Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-27 / 222. szám
A bánatba is belebetegedhetünk A pszichogén fajdalom mögött nem szervi elváltozások, hanem lelki okok állnak, ami megnehezíti a diagnózis felállítását és a betegség kezelését is. P szichogén fájdalomról akkor beszélhetünk, ha a panaszok mögött semmiféle szervi ok nem húzódik, azokat valamilyen lelki eredetre kell viszszavezetni. A testi tünetek mögött húzódó pszichés okok kutatása még gyerekcipőben jár, sokáig ugyanis csak néhány alapvető tünetet - például fejfájást, hasfájást, székelési gondokat vagy a fokozott izzadást - társítottak hozzá. Ugyanakkor egyre több betegségről derült ki, hogy kialakulását lelki tényezők is erősen befolyásolták. De valóban bele lehet betegedni a bánatba? A fájdalom ördögi köre A modern gyógyászat a fájdalom három nagy csoportját különbözteti meg: a régóta ismert nociceptív (közönséges) és neuropátiás (idegi) mellett a pszichogén, azaz lelki eredete is bizonyított. Azt is kimutatták, hogy egyes emberek hajlamosabbak belebetegedni a bánatba vagy a stresszbe, míg mások könnyebben átvészelik a nehéz időszakot. Hol jelentkezhetnek a tünetek? A pszichoszomatikus tünetek általában azoknál a szerveknél jönnek elő, amelyek egyébként is problémát okoznak. Például ha valakinek gyengébb a gyomornyálkahártyája, stresszes helyzetben a gyomra fájdul meg, ha valaki hajlamos a migrénre, egy kimerítő nap után a feje kezd el fájni. Sajnos a lelki eredetű tünetek a fájdalom ördögi körébe kergetik a pácienseket, hiszen a betegségtől való félelem tovább növeli a benne felgyülemlett feszültséget: jobban stresszel attól, hogy rosszul lesz, és valóban roszszul lesz, mert jobban stresszel. Megerőltető procedúra Mivel ilyen sokféle betegség felelőssé tehető érte, a helyes diagnózis felállításához ki kell zárni a fájdalom mindenfajta szervi okát. Ez egy megerőltető procedúra az orvos és a beteg számára egyaránt, hiszen előbbit frusztrálja, hogy nem tudja felderíteni a panaszok okait, utóbbi pedig vizsgálati procedúrák hosszú során kell, hogy keresztülverekedje magát. Hogyha beigazolódik a gyanú, hogy pszichogén fájdalmunk van, pszichoterápia céljából először pszichológust érdemes felkeresni. (hazipatika) mérni a vérnyomást és a koleszterinszintet, hanem az év minden napján. Az ideális vérnyomás 120/80 mm/Hg. Fontos, hogy a vérnyomáson kívül a pulzust is mérjék, optimális a percenkénti 60. Annak, akinek magas a vérnyomása, a 80-nál magasabb pulzus - az életkortól fiiggedenül - már veszélyes lehet. A felnőtt népesség 40-50 százalékának magas a vérnyomása. A betegek nagy része nem is tud róla, mert kezdetben semmilyen panasza nincs. Egyedül úgy szerezhet az ember tudomást róla, hogy rendszeresen megméretteti. A helyes kezelés alfaja és ómegája a pontos diagnosztika. Bár krónikus betegségről van szó és teljesen nem lehet tőle megszabadulni, hosszú távon kordában lehet tartani. Kezeledenül szívbetegségeket és agyi érkatasztrófát okozhat. (kovács) Hogyan készülhetett el ilyen a Covid-19 elleni oltóanyag? A világjárvány kitörése óta az emberi ség reménykedett, hogy minél előbb megszületik a hatásos oltóanyag. Aztán amikor szűk egy év alatt kifejlesztették az elsőt, embermilliókban keltett gyanút. Ez talán érthető is, hiszen korábban azt hangoztatták a szakemberek: a vakcina kifejlesztése akár évtizedekig is eltarthat. Hogyan készülhettek el ilyen gyorsan a Covid-19 elleni oltóanyagok? T avaly sokszor hallottuk: világszerte kutatók hada dolgozik a vakcinán. Az oltást elutasítók azt állítják, hogy túl rövid idő alatt készült el. Több szakértő szerint ez azzal magyarázható, hogy sokan vettek részt a munkában, rengeteg pénzt és időt fordítottak rá. Bár sok kutató sok pénzből sokat foglalkozott a vakcinával, mégis rövidnek tűnik az idő, ami alatt megszületett. Félreértés ne essék, nem vagyok oltásellenes. Vallom, hogy az orvostudomány forradalmi vívmányainak egyike a betegség megelőzésére kidolgozott vakcina. A sciencenews.org honlap számos olyan részletet tett közzé, amely elősegítette az oltóanyag mielőbbi megszületését. A vírus genetikáját 2020 elején ismerték, s néhány héttel később már készen is állt az oltóanyag a tesztelésre. A vírus felületét borító tüskefehérjékkel a MERS és a SARS koronavírus révén már volt tapasztalata a tudománynak. Az elmúlt 10-15 évben sok kutató kereste a választ arra a kérdésre, mi kellene egy HIV-vírus elleni vakcinához. Egyebek mellett ez is segítette a mostani pandémia elleni küzdelmet. Ismeretes, hogy a hírvivő RNS (mRNS) technológiával készült oltóanyagok a vírus tüskefehérjéjének az előállításához szükséges genetikai információt nanoméretű zsírburokba ágyazva tartalmazzák. Ezt évtizedek óta gyógyszerek tucatjainak gyártásánál használják, tehát e téren sem a nulláról kellett indulni. Vicki Stronge, a nanoméretű zsírburkok előállításához szükséges eszközöket és vegyületeket gyártó vancouveri Precision NanoSystems vállalat termékmenedzsment-igazgatója a zsírbuborékok tartalmát „hasznos tehernek” nevezi. Ha az mRNS-t zsírbuborék nélkül juttatnák az ember szervezetébe, gyorsan ártalmatlan biológiai nyersanyagra bomlana le. Sascha Tuchman, az Eszak-karolinai Egyetem hematológus-onkológusa szerint „nem észleltünk semmit, ami jelezné, hogy aggódnunk kellene”. Az oltóanyag annak köszönhetően is évekkel korábban született meg, hogy az embereken végzett tesztek közötti időt lerövidítették. Az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) szerint a világjárványtól való félelem miatt közel félmillió ember, a Pfizer-vakcina utolsó tesztelésébe pedig bő 16 hét alatt több mint 43 ezren jelentkeztek tesztalanynak. Ehhez képest 2013-ban, amikor a veszettség elleni, szintén mRNS alapú oltóanyag klinikai vizsgálataihoz kerestek embereket, 813 nap alatt csak 101 embert sikerült erre rávenni. A Covid-19 elleni oltóanyag kidolgozásának ideje így csupán az önkéntesek toborzását tekintve is csaknem 2 évvel rövidült le. A vírus gyorsan terjed, s ez is az oka lehet annak, hogy oly gyorsan kifejlesztették a vakcinát. Ugyanis csak akkor mérhetik fel a oltóanyag hatékonyságát, ha elegendő olyan személy vesz részt a folyamatban, akik placebót kaptak, és természetes úton fertőződtek meg. A Covid-19 elleni vakcina gyors kidolgozását a korábbi évtizedek eredményei és fejlesztései, a vírus gyors terjedése, az emberek segíteni akarása és a köztes várakozási idő kiiktatása segítette. Dr. Stanley Plotkin, a rózsahimlő elleni vakcina kifejlesztője, aki részt vett a lépfene, a veszettség, a rotavirus és a gyermekbénulás elleni oltóanyagok kutatásaiban is, azt mondta: a Covid-19 elleni oltóanyag gyors kidolgozása azt eredményezte, hogy „tengernyi változtatást hajtottunk végre az oltóanyagok kifejlesztésének módszerében”, ugyanakkor hangsúlyozta: „a biztonság minden szempontját figyelembe vettük”. Amit most tapasztaltunk, ékes bizonyítéka annak, mire képesek a tudósok, ha nem fékezi őket a várakozás. Tehát joggal bízhatunk az oltóanyagokban, mert esedeges mellékhatásaik még mindig enyhébbek, mint a vírus okozta károk. Összeállította: Csibrányi Zoltán A vérnyomás stresszhelyzetben gyorsan megemelkedik, például akkor, amikor gépkocsit vezet az ember. 2021. szeptember 29-én a szív világnapján az Egészséges Szív Szövetsége és a Szlovákiai Szív Alap a rendőrséggel, a Szlovák Vöröskereszttel, továbbá a Szlovák Kardiológia Társasággal együttműködve elindítja a „Ste v správnych císlach?” kampányt. A rendőrök a Vöröskereszt önkénteseivel együtt Szlovákia bizonyos városaiban nemcsak a sebességet, hanem a gépkocsivezetők vérnyomását és koleszterinszintjét is mérni fogják. Tájékoztatást kapnak a sofőrök arról is, milyenek a helyes értékek. Papíron megkapják az értékeket, illatosítóval kiegészítve. Nemcsak szerdán ajánlatos betartani a sebességet, rendszeresen 10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2021. szeptember 27. www.ujszo.com A PSZICHOSZOMATIKUS TÜNETEK ÁLTALÁBAN AZOKNÁL A SZERVEKNÉL JÖNNEK ELŐ, AMELYEK EGYÉBKÉNT IS PROBLÉMÁT OKOZNAK Nemcsak a sebességet, hanem a vérnyomást is mérik majd a rendőrök
