépen van. Mivel az egész országban ez az egyetlen gyermek-kardioközpont, ezért min­den veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekhozzánkkerül. Az osztályon 7-től 22 óráig a szülők is ott lehetnek a gyerekek mellett, így sok­szor előfordul, hogy velük nehezebb dolgunk van, folyamatosan kommu­nikálnunk kell velük. A szoptatási tanácsadásban szerzett tapasztalata­imat itt is ki tudom használni, hiszen gyakran a szoptatást fel kell függeszteni addig, míg a kezelés tart, ezért lényeges, hogy a tejter­melést meg tudják tartani az édesanyák. Az is a mi dolgunk, hogy felvegyük a kapcsolatot a tejbankkal, hogy a lefejt tejet leadhas­sák az anyukák, vagy ha egy újszülöttnek anyatejre van szüksége, mert az anyukája nem tudja szoptatni, meg kell rendelnünk” - fejtette ki. Ér­dekességként Haramia Zsu­zsanna megemlítette, hogy ha valaki szeretne anyatejet lead­ni, akkor néhány euró étkezési hozzájárulást kap literenként. A tejbankból megrendelt anyatej literjének ára ezzel szemben nagyjából ötven euró. A csapatban palliativ feladatokat ellátó nővérek­kel is együtt dolgozik, mert bizony gyakran előfordul haláleset az osztá­lyon. „Az is a munkánk része, hogy a haldokló gyerekeknek és a szüleik­nek segítséget nyújtsunk. Biztosíta­nunk kell számukra, hogy végig együtt maradhassanak, emléktáblát, láb- és kézlenyomatot készítünk a gyerekekről, levágunk egy tincset a hajacskájukból. Vannak, akik a ko­moly szívbetegségben szenvedő kis­babájukat hazaviszik, a mi felada­tunk felkészíteni őket arra, hogy ha bármikor újra kell éleszteni őket, mit tegyenek, míg a mentő megérkezik” — mondta el a munkája nehezebb ré­széről. Bevallotta, hogy mielőtt 2010-ben odakerült, felnőtteket ápolt, így nagyon nehéz volt meg­tanulnia, hogy elengedje az ott átélt élményeket. Mint fogalmazott, há­rom hónapig sírva járt munkába és onnan haza, a párja többször mondta neki, hogy hagyja ott a helyet, de megtanulta, hogy nem viheti haza a kórházban megélt tapasztalatokat. „Sok olyan páciensünk van, akit hó­napokig, akár egy évig is ápolunk, mindenkit megérint, ha meghal egy kisbaba, de folyamatosan érkeznek új páciensek, takik ugyanúgy teljes odafigyelést igényelnek, ezért meg kell tanulnunk kezelni az ilyen hely­zeteket. Ebben segítséget nyújtanak az erre szakosodott pszichológusok, akik nemcsak a szülőknek, hanem az alkalmazottaknak is a rendelkezé­sükre állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom