Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-29 / 224. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 9 Amiről nem beszélünk A németek majd megoldják, hiszen mégiscsak ők a németek VERES ISTVÁN F ppen elkezdődött a szar-E vasbőgés, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Németországban a szociáldemokraták nyerték a választást. Este hat felé járhatott az idő, vagyis elvileg még világos volt, viszont az eső nem akart elállni, úgyhogy gyakorlatilag már úgy tűnt, beesteledett. Maga mikor lőtt utoljára szarvast? —kérdezte Bandika, miközben átforgatta az újságot. Ervin a homályos horizontba lőtte a tekintetét, és csak egy dátumot mondott: 1967. október 9. Kóspallag mellett cserkeltünk, a Börzsönyben, hűséges drótszőrűm, az Edda szokatlanul nyugtalan volt, pedig csak egy héttel jártunk újhold után. Akkor még sok mindent nem értettem, de évekkel később felvilágosítottak. Mindegy, hagyjuk, mondja inkább ön. Mit ír az újság, mi lesz a németekkel? Bandika szerint a németek majd megoldják, mint eddig, hiszen mégiscsak ők a németek. Érdekesebb sokkal, hogy a legerősebb román kormánypárt, a nemzeti liberális PNL a hétvégén új elnököt választott Florin Citu személyében. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő pártelnökként erősebb mandátum birtokában egyezkedhet, és már egyezkedik is. Pedig sokan megüzenték már neki, hogy válasszon más foglalkozást, viszont még az államfő támogatását is bírja, a jelek szerint tehát számolni kell még vele egy darabig. Ervin bólintott, és elmondta, hogy tegnapelőtt volt Jancsó Miklós egykori filmrendező születésének századik évfordulója. Úgy döntöttem, hogy ennek a szép kerek évfordulónak az apropóján megnézek egy Jancsó-filmet. Aztán inkább eszembe jutott forgatókönyvírója, Hernádi Gyula, pontosabban a falábas idézete, amellyel megfogalmazta a helyettesség talán legpontosabb definícióját. „Helyettesnek lenni olyan, mint amikor az embernek a falábát vágja le a vonat. Tulajdonképpen örülnie kellene, de minek.” Bandika olyan képet vágott, mint aki mozdonnyal álmodik. Eszébe jutott, hogy évekig főosztályvezetőhelyettes szeretett volna lenni az egyik megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságán, amely tulajdonképpen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai irányítása alatt működő mezőgazdasági szakigazgatási szerv. Ervin kezéből majdnem kiesett a gyufa. Miért nem beszélt erről sohasem? Bandika vállat vont. Ön miért nem beszélt soha arról, mi történt 1967. október 9-én? Ervin kinyitotta az ablakot és szivarra gyújtott. Akkor halt meg Emesto Che Guevara, a kutyám nevével pedig néhány évvel később alapítottak egy rockzenekart Miskolcon. Ennyi, amiről nem beszéltem. Van még valami fontos, vagy kimehetek az udvarra? Bandika intett, hogy az udvarra most semmiképp, sőt talán még az ablakot is be kellene csukni. A La Palma szigetén nemrég kitört vulkán hamufelhője ugyanis elérte térségünket. Klórt és brómot lebegtet felettünk, szóval nem érdemes kimenni, hacsak nincs valami sürgős lőnivaló. Ebben egyet is értettek, majd a sűrű füstben megnézték Jancsó Miklós utolsó filmjét, melynek címe: Oda az igazság. A szerző a Vasárnap munkatársa FICO DÜHÖS. MER FEL. EN MEG AZ EGÉSZ MIATT VAGYOK DÜHÖS! Harag és félelem Zuzana Óaputová államfő országórtókelő beszédében nem ejtette ki Robert Fieo nevét, a Smer elnöke mégis mintha végig ott vigyorgott volna mögötte a héttérben. Caputová először találkozott a Smer elnökével a parlamenti választás óta, először kérette őt az elnöki palotába. Történt ez hétfőn kora este, és a keddi országértékelő beszéd felvezetésének is gondolhattuk. Csakhogy az államfő azóta sem árulta el, miről beszéltek, mit mondott négyszemközt Ficónak. Az viszont azonnal kihasználta az üresen hagyott mediális teret, rögtön a találkozó után felindult videóüzenetben közölte, hogy újabb két népszavazási kérdést küld az államfőnek, egy kicsit sértegette őt, majd közölte, hogy rászabadítja az utca emberét: tüntetéseket szervez az elnöki palotához. Szóval ő az, aki utasítgat és irányít. „A járvány sok sebet ejtett az országon” - mondta tegnapi beszédében az államfő. „Az ország sebeit Ficóval nem lehet begyógyítani” - írta kommentárjában a DenníkN, megjegyezve, hogy az elnök beszéde tárgyilagos és ‘ visszafogott volt, Caputovából pedig áradt a nyugalom. „Nagy erénye ez az államfőnek: szinte háborús időkben mutat nyugalmat és erre int mindenkit, még csak véletlenül sem csúszik el a másik oldal felé, amely ontja a gyűlölködést, sértegetést, hangos káromkodást” -jegyzi meg a lap. Amikor a politikai paletta egyik fele az emberek félelmét és dühét meglovagolva újabb félelmeket kelt és haragot szít, fontos, hogy az elnök minden tekintélyével higgadtan lép fel. A közhangulat ellenére azt mondja, ami jó és helyes az ország számára, még akkor is, ha ezt az ország fele nem hajlandó megérteni, egyesek pedig egyenesen ellenfeleik támadására használják fel. Egy biztos: Ficóval nem lehet sebeket begyógyítani, még az oltásról is képtelenség értelmesen beszélni vele, a bűnüldöző szervek megtisztulása és az igazságszolgáltatás helyreállitása pedig az, ami ellen foggal-körömmel harcol, (úsz, dennik N) Földgázhiány fenyeget DUDÁSTAMÁS R iasztó hírek érkeztek az elmúlt hetekben a földgázszektorból. Nem elég, hogy a földgáz nagykereskedelmi ára rekordmagasságokba szökött, egyre többet hallani a félig üres földgáztárolókról is, ez pedig télen földgázhiányhoz vezethet. Ha hosszú és kemény lesz a tél, emberek milliói fognak fázni Európában, ugyanis a magas árak miatt sokakat energetikai szegénység fenyeget. A drága földgáz nemcsak a villany- vagy a fütésszámlát emeli meg, hanem például a műtrágyagyártás növekvő költségein keresztül az élelmiszer drágulását is gyorsítja. Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy földgázból van elég, annak ellenére, hogy az európai országok döntő többsége importra szorul. Vif szont 2021 egyik általánosan visszatérő témája a hiány, és az abból következő áremelkedések. Ebbe a sorba kiválóan illeszkedik a földgáz is, melynek nagykereskedelmi ára történelmi rekordokat döntöget. Míg tavaly augusztusban a holland TTF tőzsdén egy megawattórányi földgáz ára 4,8 euró volt, ma ugyanezért 74 eurót kell fizetni. Igaz, hogy tavaly nyáron a piaci árak a világjárvány miatt sokéves mélypontra süllyedtek, ám a földgáz ára 2021 eleje óta így is több mint a háromszorosára nőtt. Az emelkedés oka rendkívül egyszerű: a piaci kínálat nem tud lépést tartani a földgáz iránti folyamatosan növekvő kereslettel. A földgáz a fosszilis tüzelőanyagok szupersztárja, mert kevésbé járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, mint a szén vagy a kőolaj. Aki komolyan gondolja a globális felmelegedés elleni harcot, az a széntüzelésű erőműveket földgázzal helyettesíti. A világgazdaság válság utáni újraéledése Európában is növelte a földgáz utáni keresletet, és a korlátozott kínálat ahhoz vezetett, hogy az európai földgáztározók a tavalyi kemény tél után nem lettek teljesen feltöltve. A helyzetet rontotta az európai szélerőművek termeléskiesése a gyengébb szelek miatt. A hiányzó elektromos energiát régimódi fosszilis üzemanyagokkal kellett helyettesíteni, ami tovább növelte a szén- és földgáztartalékokra nehezedő nyomást. Ráadásul Németország 2022 végéig bezárja utolsó atomerőműveit is, és mivel az így kieső energiát a fenntartható forrásokból nem tudja előteremteni, várhatóan tovább nő a földgáz iránti keresletet. Európa nagyrészt Oroszországból és Norvégiából szerzi be a földgázt, és ezért a kérdésnek geopolitikai háttere is van. Az elmúlt hónapokban ugyanis éppen Oroszországból érkezett kevesebb földgáz az Ukrajnán át vezető Jamal vezetéken. Biztonsági szakértők szerint Oroszország ezzel nyomást gyakorol az EU-ra, hogy gyorsabban engedélyezze az Északi Áramlat gázvezeték második vonalának üzembe helyezését. Az orosz Gazprom képviselői ezeket a vádakat természetesen visszautasítják, és figyelmeztetik az európaiakat, hogy nehéz helyzetüket elsősorban maguknak köszönhetik, mivel az amerikai cseppfolyós földgázban bíztak, de az amerikai exportőrök inkább a szintén földgázra éhes délkelet-ázsiai országokba szállítanak. Vitathatatlan tény azonban, hogy a Gazprom az elmúlt néhány hónapban nem használta ki a Jamal földgázvezeték teljes kapacitását, és októberre is alacsonyabb kapacitást rendelt. Norvégia ugyan többletszállítmányokat ígért a gázhiányra készülő európai országoknak, de ez önmagában nem lesz elég arra, hogy a földgáz nagykereskedelmi ára jelentősebben csökkenjen. Több európai ország ezért már azon gondolkodik, hogyan lehetne segíteni az energetikai szegénységgel fenyegetett lakosoknak. A kérdés Szlovákiában is terítékre került, de kétséges, hogy a már egyébként is jelentős hiánnyal küszködő szlovák költségvetésben van-e forrás a növekvő rezsiköltségek kompenzálására. Nem túl biztató, de amiben jelenleg a leginkább bíznunk kell, az a rövid és enyhe tél. Ellenkező esetben az európai földgázárak tovább folytatják szárnyalásukat. FIGYELŐ Újabb elismerés Karikó Katalinnak Németjapán, olasz, spanyol és más nemzetközi elismerések után a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t is Karikó Katalin biokémikusnak ítélték oda idén - tette közzé a Szegedi Tudományegyetem. A francia akadémia méltatása szerint Karikó Katalin az 1990-es évek óta vezeti az mRNS-sel kapcsolatos úttörő kutatásokat. Munkája kulcsfontosságú volt a Covid elleni küzdelemben. A Francia Tudományos Akadémia legfőbb szempontja, hogy a Grande Médaille ahhoz a tudóshoz kerüljön, aki döntő mértékben járult hozzá a tudomány fejlődéséhez, és felfedezésének eredetiségével és hatásával iskolát teremtett, így ösztönözve másokat is kutatómunkára. Az akadémia kisfilmet is készített a díjazottal. „Elképzelem, hogy egy nap a hűtőszekrényben lesz az összes mRNS-alapú gyógyszer. Ha valaki megégeti a kezét főzés közben, akkor csak kiveszi az épp erre való RNS-szert, ami felgyorsítja a gyógyulást” - villantja föl a jövőt Karikó Katalin a rövidfilmben, (szte) Navalnijt jelöltók a Szaharov-díjra A bebörtönzött orosz ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt jelölték az Európai Parlament emberijogi díjára. „Létfontosságú, hogy az Európai Parlament megerősítse: változatlanul támogatja Navalnijt, és hangsúlyozza, hogy Putyin orosz elnök felelőssége, hogy ne essen bántódása” - közölte a testület. Az 50 ezer euróval járó díjat Andrej Szaharov szovjet disszidensről neveztek el, a gondolat szabadságáért ítélik oda minden évben. A győztest október 21-én jelentik be. (úsz, TASR)
