Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-22 / 218. szám

www.ujszo.com | 2021. szeptember 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A gesztenyefa alatt Amikor úgy tűnik, az egész nap úgy, ahogy van, kuka VERES ISTVÁN .............-.i F ppen tönkrement a kertben a E paradicsom, amikor Bandi­­ka és Ervin megtudták, hogy benne vannak a meteoroló­giai őszben. Gömyedten gubbasz­tottak a gesztenyefa alatt, és Ady Endre költeményeiről beszélgettek, azokról, amelyek még az 1906-os Új versek előtt jelentek meg. Az egyik arról szól, hogy meghalt egy ismert komika (Locsarekné nyugalomban), a másik meg arról, hogy a költőt a szerkesztője kiküldte a nagyváradi lóversenyre, írna már a népszerű eseményről valamit (nem jegyezték meg a címét). Rímelő sorok ezek csupán, nem is versek, vagy mégis? — fújta ki a halványkék pipafüstöt Bandika. Ősz lévén már a piros Óbestert szívta, a cseresznyésnek mondott dohány illata pedig bonyo­lultabbnál bonyolultabb utakat vá­lasztva emelkedett felfelé a geszte­nyefa rozsdás lombján átszűrődő ferde sugárnyalábok között. Ervin annyit mondott, hogy ha ezt el tudná dönteni, akkor már sokkal többre is vihette volna, lehetne például séta­hajója, vagy ha az nem is, legalább egy balatoni katamarán. Ősszel a legszebb a Balaton, mondtam már magának? Bandika intett, hogy igen, és elmesélte, hogy információi sze­rint a napokban Romániában csuda dolog történt. Felfedeztek egy új lepkeszúnyogfajt, amelyet Simona Halep román teniszezőről fognak el­nevezni. A Phlebotomus simonaha­­lepae azért kapta a nemzetközi hír­névéi rendelkező sportoló nevét, mert Konstanca mellett született, és a lepkeszúnyogra is ott akadtak. Hát ez van, barátom. Ervin maga mögé te­kintett, mert éppen lepottyant a földre egy paradicsom. Ebből sem eszünk már idén - állapította meg. Aggodal­mát fejezte ki továbbá annak kap­csán, hogy a Sme rodina nevű párt talán távozik a Heger-kormányból. Igor Matovic, a legerősebb kor­mánypárt elnöke már nyíltan beszélt arról, hogy kormányozni éppenség­gel Kollárék nélkül is lehetne, ha akadályoznák a korrupció elleni har­cot. Ami rendben van, de ha ezek most ellenzékbe vonulnak, a követ­kező választásig úgy megerősödnek, hogy vígan összeraknak egy követ­kező parlamenti többséget a Hlas meg a Smer nevű pártokkal. Nem is tudtam, hogy maga ennyi szabad­idővel rendelkezik, jegyezte meg Bandika. Mennyivel?-kérdezte Er­vin. Hát, hogy ilyesmikkel képes foglalkozni, mint a napi politika, mondjuk ahelyett, hogy kitakarítaná a kertet, vagy elmenne egy orvosi szűrővizsgálatra, illetve utánanézne, miért került csődközeibe az Ever­­grande nevű kínai építőipari vállalat, amely jó néhány szellem várost fel­épített az utóbbi évtizedben. Ervin válasz helyett rádöbbent, hogy a für­dőszobájában valószínűleg lepke­szúnyogok élnek. Picike, bolyhos szárnyú legyecskék a virágcserépből, amelyek amilyen ártatlannak tűnnek, olyan nagyot képesek csípni. A baj csak az, hogy ezentúl mindig Simona Halepre fogok gondolni, ha meglátok egy lepkeszúnyogot - hajtotta keser­ves ábrázatát a tenyerébe, és teljesen úgy tűnt, hogy az egész napja úgy, ahogy van, kuka. Bandika szeren­csére tudta a megoldást. Emlékszik még Anna Kumyikovára? Gondol­jon inkább rá. Az orosz teniszezőre, aki úgy lett híres teniszező, hogy alig teniszezett. Aztán hozzáment Enri­que Iglesiashoz, az énekeshez, ennek ellenére viszont már nem érdekelnek senkit. Ervin azonnal jobb kedvre derült, de leginkább csak azért, mert elképzelte, hogy a jövőben talán egy olyan lepkeszúnyogot is felfedez va­laki, amely a Phlebotomus annakur­­nikovae nevet kapja. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Ismét vád alá helyeznék Újra, immár harmadszor javasol vádemelést Andrej BabiS cseh kormányfő ellen uniós pénzekkel való visszaélés miatt a rendőrség. A prágai nyomozók befejezték az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegé­szített vizsgálati anyagot átadták az ügyészségnek. A javaslat Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede hú­zódó korrupciógyanús ügyet fel­ügyelő ügyész asztalára került. Sa­roch jól ismeri az ügyet, és most csak a rendőrség kiegészítéseit kell újra mérlegelnie. A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás támogatása ügyében uniós pénzek jogosulatlan megszer­zésével gyanúsítja a cseh kormány­főt. Babis azt állítja, politikai kam­pányról van szó, amelynek célja el­távolítani őt. A rendőrség már kétszer, 2019 áp­rilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, és vádeme­lést javasolt. A büntetőeljárás leállí­tását viszont Martin Erazim prágai főügyész akkor azzal indokolta, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázat kritériumainak. Pavel Zeman országos főügyész azonban mindkétszer új vizsgálatot rendelt el. Babist A Gólyafészek-ügy lényege: a sza­badidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhfimov az Agrofert holding­­; hoz tartozott, amelynek tulajdonosa Babis volt. A szabadidőközpont épí­­: tésekor, 2007-ben azonban a cég : részvénytársasággá alakult, és isme­retlen tulajdonba került. Ezután ki­sebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része ma­rad, nagyvállalatként nagy valószí­nűséggel nem kap uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott ha­táridő letelte után ismét az Agrofert : része lett. Az építtető cég utódja, az : Imoba 2018-ban már visszafizette az : államnak az 50 millió koronát. (MTI) Meddig nőnek az árak? DUDÁSTAMÁS A infláció nem tartozott a világgazdaság legégetőbb f m problémái közé az elmúlt évtizedben, a gazdaságilag /.A W fejlett országokban tartósan alacsony volt, és a közgaz- X m m A dászok inkább az árak csökkenése miatt aggódtak. Még 2021 elején sem tűnt úgy, hogy az infláció lesz az év egyik legfontosabb témája, ám ma a világgazdaság mindegyik fontos gazdaságában egyre gyorsabban növekednek az árak. Nem kerüli el Szlovákiát sem a gyorsuló infláció, augusztusban a fo­gyasztói árindex éves szinten 3,8 százalékkal növekedett. Ilyen mértékű inflációt Szlovákiában 2012 októbere óta nem mértek, és a pénzromlás ilyen tempója már a közgazdászok egy részét is aggasztja. Persze politikai vetülete is van a gyorsuló inflációnak, hiszen az energiaárak vagy az élel­miszerárak növekedése hálás témája az ellenzéknek. Mindenki érzi az ár­emelkedéseket, hiszen gyorsabban ürülnek a pénztárcák és pénzromlás felfalja a lakosság megtakarításait. Joggal kérdezheti az átlagfogyasztó, hogy miért ez a nagy infláció, hi­szen a globális koronavírus-járvány kitörését követő tavalyi gazdasági visszaesés idején a közgazdászok még mindig az árcsökkenéstől tartottak. A jelenlegi infláció fo okát éppen a tavalyi visszaesés utáni gazdasági fel­lendülésben kell keresni. Az amerikai és európai fogyasztók a járvány első hulláma után gyorsabban kezdtek költekezni, és a megnövekvő keresletre nem voltak felkészülve a globális ellátási láncok. Hirtelen hiányozni kezdtek a csípek, a konténerek vagy a nyersanyagok. Ebből kifolyólag el­kerülhetetlen volt a gyártási és szállítási költségek növekedése, és ez ve­zetett a fogyasztói árak emelkedéséhez. A végeredmény, hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét, hogy most éppen mi drágul. Nem hangzik jól, de a magasabb infláció miatt a közgazdászok többsé­gének még nincsenek álmatlan éjszakái. A globális ellátási láncok ugyanis fokozatosan alkalmazkodnak a megnövekedett kereslethez, és ezért az infláció tempója fokozatosan csökken az elkövetkező hónapokban. A gazdasági elemzők szerint 2022-ben az infláció mértéke fokozatosan visszatér az előző években megszokott szintre, ezért még igazi pánikra nincs ok. Ezt megerősíteni látszik az amerikai infláció alakulása, ahol - úgy tűnik - már júliusban megvolt a tetőzés. Az eurózóna még néhány hó­napos fáziskésésben van, de augusztusban már Szlovákiában is lassult va­lamelyest az infláció növekedése. A központi bankok ennek ellenére komolyan figyelik az infláció alaku­lását, és várható, hogy ha tartósabban magas marad, kamatemeléssel rea­gálnak. Egyelőre azonban az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is óvatos, ugyanis egy túl korai kamatemelés elfojthatja a még mindig töré­keny gazdasági növekedést. A központi bankárok többségének véleménye az, hogy a valamivel magasabb infláció elfogadható ár a gazdasági növe­kedés fenntartásáért. Ezzel egyet lehet érteni, ugyanis az eurózóna csak az év utolsó negyedévében fogja elérni a globális pandémia előtti gazdasági teljesítményét. Az Európai Központi Bank ezért most nem gondolkodik kamatemelésen, de csökkentette azokat az értékpapír-vásárlásokat, me­lyekkel többlet pénzügyi forrásokat juttat a pénzügyi szektorba. Az euró­­zónán kívül azonban már több központi bank reagált alapkamat-emeléssel, a Magyar Nemzeti Bank már kis lépésekben többször is emelte. A fogyasztók és a vállalati menedzserek számára egyelőre nem marad más, mint aggódva figyelni az árak növekedését, és bízni abban, hogy a gazdasági elemzők most nem tévednek, és a magasabb infláció tényleg csak ideiglenes. FIGYELŐ Miért éppen most indult eljárás? -Frantisek Spusta pozsonyi nyo­mozó eljárást indított Monika Tó­­dová és Konstantin Cikovsky, a DenníkNkét újságírója ellen. Ha bűnösnek találták volna őket, egy év szabadságvesztést is kiszabha­tott volna a bíróság. Miért éppen most indult eljárás? - teszi fel a kérdés a Sme kommen­tárja. A feljelentést éppen az a Peter Tóth tette, aki Marián Kocner utasításá­ra újságírókat követett, figyeltetett meg. Tóth szívesen hivatkozott ar­ra, hogy ez csak afféle „paparazzi­­munka” volt, tehát ugyanolyan, mint amit egyes újságírók végez­nek. Szóval, hogy igazából nem avatkoztak be az újságírók életébe. Nos, Ján Kuciakot is megfigyelte ez a csapat, és a megfigyelésből kettős gyilkosság lett. „A Kuciak-gyilkosság után na­gyobb védelmet ígértek az újság­íróknak, bár maga a rendőrség sem volt tisztában azzal, mit is jelentene valójában ez a nagyobb védelem” — emlékeztet a lap. Robert Fico mostanra ismét tá­madásba lendült. És nemcsak úgy általánosságban támadja az új­ságírókat is, a médiát is, hanem személyesen Monika Tódovát. Célpontot csinált belőle. Hogy egy 2018-as cikk miatt mi­ért éppen most indult eljárás, amikor tetőzik a rendőri és más állami szerveken belül a harc az előző rezsim embereivel, akik éveken át deformálták az igaz­ságszolgáltatást? „Az újságírók elleni eljárást nem lehet elválasztani a rendőrségen belül folyó harctól. Egyúttal a többiek megfélemlítése is a cél. Az újságírók ugyanis nem bizal­mas adatokat veszélyeztetnek, hanem azokat, akik éveken át maffiaállamot építettek itt” - írja alap. Ez akkor is igaz, ha az eljárást röpke egy nap alatt leállította az ügyészség. Sőt, ez is csak tovább erősíti az összefüggést az igaz­ságszolgáltatási rendszeren belüli harccal. (úsz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom