Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-16 / 213. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 16. KULTÚRA I 5 A történetmesélés fortélyai Bán Mór, a Hunyadi-regénysorozat írója hisz abban, hogy a magyar olvasókat érdekli a magyar történelem BÁRÁNYJÁNOS Hunyadi János komáromi mellszobrának avatásán mondott beszéde után sokan léptek hozzá dedikáltatni a Hunyadi-regénysorozat valamelyik részét. Egy hölgy sírva fakadt, amikor beszélgettek. Bán Jánosnak, írói nevén Bán Mórnak mindegyikükhöz volt néhány kedves szava. Felkészült az ilyen találkozásokra? Erre nem lehet felkészülni. Még mindig felfoghatatlan megélni íróként, hogy az, amit az ember ír, ilyen hatással van másokra. Remélem, nem is fogom megszokni soha, ez mindig felemelő. A Dark Space és a Gothic Space sorozatokba nem ír már? A Gothic Space világában játszódó Isten hajóit jó lenne folytatni. Ezt a projektet nagyon szerettem, de hamar kiderült, hogy fantasyt és történelmi regényeket nem lehet egyszerre jól írni. Teljesen más hozzáállást igényel a történelmi regény, másmilyen gondolkodásmódot a fantasy. Ráadásul mindezt munka mellett. A Hunyadi-sorozat 2008-ban indult. Hány évig készült rá? Úgy terveztem, hogy egy év felkészülés kell hozzá, de végül tíz év telt el az anyaggyűjtéssel, mielőtt egy sor is megjelent volna a történetből. Hosszú időn keresztül nem éreztem elég tudást magamban ahhoz, hogy belekezdhessek. Azóta is folyamatosan bővítenem kell ezt a tudásanyagot. Manapság ritkák a friss történelmi összegzések, de például a várnai hadjáratról egy amerikai történész publikált néhány éve egy elképesztően részletes munkát. Magyarul ugyan még nem jelent meg, de nagyon sokat tudtam meríteni belőle, mert rengeteg olyan információt is kikutatott, amiket a magyar történészek még nem ismertek kellő részletességgel. „A 21. órában vagyunk, kettős szorításban" Emlékszik a pillanatra, amikor az első Hunyadi-kötet kéziratát leadta? Hogyne. Nagy reményeket fűztünk hozzá. Ez volt az első regénysorozata a Gold Book kiadónak, ami a magyar történelemmel foglalkozott. Korábban kiadták angol, amerikai, német szerzők műveit, a napóleoni háborúkról, a világháborúkról, a vikingekről, de magyar íróktól még semmit. Egyrészt nemigen voltak ilyen kéziratok, másrészt nekik is kellett egy nagy levegőt venni, és azt mondani, hogy próbáljuk meg. Hittünk abban, hogy a magyar olvasókat érdekli a magyar történelem. Emlékszem, amikor elküldtem a kéziratot, a kiadó azzal lelkesített, hogy nyugodjak meg, öt év alatt el fog fogyni a kétezer példány. Aztán úgy alakult, hogy néhány hónap alatt elfogyott. Rádiójáték már készült a Hunyadi-regénysorozatból. Most tévésorozatot terveznek. Az első öt regényből készült hangjátéksorozat, ez már lement a Kossuth rádióban, ami ötven részt jelent. A filmek tervezése tíz éve kezdődött. Borzasztóan lassú és kínkeserves ez a folyamat. Most jönnek a legnehezebb fordulói. Tíz éve, amikor három-négy Hunyadiregény lehetett a piacon, megkerestek producerek, akik olvasták a regényeket, és eljuttatták Kanadába, Lantos Róberthez, aki világszerte ismert filmek producere, magyar (A szerző felvétele) rendezővel, Szabó Istvánnal is forgatott már, de magyar nyelvű filmet még soha. Elmondta, hogy nem szokott magyarul olvasni regényeket, fiatalon került külföldre, de megőrizte az anyanyelvét. A Hunyadyregények sok olyan kifejezést tartalmaznak, amelyek nem biztos, hogy egy olyan ember számára érthetők, aki gyermekkorában hallott vagy oi vásott utoljára magyarul. Lantos Róbertnek tetszettek a regények, hamar felelevenítette a szöveg a szunnyadó szókincsét is. Akkor jött az ötlet, hogy jó lenne mozgóképen látni ezt a történetet. Kezdetben mozifilmben gondolkodtunk, de óriási anyagról, több ezer oldalról beszélünk, így azt próbáltam képviselni, hogy tévésorozat formában sokkal kézenfekvőbb lenne adaptálni a regényeket. Most jutottunk el oda, hogy a magyar kormány és a Magyar Filmintézet támogatja ezt az elképzelést. Gondolom, a Trónok harca világsikere segített meggyőzni a producereket. A külföldiek, akik nem ismerik a történelmünket és elolvassák a tervezett sorozat forgatókönyvét, csakugyan úgy látják, hogy ez is van olyan izgalmas történet, mint a Trónok harca. Azzal a különbséggel, hogy ezek megtörtént események. A nyugati filmeseknek persze fogalmuk sincs arról, hogy mi történt a 15. században Kelet-Európábán. Reményeink szerint ez a sorozat alkalmas lesz arra, hogy az európai vagy akár a tengerentúli közönség is megismerje a történetünket, és azt, hogy miért szól a déli harangszó. Az m5 tévécsatorna igazgatójaként ön azt nyilatkozta, ahhoz a generációhoz tartozik, amely átélte az Egri csillagokat, A Tenkes kapitányát, gyerekekként kurucos-labancost játszottak. Miképp lehet a mai fiatalokat rávenni, hogy foglalkozzanak többet a magyar történelemmel? A 21. órában vagyunk, kettős szorításban. Évtizedeken keresztül finoman szólva nem támogatták, hogy a nemzettudat erősen megmaradjon, nem ez volt a cél. Ezért jelentett sokat nekünk például az Egri csillagok és A Tenkes kapitánya. A mai online alapú világban szinte lehetetlen eligazodni, és nagy kérdés, milyen módon lehet ezeket a történeteket elmesélni a mai fiataloknak. Abban hiszünk, hogy a jó történeteket el lehet jól, izgalmasan mesélni. Rengeteg eszköz áll rendelkezésre, éppen az internet révén sok információt el tudunk juttatni hozzájuk. A történetmesélés fortélyai mindig alkalmasak rá, hogy az adott kor fiataljait megszólítsuk, a kor követelménye szerint. A Hunyadi tévésorozatnak olyan vizuális eszközökkel kell elkészülnie, hogy a széria az erős versenyben is megállja a helyét. Idén 17 napig tart a Fehér éjszaka Pozsonyban Meghalt Póka Egon A Sky Monika és Bohuá Kubinsky alkotása (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN A szervezők hazánk legnagyobb kortárs művészeti rendezvényének tartják a Fehér éjszaka (Biela noc) nevű projektet - nem is alaptalanul. Pozsony ilyenkor egy óriási kiállítóhellyé alakul. Idén sokkal tovább láthatók a művek, holnaptól október 3-ig. Egy hétvége helyett tehát 17 napon át tart a fesztivál. A változtatást a járványhelyzet indokolja: az előző években akkora tömeg volt a belvárosban, hogy az autós forgalom is akadozott. Tavaly viszont pár nappal a kezdés előtt le kellett fújni a rendezvényt. Mindhárom hétvégén külön attrakciókkal, performanszokkal, koncertekkel is készülnek a szervezők, érdemes a www.bielanoc.sk oldalt böngészni. A több helyen osztogatott kis térkép mellett egy applikáció is segít a tájékozódásban. Zuzana Pacáková, a rendezvény ötletgazdája és művészeti vezetője úgy válogatta össze a mintegy 60 objektet és installációt, hogy azok bírják az időjárás viszontagságait. A művek 98 százalékát szabadtéren állítják ki - szintén a járványhelyzet miatt. „Annyi csalódás ért az elmúlt évben, annyiszor kellett újratervezni mindent, hogy most biztosra akartam menni. Ezek a művek akkor is láthatók lesznek, ha szigorúbb intézkedéseket rendelnek el. Akár lockdown esetén is színesebbé tehetik a boltba igyekvők napjait” - mondta a kurátor. A kiállító művészek most zömmel hazaiak, csupán néhány cseh és lengyel résztvevő lesz, a bizonytalan logisztika miatt. A művek többsége vadonatúj, erre az alkalomra készült, ami persze nem zárja ki azt, hogy később „turnéra” induljanak velük. Egy olyan szobor is látható lesz a nagyközönség számára, amelyben eddig csak a támogatóként beszálló Szlovák Takarékpénztár székházának dolgozói, illetve az ügyfelek gyönyörködhettek. A monumentális alkotás címe Sky, és a banképület belső udvarát díszíti. Az elkövetkező három hétvégén zenei aláfestést és speciális világítást is kap majd. (juk) Budapest. A Hobo Blues Band és a P. Mobil egykori tagja 68 éves volt. A többek között Máté Péter- és Weiner Leó-díjas basszusgitáros és zeneszerző a magyar blues- és rockzene egyik fontos alakja. Zenei pályafutását a Metro együttes tagjaként kezdte, majd tagja volt - többek közt- aTűzkerék,azOlimpia,a Juventus és a P.Mobil együttesnek, illetve a Hobo Blues Bandnek. Pályafutása során mintegy 200 dalt írt, és a Kopaszkutya című film zenéjét is ő szerezte. 2007-től a Póka Egon Experience zenekart vezette, mellyel saját számokat, illetve feldolgozásokat is játszott. „Csodálatos dalokat írt, és a blues műfajban a világ egyik legjobb basszusgitárosa volt” - mondta a hír hallatán Deák Bili Gyula. Póka Egon a budapesti Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola alapítója, igazgatója is volt. (Index, 24.hu)
