Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-22 / 218. szám
141 Szokatlanul nagy az ózonlyuk idén TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. szeptember 22.1 www.ujszo.com Függőséget okoz a tiniknél az Instagram ÖSSZEFOGLALÓ A Facebook kutatói szerint az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó brit tinik 13 százaléka, míg az amerikai tinik 6 százaléka mondta, hogy az app használatára is visszavezethető ezen hajlamuk (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Szokatlanul nagy idén a déli félteke fölötti ózonlyuk, és máris nagyobb, mint maga az Antarktisz teljes területe - közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S). A Földet az ártalmas napsugaraktól védelmező ózonrétegben minden évben jelentkező lyuk átlagos indulást követően a szokásosnál nagyobbra nőtt az elmúlt héten. Az adatok arra utalnak, hogy az idei ózonlyuk a szokásosnál jóval nagyobb és talán mélyebb is lesz — mondta Vincent-Henri Peuch, a szolgálat vezetője. A lyuk jelenleg hasonló a tavalyihoz, amely szintén szokásosan indult, és aztán az egyik legmélyebb és leghosszabb ideig tartó ózonhiány lett a feljegyzések 1979-es kezdete óta. Az idei lyuk is már a legnagyobb 25 százalék közé tartozik - közölte a kutató, aki szerint mindazonáltal nincs ok az aggodalomra. A légkörben lévő ózon elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugarakat. Ózon hiányában erős, az élő sejteket károsító napsugárzás éri a Földet. Az ózonlyuk szeptember közepe és október közepe között éri el maximális kiterjedését a Déli-sarkvidék fölött, és decemberre rendszerint összezárul. Az egyebek közt a hűtőszekrényekben és szórófejes dobozokban használt ózonpusztító vegyszerek 1987-es betiltása óta lassan regenerálódik az ózonréteg az Antarktisz fölött, de szakértők szerint a 2060-2070-es évekig is eltarthat, míg teljesen lebomlanak a légkörben felhalmozódott ózonkárosító anyagok. Nem újdonság, hogy a közössógimódia-platformok rossz hatással lehatnak a mentális egészségre, tinédzsereknél és felnőtteknél egyaránt. Mérhetővé tenni viszont nehéz a jelenséget. A The Wall Street Journal hozzájutott a Facebook egy több évig készülő belsős tanulmányához, amit a közösségi óriás vélhetően nem véletlenül nem osztott meg a nyilvánossággal, mivel az nem fest túl jó képet a valóságról. Az eredményeket eddig nem vállalták. A kutatás kifejezetten az Instagram tinédzserkorú lányokra gyakorolt hatásait vizsgálta. Mint kiderült: a képmegosztó erősíti ebben a csoportban a hajlamot arra, hogy másokhoz hasonlítsák a megjelenésüket. Az Instagramon közzétett, ideális testeket ábrázoló képek elképesztő mennyiségben jelennek meg a lányok hírfolyamában, akár önkéntelenül is, hiszen rengeteg a hirdetés, és a Felfedezés fül is a számos ilyen tartalmat emel a szemük elé akkor is, ha alapból nem követnek ilyen bejegyzéseket posztoló profilokat. Az Instagramot birtokló Facebook kutatása kijelenti: háromból egy lány testképzavarát súlyosbítja a felület (itt meg kell jegyezni: már meglévő testképzavarról van szó, amiről az alanyok önbevallásos alapon beszéltek). A The Wall Street Journal hosszú cikkét érdemes áttanulmányozni, a fő megállapítások alapján az Instagramon látott tartalmak a fiatal felhasználókra számos téren hatással bírnak: Amerikai és brit tinédzserek több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy csúnyábbnak látják magukat, amikor az Instagramot használják. Az Instagram mint felület alapjaiban erősíti az egymáshoz való hasonlítgatást, jobban mint a TikTok, vagy a Snapchat, mivel a felhasználók testét és életstílusát helyezi előtérbe. A TikTokon a kreativitás és a humor jobban számít, míg a Snapchaten a filterek az arcra helyezik a fókuszt. A tinik jelentős része vallotta be a Facebook kutatóinak, hogy az Instagram függőinek érzik magukat, de nehezen tudják visszafogni az app használatát. A tinik szerint az Instagram nagy szerepet játszik a szorongás és a depresszió kialakulásában. A Facebook kutatói szerint az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó brit tinik 13 százaléka, míg az amerikai tinik 6 százaléka mondta, hogy az app használatára is visszavezethető ezen hajlamuk. Persze ezek nem teljesen új megállapítások, de az sokkal kétségbeejtőbb, hogy maga a Facebook mérte le és kutatta a hatásokat, tehát tisztában van a probléma súlyosságával. Az utóbbi időben pár változást már eszközöltek, például a lájkszámláló elrejtésének lehetőségét, ami a cég bevallása szerint sem kellően hatékony, ha a szorongás csökkentéséről van szó. A beállítás opcionális, és Adam Mosseri Instagram-vezér szerint eléggé megosztó: aki használja, imádja, mások teljesen haszontalannak tartják. A tanulmány jelentőségét a nyilvános nyilatkozatokban szinte minden vezető elbagatellizálta. Mosseri a The Wall Street Joumalnek azt mondta: büszke arra, hogy elkészítették a tanulmányt. Egy idei korábbi nyilatkozatában ezzel ellenben még elhanyagolhatónak nevezte az app tinik mentális egészségére gyakorolt hatását. Mark Zuckerberg a májusi kongresszusi meghallgatáskor azt mondta, van ilyen kutatásuk, de azt nem tartja eléggé meggyőzőnek, a vizsgálatokat sem osztotta meg. A Facebook annyival kommentálta a tanulmányt, hogy az eredmények elszigetelt eseteket tárnak fel. (24.hu) Az ózonlyuk szeptember közepe és október közepe között éri el maximális kiterjedését a Déli-sarkvidék fölött, és decemberre rendszerint összezárul (Shutterstock) ENSZ: a koronavíms-járvány nem lassította le a klímaváltozást Január és július között a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás az energia- és ipari szektorban már azonos vagy magasabb szinten volt, mint a világjárvány előtt, 2019 azonos időszakában (Shutterstock) MTI-HÍR A koronavírus-járvány nem lassította le a klímaváltozás könyörtelen előrehaladását - hívta fel a figyelmet az Együtt a tudományban 2021 című, csütörtökön közzétett ENSZ- jelentés. Január és július között a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás az energia- és ipari szektorban már azonos vagy magasabb szinten volt, mint a világjárvány előtt, 2019 azonos időszakában. A teljes kibocsátás csökkenése 2020-ban, az első járványhullám alatt csak „rövid ideig tartó megtorpanást” jelentett - szögezte le a Meteorológiai Világszervezet (WMO), az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (TPCC), valamint több más szervezet közös jelentése. Bár a pandémia okozta visszaesés láttán számos felhívás hangsúlyozta a világgazdaság fenntarthatóbb módon történő újjáépítésének szükségességét, Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint a jelentés rámutat, hogy „2021 -ben eddig nem a jó irányba haladtunk”. A főtitkár sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: „ha kudarcot vallunk az éghajlatváltozás mérséklésével, akkor a probléma tartósan, több száz vagy akár több ezer évre állandósul, és ennek a gazdasági életre és az emberi jólétre gyakorolt hatásai sokkal drámaibbak lehetnek, mint a koronavírus-járvány”. „Még mindig jelentősen le vagyunk maradva attól, hogy eléljük a párizsi megállapodás céljait” - jelentette ki Antonio Guterres ENSZ-főtitkár egy nyilatkozatában a globális hőmérséklet mérséklésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban. Mint emlékeztetett, a hőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest. Az ENSZ adatai szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet a 2017 és 2021 közötti időszakban a valaha mért legmagasabbak közé tartozott, a becslések szerint 1,06 Celsiusfoktól 1,26 Celsius-fokig terjedő mértékben nőtt az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti (1850-1900) szinthez képest. Ez az érték 2025-ig akár 1,8 fokra is emelkedhet. Ha a klímacélok teljesülnek is, a felmelegedés miatt 2300-ra a tengerszint 0,3 és 3,1 méter közötti mértékben emelkedhet. „Nem hallottunk elég kötelezettségvállalást, de az enyhítésre irányuló politikai törekvés erősebb, mint valaha” - mondta Taalas.
