Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-24 / 220. szám
4 I RÉGIÓ 2021. szeptember 24. | www.ujszo.com Pihentető séta a nagy Duna melletti kis lakban vataSőin Péter Kellemes 20-30 perces sótát lehet tenni s karvai Dunakorzón úgy, hogy közben a régió és a falu történetéről is megtudunk egyet s mást. KARVA Komárom és Párkány között mindegyik falunak van Duna-partja, ám csak egy település központja található Közép-Európa legfontosabb folyójának közvetlen közelében: ez pedig Karva. A 700 fos település már régóta törekszik arra, hogy turisztikai szempontból is vonzó legyen, s noha még bőven van lehetőség a fejlesztésekre, már most is érdemes lekanyarodnunk a karvai letérőnél, ha éppen a 63-as úton haladunk. A Duna-korzó környékén bőségesen van parkolási lehetőség, hacsak nem egy nagyobb turistacsoport rohamozza meg a községet. A legkézenfekvőbb, ha Nepomuki Szent János 19. századi szobrától és a község alapításának 760. évfordulójának tiszteletére emelt kopjafától kezdjük a sétát - amelyet azonnal kaptatásra válhatunk, ha fel akarunk menni a 16 méter magas kilátótoronyba. Ennek tetejéről gyakorlatilag zavartalan körképet rakhatunk össze a faluról, a Dunáról és a magyarországi oldalról, amelyet a Gerecse-hegység halmai szegélyeznek. Duka Gábor (független) polgármester lapunknak elmondta, hamarosan a terep azonosítását megkönnyítő panorámafotót és egy pénzérmére működő távcsövet is kihelyeznek a toronyba. A túloldalon Lábatlan városa, pontosabban annak Piszke nevű városrésze látható, amely egykor önálló község volt. A járvány előtti években rendszeres kompjárattal lehetett átkelni a túlsó partra, ám a hajók nem jártak sem 2020-ban, sem idén. Közvetlenül a Duna-töltésen választhatunk aközött, hogy a nyugágyon fekve nézzük-e a Dunát, esetleg kültéri erősítő eszközökkel lehelünk némi életet az autóban elgémberedett testünkbe - vagy netán az A Boldogságos Szűz Mária-templom, előtte a harangláb Atoronyból kitáruló perspektíva valóban egyedi A Duna-korzó tágas kellemes sétára csalogatja a Karvára látogató kirándulókat egyébként másfél kilométer hosszan húzódó tanösvény információs tábláin szereplő ismeretterjesztő szövegeket olvassuk el. Innen keleti irányba sétálva az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal részét képező Duna-töltésen hamarosan letérhetünk a néhány évvel ezelőtt épített lourdes-i Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt kápolnához, mely közben ráláthatunk a nem látogatható Láng-kastélyra is. Itt némileg zavart keltenek az összhatásban az egykori állami gazdaság romos állagú épületei, azonban ha minden jól megy, jövőre ezen a helyen fog felépülni egy ökoturisztikai látogatóközpont. Innen a Dunakorzó felé visszafordulva megnézhetjük a 13. századi építésű Boldogságos SzűzMária-templomot, amely a gótikus építészet nyomai mellett impozáns, torony nélküli ízléses barokk külalakkal rendelkezik. A kápolnát és a templomot is meg lehet nézni belülről, ehhez azonban nem az egyházakat, hanem az önkormányzatot kell keresni, ahonnan valaki mindig beengedi az érdeklődőket a szakrális építmények belterébe. A templom körül érdemes néhány pillantást vetni a néhány régi sírkőre, a külön álló haranglábra és a második világháborúban eltűntek és'elesettek emlék-művére is - illetve a korzó felől áll a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulójára emelt kettős kopjafa is. Ennek háttere közismert: többek közt az egykori erdélyi fejedelem emlékirataiból is tudható, hogy Karva stratégiai fontosságú helyszín volt a harcok során. A korzón kialakított nézőtér és sétány ideális teret kínál a kisebb gyermekek szórakoztatására, ha szaladgálni támad kedvük, miközben a szülők fel is frissíthetik magukat a közelben. Még működik ugyanis a sétány mellé kihelyezett szezonális (A szerző felvételei) büfékocsi, amely csütörtökön és pénteken 15 és 19, szombaton és vasárnap pedig 12 és 20 óra között tart nyitva. Ha valaki teljes egészében be akarjajámi a falut, az sem lehetetlen feladat, s akad is olyan látnivaló, amely érdemes legalább arra, hogy néhány percre megpihentessük rajta a szemünket. A töltésen nyugati irányba sétálva például megtekinthető a karvai szakközépiskola épülete, amely eredetileg a Szarvassy család kastélya volt. A szövegben említett és kihagyott látnivalókról az érdeklődők egyébként átfogó képet nyerhetnek a visitdanube.com honlapról. A gazdaság történetéről nyílt kiállítás a levéltárban TORNYAI BIANKA Új kiállítással várják az érdeklődőket a vágsellyei levéltárban. Az intézménynek júniustól megbízott igazgatója van. Júniustól fél éven keresztül megbízott igazgató vezeti a vágsellyei levéltárat Bugyinszky Klaudia személyében. Szeptembertől jövő júniusig lesz látható az A gazdaság története a régióban című kiállítás, amelyet az ő vezetésével készítettek. Szeptember 10-én a témához kapcsolódó konferenciát tartottak szakmabelieknek és az érdeklődőknek. Bugyinszky Klaudia elmondta, megbízatása decemberben jár le, de ha lesz rá lehetősége, szeretné megpályázni az igazgatói állást. „A végzettségem történész, a vágsellyei levéltárban három éve dolgozom. Szeretném folytatni az itt elkezdett munkát, hiszen egy gazdag múltú intézmény. Eddig is nagy hangsúlyt fektettünk a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, ápolására, és szeretném továbbra is a nemzetközi együttműködést erősíteni, illetve a régió önkormányzataival, szervezeteivel összedolgozni. A most megnyílt kiállításra szeretettel várjuk a nyilvánosságot a gyerekektől az idősebbekig, de szeretnénk, ha szakmabeliek, levéltárosok, történészek is megtekintenék, mert nagyon gazdag tematikájú és érdekes a tárlat. A kiállított tárgyak egy részét a Galántai Honismereti Múzeumtól kaptuk kölcsön” - tudtuk meg az igazgatótól. Kiemelte, hogy a kiállítás és a konferencia előkészítése rendkívül hosszadalmas folyamat, körülbelül egy éve kezdték a szervezést és már most elkezdték tervezni a jövő évit. A konferencia témája mindig azonos a kiállítás témájával. Ez alapján szólítják meg a szakértőket, akik a konferencián előadnak. Minden konferenciára igyekeznek magyarországi és csehországi kollégákat is meghívni. A gazdaság története a régióban kiállítás több részből áll. A látogatók számos érdekességet láthatnak a kézművesség történetéről, a mezőgazdaság fejlődéséről, a szövetkezeti mozgalom alakulásáról, a pénzügyi intézmények kialakulásáról, a régió ipari fejlődéséről, a cukorgyártásról és a különféle üzemekről. A szakmai konferencián JozefMelis, Keresztes Veronika, Peter Kerestess, Jan Stoklasa, Gaucsík István, Ladislav Holecka, Peter Szabó, Bánszki Hajnalka és Szekeres Kovács Judit előadásai hangzottak el. Bugyinszky Klaudia elmondta, minden előadás kapcsolódik a kiállítás témájához, de a végső formáját mindig az előadóra bízzák. így például érdekességeket hallhattak a régió legrégebbi írásos emlékeiről, a csallóközi és a mátyusföldi halászatról, az Appel családról, amelynek tagjai a modem gazdálkodás úttörői voltak az alsó-nyitrai régióban a 19. században, a Nová Ríse-i premontrei kolostor nagybirtokáról, a helyi takarékpénztárakról, a szeredi cukorgyárról és a peredi egységes földműves-szövetkezet történetéről. A koronavíms miatt Bánszki Hajnalka nem tudott személyesen részt venni a konferencián, így videókapcsolat segítségével tartotta meg előadását Gazdaságtörténeti adatok a szlovákiai magyarok letelepítéséhez Nyíregyházán és környékén 1947-48-ban címmel. A csallóközi és a mátyusföldi halászat és a szeredi cukorgyár is a konferencia témái között szerepelt (A szerző felvétele)
