Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-16 / 213. szám

Az erózió, az éghajlati vészhelyzet okozta szélsőséges időjárás és az 1950-es években végzett nem megfelelő javítások rányomták bélyegüket a 4500 éve álló kultikus helyre (Fotó: Shutterstock) Elkezdődött a Stonehenge restaurálása Megkezdődtek hétfőn az angliai Stonehenge res­taurálási mun­kálatai, amelyek célja, hogy az ősi építmény az el­következő generációk számára is lenyűgöző élményt nyújtson. Az erózió, az éghajlati vészhelyzet okozta szélsőséges időjárás és az 1950-es években végzett nem meg­felelő javítások rányomták bélyegü­ket a 4500 éve álló kultikus helyre. Különösen a kör ikonikus formáját alakító nehéz, vízszintesen elhelye­zett kövek szorulnak restaurálásra. Az utóbbi hatvan évben első alka­lommal fogtak ilyen nagyszabású felújítási projektbe a Stonehenge­­nél. A mély repedések és lyukak ki­javításához állványzatokat állítottak fel. Gondot fordítanak arra a 122- es számú kőre is, amely 1900-ban esett le, és tört össze. A munka részeként eltávolítják az 1958-ban a megerősítésére használt kemény betont, és a sokkal barátságosabb, légáteresztő mészhabarccsal helyet­tesítik majd. „Úgy tűnik, mintha a kövek örökké állnának, de mint szinte minden, ezek is sérüléke­nyek. Ez a létfontosságú munka megvédi a Stonehenge-nek azokat a vonásait, amelyek annyira jelleg­zetessé teszik” - idézte a The Guar­dian Heather Sebire-t, az English Heritage műemlékvédelmi szerve­zet stonehenge-i vezető kurátorát. Három éve egy kutatás pontosan meghatározta az építményt alkotó sarsen kövek eredetét: a wiltshire-i West Woodsból származnak. A szakértők már akkor jelezték, hogy az 50-es években alkalmazott be­tonhabarcs repedezett, darabok hullottak ki belőle. Az összes kő lézerszkennelése más problémákra is rávilágított. ,A szarufakövek tele vannak természetes lyukakkal, né­melyik nagyon mély” - magyarázta Sebire, hozzátéve, hogy a klímavál­tozás okozta szélsőséges időjárás, a nagy forróság és a szakadó eső is megviseli a köveket. A konzer­­válási munkálatokat az English Heritage által megbízott Strachey Conservation szakemberei végzik, és legfeljebb két hétig tartanak. A látogatók láthatják majd a munkát. Sebire hangsúlyozta, hogy nagyon óvatosan dolgoznak majd, igye­keznek a legjobb munkát végezni, a legmodernebb technológiával, hogy a Stonehenge még sok száz évig fennmaradjon. (MTI) nyáron Ebben a kategóriában Tahiti vég­zett az élen (5050 eurós jegyárral), ezt követte a paraguay-i Asunción (2656 euró) és a Fiilöp-szigeteki Cebu (2058 euró). Nemcsak a jegyárak, de számos más utazási tényező is megváltozott. Idén jellemzően az utolsó hetekben foglalunk csak (egy éve még három héttel korábban vásároltuk meg a repülőjegyünket). Vagyis csupán ádagosan 20 nappal az utazás előtt foglalunk, 2020-ban 40 nap volt ez az adat, és az utolsó békeévben, azaz 2019-ben a főszezoni utazásokat már 2-3 hónappal az indulás előtt leszerveztük, A nyaralás hossza egy nappal csök­kent, idén négy nap volt az ádagos kinntartózkodás, szemben a tavalyi öt nappal. Jó hír, hogy csökkent a járattörlések száma is, a tavalyi csaknem 23 százalékkal szemben idén nyáron az összes járatnak csak mintegy 5 százalékát törölték A szlovákok utazási kedve a nyár után is megmarad. Ez a foglalások számában is megmutatkozik, amely több mint kétszeres a tavalyi évhez képest. A szlovákiai utazók jelenleg Kijevbe, Prágába, Londonba, Ró­mába és Korfura terveznek utazni. A magyar utazók jelenleg Milánó­ba, Berlinbe, Londonba, Párizsba és Barcelonába utaznak, az összesített nemzetközi adatok alapján pedig London, Milánó és Isztambul a fa­vorit idén ősszel. Szabó Laci Tudjuk, hol nyaraltak a szlovákiaiak idén Mind a szlovákiaiak, mind pedig a magya­rok sokkal többet utaztak repülővel, mint egy évvel korábban, igaz, még messze va­gyunk a 2019-es, járvány előtti szinttől. De nemcsak ezt derült ki a cseh hátterű kiwi.com globális repülőjegyfoglaló oldal elemzéséből, hanem az is, hogy melyek voltak a nyár legnépszerűbb célállomásai, és merre utazunk az őszi hónapokban. Lényegesen többet utaz­tunk a nyári szünet­ben, mint egy évvel korábban, az első és a második hullám közöt­ti ideiglenes szabadságban. A nyári foglalások alapján a szlovákiai uta­sok már a járvány előtti év 70 száza­lékánál járnak, ez pedig lényegesen jobb adat, mint a legoptimistább becslések. A legforgalmasabb idő­szak augusztus második hete volt. A Kiwi.com adatai szerint Olasz­ország, Spanyolország és Görögor­szág voltak a legnépszerűbb nyári úti célok a szlovákok körében. A magyarok körében szintén ezek a célállomások voltak a legkelen­dőbbek, a városok közül pedig Berlin, Párizs, London, Barcelona és Lisszabon állt a foglalási listák első tízes mezőnyében. Mind a szlovákiai, mind pedig a magyar­­országi adatokból is jól látható, hogy gyakorlatilag szinte csak tette. Itt enyhe emelkedés figyelhe­tő meg a 2020-as árakhoz képest, amikor szinte „ingyen” adták a légi­­társaságok a jegyeket. Ha a 2019-es szinthez viszonyítjuk az ádagos ára­kat, akkor viszont elmondhatjuk, hogy idén még mindig olcsóbban repülhettünk, mint két éve, az árak (Fotó: Shutterstock) ugyanis még mindig 30 százalékkal olcsóbbak, mint 2019-ben. Magyar­­országi indulásoknál ez 36 százalék. Nem mindig a csökkenés volt a főszerepben, a kiwi.com elemzése három olyan célállomást is felsorol, amely csupán méregdrága repülő­jeggyel volt elérhető idén nyáron. 99 Idén még mindig olcsóbban repülhettünk, mint két éve. Európán belül utaztunk - mivel az unión kívül csak néhány ország fogadta teszt és/vagy karantén nél­kül a turistákat. Globális szinten az idei nyári idényben Isztambul, London és Milánó a legnépsze­rűbb úti célok. Bár a nyaralási célpontok népszerű­sége az elmúlt években gyakorlatilag változadan maradt, a legjelentősebb változás a jegyek ádagos árát érin­

Next

/
Oldalképek
Tartalom