Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-04 / 204. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 4. KOZELET I 3 Szlovákiában idén már nőnek a bérek, ennek azonban nem mindenki örülhet Az oktatásügyben 1131 euró volt a havi bruttó átlagbér a második negyedévben, az egyes iskolatípusok és beosztások között azonban itt is szakadéknyi különbségek vannak (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az idei második negyedév látványos gazdesági növekedése a fizetéseken is éreztette a hatását. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint Szlovákiában több mint 16 éve nem nőttek olyan gyorsan a bérek, mint az idei második negyedévben. Az egyes régiók és ágazatok között azonban szakadéknyi különbségek vannak. A múlt havi gyorsjelentését követően a Statisztikai Hivatal pénteken végre közzétette az idei második negyedév részletes gazdasági adatait is. Eszerint a szlovák gazdaság az április elejétől június végéig tartó időszakban 9,6 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz képest, amire tizenhárom és fél éve nem volt példa. Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője is elismeri azonban, hogy a látványos növekedés részben azzal magyarázható, hogy a tavalyi második negyedévben a járványügyi lezárások miatt rég nem látott mélyponton volt a szlovák gazdaság, amit nem volt nehéz túlszárnyalni. A járvány előtti szinthez, vagyis 2019 második negyedévéhez képest azonban még mindig több mint 2 százalékponttal maradtunk el. „Az említett hatás mellett a növekedés elsősorban a kivitel és a lakossági kereslet bővülésének köszönhető” - tette hozzá Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint a korábbi üzletbezárások miatt elhalasztott vásárlásokat az emberek többsége épp a második negyedévben pótolta. Nőtt az átlagfizetés A bérek növekedése az elemzőket is meglepte. „A második negyedévben 1202 euró volt a bruttó országos átlagbér, 10,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ilyen gyors béremelkedésre 2004 utolsó negyedéve óta nem volt példa Szlovákiában” - mondta el Morhácová, BÉREK ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG Pozsony 1467 2,4 Nagyszombat 1128 6,3 Trencsén 1088 3,7 Nyitra 988 4,7 Zsolna 1044 4,6 Besztercebánya 1053 9,7 Eperjes 933 12,3 Kassa 1152 10,4 Országos átlag 1202 6,9 Az adatok az idei második negyedévre vonatkoznak. • Forrás: Statisztikai Hivatal aki szerint a fizetések ráadásul az összes vizsgált ágazatban már most meghaladják a járvány előtti szintet. Hatalmas bórszakadók A javulás ellenére Hornák szerint továbbra is hatalmas különbségek vannak az egyes ágazatok és régiók között. A legnagyobb bruttó átlagbért, havi 2192 eurót a bankok és biztosítók fizetik, amit az energiaszolgáltatás (2129 euró) és az IT- ágazat (2097 euró) követ. Azonban a Statisztikai Hivatal már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati bérek is csak az átlagot tükrözik, és az egyes ágazatokon belül is jelentős különbségek vannak, vagyis például a bankokban dolgozók egy jelentős része még csak nem is álmodhat az említett 2192 eurós bruttó fizetésről, és ugyanez a helyzet a rosszabbul fizető ágazatokban is. A most közzétett felmérés szerint az oktatásügyben 1131, az egészségügyben 1363, az államigazgatásban 1704, az iparvállalatoknál pedig 1273 euró a bruttó havi átlagbér. A legrosszabbul fizető ágazat továbbra is a szállodaipar és a vendéglátás, ahol a bruttó átlagbér 664 euró, de ez a mezőgazdaságban és az építőiparban is csupán 919 és 809 euró. Látványos különbségek vannak az egyes régiók között is. Míg például Pozsony megyében az átlagbér eléri az 1467 eurót, a sereghajtónak számító Eperjes megyében ez csupán 933 euró. Ennél is kirívóbb azonban Nyitra megye példája, hiszen míg a szomszéd Nagyszombat megyében az átlagbér 1128 euró körül mozog, a magyarok által legsűrűbben lakott Nyitra megyében ez csupán 988 euró, ami a második legrosszabb adat az országban. Móg több állástalan Míg a bérek nőttek, a gazdasági növekedés a foglalkoztatottságon a második negyedévben még nem látszott meg. Összesen 2,535 millió embernek volt munkája Szlovákiában, 1,5 százalékkal kevesebbnek az egy évvel korábbinál. „A jó hír azonban, hogy a csökkenés üteme már nem olyan látványos, mint korábban” — figyelmeztet Morhácová. Az elmúlt időszakban tapasztalt javulás ellenére még mindig a szállodaipar és a vendéglátás van a legrosszabb helyzetben, ezekben még most is 25 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. így az sem csoda, hogy az idei második negyedévben még nőtt az állástalanok száma is. A munkanélküliek aránya elérte a 6,9 százalékot. A Statisztikai Hivatal számításai szerint 189 ezer embernek nem volt munkája, 12,5 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést, csaknem 47 százalékosat, Nagyszombat megyében mérték. Az állástalanok aránya azonban továbbra is Eperjes megyében a legnagyobb, ahol meghaladja a 12 százalékot. Folytatódik a növekedés Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az őszi járványhullám még alaposan bekavarhat, kedvező esetben azonban a szlovák gazdaság teljesítménye akár már az idei év végén visszatérhet a járvány előtti szintre. A tavalyi 4,8 százalékos visszaesést idén így már 4,2, jövőre pedig 4,8 százalékos gazdasági növekedés követheti” - mondta el Hornák. Jana Glasová, a 365.bank elemzője szerint sokk függ majd attól is, milyen járványügyi lezárások várhatók az elkövetkező hónapokban. „Ha az előttünk álló őszi járványhullámot nagyobb lezárások nélkül átvészeljük, akkor a gazdaság felpörgéséhez a lakossági kereslet is jelentős mértékben hozzájárulhat” - állítja Glasová. Továbbra is nyitott kérdés marad a harmadik oltás NAGYROLAND A szakértői konzílium továbbra sem tudott egységes álláspontra jutni a koronavírus elleni oltás harmadik dózisával kapcsolatban. Pozsony. Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője pénteken tájékoztatott a járványügyi szakértőkből álló konzílium tárgyalásának végeredményéről. Mint mondta, a tudósok több témát is érintettek az ülésen, egyebek mellett a koronavírus elleni vakcinák harmadik dózisának beadását is. Az eddigi kutatások ugyanis arra utalnak, hogy az újabb adag készítmény még erősebb védettséget biztosíthat az egyébként is fertőzőbbnek számító delta variáns ellen. Magyarországon például már lehet jelentkezni a harmadik dózisra, ha a legutóbbi oltás után legalább 4 hónap telt el. A szlovákiai szakértők egyelőre csak a rizikós csoportok újraoltásáról tárgyalnak, de ahogy Eliásová fogalmazott, „a téma nyitott maradt, mivel további nemzetközi szaktekintélyeket is megszólítanak a kérdéssel kapcsolatban”. Szlovákiában péntekig 2 386 264 személy kapta meg az első dózist (körülbelül a lakosság 44 százaléka), 2 178 216 személy pedig a második dózist (mintegy 40 százalék). Az újonnan oltottak száma azonban napról napra csökken, ami annak a jele, hogy a lakosság körében drasztikusan csökken az érdeklődés. A minisztérium abban bízik, hogy az általános orvosok és a gyermekorvosok bevonásával növelhetik az oltási hajlandóságot. A háziorvosok ugyan már július 1-től regisztrálhatnak a rendszerbe, de a rendelőkben zajló vakcinázás csak most indult be igazán: a tárca arról tájékoztatott, hogy már 374 körzeti orvosnál lehet kérvényezni az oltóanyagot, de a számuk a közeljövőben növekedni fog, hiszen a központi adatbázisban már 463 szerződést regisztráltak, és csaknem további 200 orvos jelezte az érdeklődését. A minisztérium által végzett felmérésből kiderült, hogy az emberek éppen a háziorvosukat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak, ha az oltásról van szó, így Vladimír Lengvarsky tárcavezető reméli, hogy ezzel még több embert sikerül meggyőzni a készítmény elfogadásáról. „Köszönöm szépen azoknak az orvosoknak, akik a saját rendelőikben segítenek az embereknek a koronavírus súlyos lefolyásának megelőzésében. Es azokat az orvosokat is kérem, hogy segítsenek, akik még nem csatlakoztak. Minél többen fognak oltani közülük, annál több embert menthetünk meg” - jelentette ki a miniszter. Szlovákiában a harmadik dózis egyelőre csak a rizikós csoportoknál jöhetne szóba (JASR-felvétel)
