Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-16 / 213. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Matovic, a mókamester Mintha egy részeg kiabálna a járókelőkre, hogy ne igyanak annyit engeteg csapás érte Igor Matovicot az elmúlt másfél évben: sorozatos baklövései miatt kénytelen volt lemondani kormányfői posztjáról és kedvenc szórakozásáról, a lakosság tömeges teszteléséről is. Mára azonban bebizonyította, hogy a „humorérzékét” pénzügyminiszterként sem veszítette el. Akik a tavalyi választás óta eltelt időszak tapasztalatai alapján azt állítják, hogy Matovic semmihez sem ért, azok egész egyszerűen hazudnak. Nála nagyobb mókamestert nehezen találnánk politikai körökben. Külön erénye, hogy egyáltalán nem szégyell bolondot csinálni magából sem, csak hogy mosolyt csaljon az arcunkra, és a hazai sikereket követően egyre gyakrabban lép fel külföldön is. Néhány napja az uniós pénzügyminiszterek szlovéniai találkozóján vállalt egy haknit, ahol arról tárgyaltak, hogy a járványügyi válság után a tagállamok hogyan tudnak visszatérni a kiegyensúlyozott költségvetési politikához anélkül, hogy ez a növekedés kárára válna. Hét ország - Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország és Svédország - pénzügyminisztere levélben követelte az uniós tagállamoktól a szigorúbb költségvetési gazdálkodást és az ezzel kapcsolatos uniós szabályok következetes betartását. Na, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott nyolcadikként Matovic, ami nagyjából olyan, mintha egy kocsmából holtrészegen kibotorkáló alkoholista kezdene kiabálni az épp arra járókra, hogy ne igyanak annyit. A szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács épp a napokban figyelmeztetett, hogy az uniós tagországok közül hosszabb távon Szlovákia gazdálkodása van a legnagyobb veszélyben. A bruttó hazai termék (GDP) több mint 8 százalékának megfelelő összegre, vagyis nagyjából 8 milliárd euróra lenne szükség, hogy úgy-ahogy visszabillentsük az egyensúlyi állapotba. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon és Csehországban ugyanez 4 százalék körül mozog, Lengyelországban 2,4, Ausztriában pedig 1,3 százalék. A legmagasabb kockázatú sávban Szlovákián kívül csak Luxemburg található. A helyzetért természetesen az előző kormány is felelős, amely a kedvező időket nem használta ki a felelős gazdálkodásra, „besegített” azonban a jelenlegi kormány is, amely a járványra hivatkozva hatalmas költekezésbe kezdett. Míg az államadósság 2019-ben a GDP alig 48 százaléka körül mozgott, az elemzők szerint az idei év végére elérheti a 64 százalékot. A különbség csaknem 17 milliárd euró, miközben a költekezés pozitív hatását a családok és a vállalkozók nem nagyon érezték meg. A mérhetetlen pénzszórásnak a felelős költségvetési gazdálkodásról szóló alkotmánytörvény vethetne véget, amely szigorítana az adósságféken, határt szabna a kiadásoknak, és amelyről a tervek szerint e hónapban kellene szavaznia a parlamentnek. A képbe azonban itt jön be az ország másik nagy mókamestere, Matovic fő riválisa, Richard Sulik gazdasági miniszter, aki a liberális . SaS elnökeként a nagyobb adóemeléseket megakadályozó adóféket is beépítené a felelős költségvetési gazdálkodásba. Az adófékkel azonban a változatosság kedvéért Matovic nem ért egyet, így újra sikerült találniuk egy témát, amelyen elveszekedhetnek. Ezen ugyan jót nevethetünk, de közben nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a sokmilliárdos számlát végül úgyis nekünk kell majd kifizetni. Náci uniformisban a járvány ellen A hollandiai Urk városának önkormányzata felháborodva reagált azokra a interneten megosztott képekre, amelyeken mintegy tíz fiatal a járványügyi intézkedések ellen tiltakozva, náci egyenruhában vonult végig a 21 ezer lakosú kisváros utcáin. A holland NLTimes híroldal azt írta, az egyik fiatal csíkos rabruhát és Dávid-csillagot viselt, miközben a többiek játékfegyverekkel a fejére céloztak. „Ez a viselkedés nemcsak rendkí- j vül kifogásolható és helytelen, hanem nagy társadalmi csoportokat is sért. Ezzel az ízléstelen akcióval ezek a fiatalok egyértelműen átléptek egy határt” - áll az önkormányzat közleményében. Cees van den Bos polgármester úgy nyilatkozott a sajtónak, megérti, hogy ezek a fiatalok hallatni akarták a hangjukat a koronavírus-járvány terjedése elleni intézkedések hatásaival kapcsolatban, de teljesen érthetetlen, miért ilyen módon tették. Nemcsak az önkormányzat, hanem az egész település helyteleníti a tiltakozást. A fiatalok még aznap este bocsánatot kértek akciójukért. „Egyáltalán nem állt szándékunkban visszaidézni a második világháború emlékét” - írták levelükben, bár nem tisztázták, hogy mi volt az indíttatásuk. „Szeretnénk hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem vagyunk antiszemiták vagy náciszimpatizánsok, tetteinkért őszintén bocsánatot kérünk” - tették hozzá az NLTimes által is ismertetett levelükben. Az ügyészség vizsgálja, történt-e bűncselekmény. Urkban januárban a járványügyi intézkedések ellen tiltakozók felgyújtottak egy tesztelőközpontot, majd márciusban a tiltás ellenére továbbra is templomba járó hívők csoportja újságírókra támadt. Hollandiában ezen a településen az egyik legalacsonyabb a beoltottsági arány, csupán 23 százalék. (mti) Merkel nélkül, válaszúton DUDÁS TAMÁS Kevesebb, mint két hét van hátra a német parlamenti választásig, amely sok év után Angela Merkel nélkül zajlik. Németországban egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy nem ismert más kancellárt. A mostani választásnak ezért nagy tétje van mindenki számára. A kereszténydemokrata CDU/CSU szeretné megtartani a kancellári pozíciót, a szociáldemokraták és a Zöldek pedig szeretnék megakadályozni ezt. A célegyenesbe forduló választási kampány nem igazán hozott körömrágós izgalmakat, de azért akadt néhány érdekes fordulat. Tavasszal még a Zöldek tűntek befutónak, de Annalena Baerbock, a párt kancellárjelöltje nem igazán tudott felelni az életrajzában található homályos pontokkal kapcsolatos kérdésekre, és a könyvét is komoly plágiumvádak érték. Emiatt a választók egy része elfordult a Zöldektől, és hirtelen Armin Laschet és a CDU/CSU tört az élre a közvélemény-kutatásokban. A júliusi katasztrofális németországi áradások azonban elmosták a konzervatívok esélyeit, főleg Armin Laschet kancellárjelölt szerencsétlen videója miatt: vidáman nevetgélt a háttérben, miközben a német államfő a mindenüket elveszítő lakosokat bátorította. Ez adott esélyt a szociáldemokrata SPD-nek, és az elmúlt hetekben stabilan átvette a közvélemény-kutatásokban az első helyet. Bár Olaf Scholz, a párt kancellárjelöltje nem ávilág legkarizmatikusabb politikusa, de eddig sikerült nagyobb hibák nélkül teljesítenie a kampányban. Egyik pártnak sem sikerült azonban meggyőző fölénybe kerülni, és ha másfél hét alatt nem történik valami váratlan, Németország bonyolult kormányalakítási tárgyalásoknak néz elébe. Az utolsó felmérésekben a szociáldemokratákat a megkérdezettek körülbelül 25 százaléka támogatja. Őket követik a kereszténydemokraták 20-21 százalékkal, és a legerősebb hármast a Zöldek zárják 15-16 százalékos támogatottsággal. Működőképes koalícióhoz szinte biztosan szükség lesz a kisebb pártok támogatására is, melyek közül reálisan a gazdaságilag liberális FDP vagy a baloldali Die Linke jöhet szóba. Most úgy fest, Konrad Adenauer első kormányai óta először lesz szükség hárompárti koalícióra a parlamenti többség bebiztosításához. Ha az SPD szeptember 26-án megnyeri a választást, Olaf Scholznak reálisan két lehetősége lesz. Az első az úgynevezett közlekedésilámpakoalíció, mely a tradicionálisan vörös színnel azonosított szociáldemokratákból, a sárga FDP-ből és a Zöldekből állna össze. Ennek a koalíciónak a legnagyobb problémája a Zöldek és a liberális FDP együttélése, ez a két párt ugyanis a kulcsfontosságúvá vált környezetvédelmi kérdésekben szinte semmiben sem ért egyet. E két pártot 2017-ben Angela Merkel is megpróbálta koalícióba szervezni, de a tárgyalások néhány hét után összeomlottak. A szociáldemokraták számára ezért most járhatóbb útnak tűnik a vörös-vörös-zöld koalíció, melyben a szociáldemokratákhoz és a Zöldekhez a szintén vörös színnel azonosított baloldali Die Linke csatlakozna. Ez a három párt sok kérdésben képes megegyezni, de komoly gondokat okozhatnak a Die Linke olyan külpolitikai elképzelései, mint a NATO-ból való kilépés. Szövetségi szinten a Die Linke sokáig vállalhatatlan koalíciós partnernek számított, de a kampányban Olaf Scholz sosem határolódott el élesen a kisebbik baloldali párttól. Ezt próbálják a kereszténydemokraták a konzervatív választók mobilizálására felhasználni, akiket szocialista gazdaságpolitikával ijesztgetnek. Bárki is nyeri a választást, egy dolog biztosnak tűnik: az új német kormánykoalíció hosszú és kemény tárgyalások után fog összeállni. FIGYELŐ Új-Zóland régi nevét követelik a maorik Uj-Zélandon aláírásgyűjtést indított az ország nevének megváltoztatására az őslakosok pártja, a Maori Párt. A csendes-óceáni szigetország új hivatalos neve az őslakosok által használt Aotearoa lenne, amelynek leggyakoribb fordítása „a hosszú fehér felhő földje”. A szónak azonban vitatott a története, a feltételezések szerint eredetileg ugyanis csak az Északi-szigetre, és nem az egész országra használták. Az őslakosok pártja azt is szeretné, ha 2026-ra a városok és faluk is visszakapnák maori elnevezésüket - közölte a párt két társvezetője, Rawiri Waititi és Debbie Ngarewá-Packer. „Rég itt lenne az ideje, hogy a maori nyelvet visszaállítsák az ország első számú és hivatalos nyelvévé. Polinéz ország vagyunk, Aotearoa a nevünk” - fogalmazott Rawiri Waititi, hozzátéve, hogy az őslakosoknak „halálosan elegük van” az ősi nevek elkorcsosításából és semmibevételéből. „Ez már a 21. század, változások kellenek” - jelentette ki. A párt szerint a nevek megváltoztatása és a gyarmati irányvonal az oktatási rendszerben azt eredményezte, hogy a maori nyelv ismerete 90 százalékról 26 százalékra szorult vissza 1910 és 1950 között az őslakosok körében, manapság pedig 20 százalék körüli. „Az ország hivatalos nevének megváltoztatása segítene visszaállítani a maori nyelv helyzetét” - vélekedett Debbie Ngarewa- Packer. Uj-Zélandon sok vállalkozás és minisztérium, kormányzati hivatal már használja az Aotearoa elnevezést, amelyet az útleveleken is feltüntetnek. Az angol mellett a maori nyelv 1987 óta szintén hivatalos nyelv az országban. (mti)
