Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-29 / 224. szám
4 BŐS 2021. szeptember 29.1 www.ujszo.com Ötéves a Csallóköz legfiatalabb városa Egyedi alakja miatt a város egyik dísze az atipikus körforgalom (Somogyi Tibor felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Tiszta, élhető kisvárost, jól működő intézményeket, gazdag kulturális életet, színvonalas oktatást, fejlődési lehetőségeket - ezeket a szempontokat tartja fontosnak az önkormányzat a legfiatalabb csallóközi városban. rrei Bős 2016. január 1-jén kapta meg a városi rangot. A kisváros vezetése már előtte is küzdött azért, hogy magasabb rangra emelkedjen az egykori mezőváros. Bő öt évvel ezelőtt kifüggeszthették a városi hivatalban az erről szóló dekrétumot, és Bőst ma az ország legfiatalabb városai közé sorolják. Élő közösség Arról, hogy mennyire élő a mintegy ötezer lakosú kisváros közössége, magunk is megbizonyosodhattunk. Nyáron egymást érik a programok, amelyek a világjárvány miatt ugyan megcsappantak, de csak rövid időre. A kedvező átoltottságnak köszönhetően most is számos tervvel készülnek a helyi szervezetek az őszre és a közelgő karácsonyi ünnepsorozatra. A sikeres bérlakásprogrammal új lakóhelyeket is építenek, de családi házakból sincs hiány. „Az, hogy város lettünk, különböző új lehetőségeket hozott. Szemmel láthatóan gyarapodott a város” - mondja Fenes Iván polgármester, aki közel harminc éve áll a város élén. Előkészület és eredmények Fenes Iván büszkén sorolja a városi rang megszerzése óta elért eredményeket. Ezek közé tartozik a körfogalom megépítése az 506-os másodrendű főúton. A központi kereszteződésben számos baleset történt, amelyek megelőzésében kulcsszerepe van az atipikus körforgalomnak, ami, ahogy a polgármester megjegyzi, egyedi alakja miatt a város egyik dísze is. Ehhez azonban az is kell, hogy a helyiek megfelelően törődjenek az aszfalttal körülvett zöldterülettel, amelyet mindig az aktuális évszaknak és a helyi hagyományoknak hűen öltöztetnek díszbe. „De nem a szép-HAZANÉZŐ sége miatt épült, hanem azért, mert hasznos” - szögezte le Fenes Iván. A közelmúltban sikerült befejezni a csatornahálózatot, amelynek első szakaszára még a vízerőmű építése adott lehetőséget, a befejezését már az Európai Unió támogatta. Most az a feladat, hogy minél több háztartás csatlakozzon a hálózatra. A pályázati lehetőségek megfelelő kiaknázását igazolja a rendelőintézet megépítése is. A kultúrház melletti téren 1,1 millió euróból építettek új egészségügyi központot, ennek nagy része, 800 ezer euró támogatásként folyt be a fejlesztésre. A rendelők mellett gyógyszertár is épült a Szentháromság téren, és a zöldterületet is revitalizálták. Hamarosan huszonhét új bérlakást adhatnak át az Állami Lakásfejlesztési Alap programja keretében, és további több mint egy tucat lakás előkészítésén dolgoznak. Fenes Iván szerint van igény a lakhatási lehetőségre, csakúgy, mint a városi gyűjtőudvar szolgáltatásaira. Nem állt meg az élet A világjárvány miatti lezárások Bőst sem kímélték, de mint a polgármester mondja, nem állt meg az élet a városban. „A korlátozások ideje alatt tudtunk a kultúrházzal foglalkozni. Normális helyzetben ugyanis minden hétvégén valamilyen rendezvény van, most azonban lehetőségünk nyílt a belső terek felújítására. Saját forrásokból végeztük el a munkát, ilyen rövid idő alatt ugyanis nem tudtunk pályázaton keresztül támogatást szerezni. Most öröm bemenni az épületbe, olyan szép” - mondja Fenes Iván. Több szinten is figyelmet fordítanak a közösség fenntartására, ezt szolgálja a néhány éve megépült Csemadokház, de a készülő református templom, és a katolikus templom melletti közösségi ház is azért épül, hogy az embereknek legyen hol találkozniuk egymással, megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat, és így fenntartani az élő közösséget a kisvárosban. Vidéki jelleg Arra a kérdésünkre, hogy milyen változást hozott a városi rang, és polgármesterként érzékel-e jelentős átalakulást, egyszerű Fenes Iván válasza: nem. Mint mondja, megmaradta vidéki jelleg a közösségben, továbbra is szinte mindenki ismer mindenkit. Ugyan a Dunához közeli település is népszerű célpont a beköltözők körében, egyelőre azonban nem hígult jelentősen a helyi magyarság. Fenes Ivá n (Somogyi Tibor felvétele) Fenes viszont arra figyelmeztet, hogy ha nem változik a betelepülés üteme, akkor hamarosan kiszorulhatnak a városközpontból a helyi magyarok. A városi rang elnyerése előtt sokan attól tartottak, hogy ellehetetlenítik a vidékre, a falura jellemző tevékenységeket, nem lehet majd haszonállatokat tartani, drágul a hulladék elszállítása, egekbe szöknek az adók. „A környéken nálunk a legolcsóbb a hulladékkezelés. Az állattartás azonban már nem divat, nagyon kevés az olyan udvar, ahol haszonállatokat nevelnek” - feleli Fenes Iván. Arra építenek, ami van ,3ős egy élhető település, de nincs kész város, vagy falu. Mindig van mit alakítgatni rajta. A legfőbb célunk, hogy Bős tiszta kisváros legyen. A fejlődésben is van mire építenünk, a város nagy kincse, hogy a Csilizpatak végigfolyik a településen, és a kastély, valamint az azt körülvevő park is Bős büszkesége” - sorolja a lehetőségek tárházát a polgármester. Az Amadé-kastélyban jelenleg idősotthon működik, de a 17. században épült műemlékben berendezett otthon már nem felel meg a kor követelményeinek. Azért, hogy az idősgondozás és a hagyaték karbantartása se szenvedjen csorbát, új idősotthont építenének a régi rendelőintézet helyén, és a kastély felújítása is a tervek között szerepel. A mintegy harmincöt hektáros parkerdő is a hősiek kincse, számos rendezvény kedvelt helyszíne. A polgármester határozottan cáfolta az elmúlt hetekben felröppent hírt, miszerint eladnák az állami tulajdonban lévő területet, amivel azonban törődni kell. Egy-egy takarítás alkalmával ugyanis nemcsak apró szemetet, hanem kidobott kályhát, gumiabroncsot is találnak a területen. ,A park negyedfokú védettséget élvez. A patakot néha kitakarítják, a parkban a város alkalmazottai kaszálnak. Az elmúlt évtizedekben nem telepített új fákat a tulajdonos, az öregek dőlnek ki és nincs, aki újat ültessen. Pedig mindenképpen törődni kellene a parkkal” - jegyezte meg Fenes Iván. Tervek tehát vannak, és idegenforgalmi szempontból a Duna és a vízerőmű közelsége is kedvez annak, hogy az erre járó külföldiek ne csak áthaladjanak a kisvároson, hanem Bős kincseit is felfedezzék. Közösséget kovácsol az egyház Bősön KISS BARTALOS ÉVA Hamarosan a katolikus templom melletti közösségi házban is találkozhatnak a hősi hívek. Párák László esperes szerint szoros a helyiek és az egyház kapcsolata. EGEI Nagy lelki feltöltődéssel szolgált a bősi híveknek, hogy Budapesten részt vehettek a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus zárómiséjén, melyet Ferenc pápa pontifikáit. ,.Fontos lelki tanúságtétel volt ez a híveknek. Felemelő volt látni, mekkora tömeg gyűlt össze a téren és a kivetítők előtt, akik aktívan bekapcsolódtak a szentmisébe. Sok fiatal család vett részt a szentmisén, és szentáldozáshoz járult - ez volt a kongresszus látható gyümölcse. Felemelő érzés volt hallgatni Ferenc pápa homíliáját és a buzdító szavait, melyekben elhangzott a köszönet Magyarország népének, valamint az elismerő buzdító mondat a jövő felé: Isten, áldd meg a magyart! A buszban hazafelé is rezonáltak bennünk az ott Párák László esperes a készülő közösségi házban (A szerző felvétele) meghallgatott gondolatok” - mondta Párák László esperes, aki szerint nagy szükség volt egy ilyen találkozásra. Ahogy a többi találkozásra is, amelyek Bősön összefonódnak az egyházi és a város ünnepekkel. Ennek is köszönhető az itteni közvetlen kapcsolat, hiszen a történelmi eseményekről való megemlékezés. „Az elmúlt másfél évben mindezt visszaszorította a világjárvány. A hívek lelki hiányt szenvedtek. Nemcsak a járványügyi intézkedések, hanem a félelem miatt is, ugyan eljöttek a templomba imádkozni, megvásárolták a Remény katolikus hetilapot, de ez nem ért fel a személyes találkozással a szentmisén. Miután megkaptuk a Covid-19 elleni védőoltást, az idősek otthonában is tartottunk szentmisét”- folytatta az esperes. Amikor nem lehetett templomba járni, interneten közvetítették a szentmisét, és feltöltötték a város információs csatornájára. Az idős hívek számára az imádság és az éneklés jelentette a lelki kapcsolatot a templommal. Párák László szerint sokakat még most is visszatart a betegségtől való félelem, de örül annak, hogy egyre többen élnek a szentmisehallgatással, ahol élő közösséget alkotnak, és a szentségek felvételének lehetőségével. Az újratalálkozás örömét szolgálja majd a készülő pasztorációs terem is, amelynek célja, hogy megalapozza és összekovácsolja á helyi hívek közösségét, mindemellett pedig nevelői feladata is van. „A nevelői küldetése elsősorban az, hogy szólítson meg embereket, akik éhezik az igét, és lelki kenyér után is vágyódnak. Először ezt a lelki kenyeret kell nyújtani az embereknek, közben lehet közösséget építeni. Az Eucharisztia, a szentségek gyakori felvétele nevel bennünket, nemesíti lelkünket” - tette hozzá Párák László. Adventben szentelnék fel az új közösségi termet, de az esperes azt is leszögezte, hogy az összefogás alapjait nem a falak adják. „A közösségi terem az Antióchia nevet viseli majd, a benne elhangzott tanítás segítheti a híveket, hogy a tanítvány Krisztus követővé válhasson, és a krisztusi habitust ölthesse magára. A bősi családoknak is tudniuk kell, hogy ők az egyházközség élő sejtjei. Ha a test elhal, az emberi test is elhal. Reméljük, hogy ez Bősön nem így van, viszont ahhoz, hogy élő közösség legyen, bizonyos útirányok kellenek. A családnak nagyon fontos szerepe és küldetése van az egyházközösségben” - hangsúlyozta az esperes a családok fontosságát. Ennek egyik példája a családi nap volt a plébánia udvarán, ahol találkozhattak a családok. „A rendezvény nemes gondolatként jött létre, és a továbbiakban is ápolni szeretnénk a célt, amiért indult a családi nap kezdeményezése, az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk: »... Velük volt az Úr segítsége: sokan hívők lettek, és megtértek az Úrhoz« (ApCsel 11,21). És már csak egy kérésünk van: Legyen velünk az Ur, mert csak Ő képes közösséget kovácsolni az egyházban azok által, akiknek a szívükben ott van az igazlelküség és a hit” - zárta az esperes.
