Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-10 / 209. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 10. KULTÚRA Fájdalmas történet a festői tajgáról Nuccsa című első Játékfilmjével Vlagyimir Munkujev Jakutföld első, nemzetközi fesztiválon díjazott rendezője SZABÓ G. LÁSZLÓ Van még új a nap alatt. Például a Nuccsa című jakut film. Karlovy Vary fesztiválján az idén mutattak be először Oroszország egyik legvadregényesebb táján, Földünk leghidegebb lakott vidékén, hivatalos nevén a Szaha Köztársaságban forgatott játékfilmet. Eredeti jakutföldi történet, jakut rendező, Vlagyimir Munkujev munkája, a címszerepet alakító orosz Pavel Koleszov mellett csupa jakut színész közreműködésével. Bár az alkotás orosz színekben futott a Nyugattól keletre szekció programjában, az első jakut játékfilmként emlegeti majd a világ. Jakutföld Ázsia északkeleti részén, Szibériában fekszik. Olyan messze tőlünk, és egyáltalán Közép- Európától, hogy Vlagyimir Munkujev majdnem el sem jutott Karlovy Varyba. A koronavírus földrajzi és adminisztratív akadályait alig tudta áthidalni, heteken át minden erőfeszítése dugába dőlt. Az utolsó pillanatban mégis elutazhatott élete első nemzetközi fesztiváljára, annak is az utolsó napjára, hogy átvehesse a neki ítélt nagydíjat. Munkujev harmincnégy éves, első játékfilmjét megelőzően két rövidfilmet forgatott, óriási élmény számára, hogy eljutott Karlovy Varyba, és még díjat is kapott. Jakutföld jelentős része tajga, tundra és sarki síkság. Szebb helyet festeni sem lehetne annál, amit a természet itt kínál. Sok arrafelé a tó, folyója a Léna, a Kolima-hegyvidék még ma is aranylelőhelyeiről híres. Munkujev filmjének alapjául a lengyel Waclaw Sieroszewski novellája szolgált, aki 1880-ban szám-Vlagyimir Munkujev átveszi a nagydíjat Tonia Mishiali ciprusi rendezőtől űzöttként érkezett Jakutföldre, s nemcsak regényíróként lett ismert, hanem a térség néprajzkutatójaként is. Filmjének Karlovy Vary-i világpremierjén a rendező még nem lehetett jelen, így videóüzenetében mondta el: Jakutföld arról is híres, hogy Moszkva nem is olyan nagyon régen ide száműzte a politikai foglyokat. Filmje hősét, Kosztyát is így büntette, emellett azonban azt is meg akarta mutatni, hogyan él az egyszerű nép, milyen a kapcsolata a vallással, a természettel, hogyan viszonyul hagyományaihoz, ősi szokásaihoz, és milyen érzelmek kötik a Nagy Orosz Anyácskához. „Jakutföldén nem egész egymillió ember él - mondta Munkujev -, és közéjük tartozom én is, akit a koronavírus féken tart.” Nuccsa. Ez a film címe. Jakut szó, magyarul azt jelenti: orosz. A három főszereplő egyike ugyanis orosz nemzetiségű. O a politikai fogoly, akit rögtön azután, hogy kikerül a moszkvai börtönből, büntetését meghosszabbítva Jakutföldre irányít a rendszer, bizonytalan időre. A 19. század vége felé járunk, Habdzsi és Keremesz szoros kapcsolatban, ám nyomorúságos körülmények között él egy eldugott pontján Szibériának. Mindketten jakutok, arcvonásaik-Seress Zoltán holnap debütál Kassán a Kaland főszerepében Tavaly októberben elhunyt az egri Kelemen Csaba, aki Kassán is többszörvendégszerepelt, utoljára az egy évvel korábban bemutatott Kaland főszerepét játszotta. Ezt veszi át most Seress Zoltán, a Vígszínház művésze. A Jászai-díjas Seress Zoltán holnap este debütál Kádár doktorként a Thália Színházban. Színpadi szerepei mellett több mozifilmben, tévéfilmben, sorozatban láthattuk őt (pl. A Hídember, Üvegtigris 1 és 2, Csak szex és más semmi, Mansfeld, Linda, Egynyári kaland, Aranyélet), hét éven át a Bárka Színházat is igazgatta. Régi vágya volt a Tháliában játszani, mivel személyesen is kötődik Kassához: családjának egy része onnét származik. A Kaland Márai Sándor legsikeresebb színpadi műve, 1940-ben mutatták be, aztán több mint háromszázszor játszották a Nemzeti Színházban, sőt filmváltozat is készült belőle. A cselekmény pár óra alatt zajlik le, és a végére valamennyi szereplő élete megváltozik. Kádár doktor, a híres orvospro-Zajlik a próba, a Kaland visszakerül a repertoárba (Fotó: Janitor Eszter) fesszor karrierje csúcsán megtudja, hogy fiatal felesége összeszűrte a levet közvetlen munkatársával, és még aznap éjjel Franciaországba akarnak szökni. Megvizsgálja az asszonyt, és halálos betegséget állapít meg nála, amellyel legfeljebb fél évig élhet. A hódítóval közli a tényállást, utasítja őt, hogy csinálja végig ezt a kalandot, de orvosi kíséretként menjen a nővel, vigyázzon rá, és szépen, diszkréten segítse át a túlvilágra. A sima felszarvazásból egy csapásra két férfi becsületbeli ügye lesz; a mindkettejük által szeretett nő nem tudhat meg semmit. A kassai előadást Beke Sándor rendezte, érdekesség, hogy a Kaland 2019-ben először került színre Márai Sándor szülővárosában. (juk) (Fotó: kviff.com) ban leginkább a mongolokhoz hasonlítanak. Ölfából épült házuk egy hatalmas réten áll, szomszéd sehol, a legközelebbi település is több kilométeres távolságban. Ketten, egymásra utalva élnek óriási nincstelenségük közepette. Sem a környékbeli erdők, sem a közeli tavak, de még a viskójukat körbeölelő rét sem ad nekik vadat, szárnyast vagy halat. Egyetlen megélhetési forrásuk a tehenük, ezért még a legínségesebb időkben sem vághatják le, hiszen vele együtt a mindennapi étküket is elveszítenék. Sem liszthez, sem húshoz nem jutnak hozzá, egyedül a tej tartja életben őket. RÖVIDEN Díjat kap Enyedi Ildikó Pöstyónben Pöstyén. A szeptember 14-16. között zaj ló 16. Cinematik filmfesztiválon Enyedi Ildikó magyar rendező kapja a seregszemle Respekt nevet viselő díját. Az egyik versenyen kívüli szekciójában idén a magyar filmre összpontosítanak, és Enyedi Ildikó több alkotását is bemutatják, köztük az Arany Medve díjas Testről és lélekről című filmet. Látható lesz a rendező idén Cannes-ban bemutatott A feleségem története című alkotása is, amelynek nálunk ezen a fesztiválon lesz a premierje. Nyitófilmnek idén az eddig főleg dokumentumfilmesként ismert kassai születésű rendező, Kerekes Péter első játékfilmjét, a Cenzornőt (Cenzorka) választották a szervezők, amely az odesszai női börtönben játszódik, és valós történeteken alapul. Ez a film a velencei filmfesztiválon debütált. A Cinematiknak idén is két versenyszekciója lesz, ajátékfilmek mezőnyében mások mellett Andrej Koncsalovszkij filmjét, a Tisztelt elvtársakat és Jasmila Zbanicova alkotását, a Quo vadis, Aida?-t is vetítik. (mti, k) Habdzsi és Keremesz szeretik egymást. Anélkül, hogy egyszer is hangoztatnák. Nem is nagyon beszélgetnek, gesztusokból, nézésekből is szót értenek. Gyászukban úgy kapaszkodnak össze, ahogyan csak két elválaszthatatlan ember tud. Két gyermeküket veszítik el, még csecsemőkorbaq. Kérdezi is a férfi a Teremtőt: „Milyen bűnt követtem el, hogy egyik gyermekünket sem hagytad életben? Nem ad vadat a táj, nem foghatok halat a tóból, kevés a széna, fogy a tartalékunk, ha nem jön segítség, télen éhen halunk.” Gabona nem terem a ház körül, de távolabb sem, mivel kevés a napfény, kérni pedig nincs kitől, fizetni sem tudnának érte. A túlélés reménye akkor merül fel, amikor a cári hivatal területi gondnoka révén nekik, akiknek alig van betevő falatjuk, egy félhalott elítéltet kell befogadniuk, akiért majd egy zsák liszt lesz a fizetség. Elmenekülni nincs értelme, hiszen mindenüket elveszítenék, még a két kezükkel eszkábált viskójukat is, ráadásul szembeszegülnének a hatalommal. Az idegen, a nuccsa, a nem várt orosz „vendég” viszont mindkettőjük életét felforgatja. Az egyikét így, a másikét úgy, de a tragédia egy és oszthatatlan. A leghalványabb jelét sem látja a néző annak, hogy Munkujev elsőfilmes rendező. Kitűnő operatőr (Denisz Kleblejev), remek vágó (Ivan Lebjegyev) és három jeles színész (Pavel Koleszov, Szergej Gilev és Irina Mihaj lovna) áll a rendező mellett. Egyetlen percnyi üresjárat sincs a filmben, a figurák végig élettel teliek, a táj magáért beszél, a történet mélységesen emberi, egyszerűségében is megható. Jakutföld 2021 nyarán felkerült az egyetemes filmművészet térképére. A szerző a Vasárnap munkatársa Díjazták a legjobb tévéseket Budapest. Nyolcadik alkalommal osztották ki a Televíziós Újságírók Díját, összesen tizenkét kategóriában hirdettek győztest. Tavaly után idén is Ördög Nóra lett a legjobb női műsorvezető. A férfiaknál Istenes Bence győzött, az RTL sorozata, a Mellékhatás több díjat is nyert, a TV2 pedig a Farm VIP-vei először húzta be a válóságshow kategóriát. Sztarenki Dóra a Mellékhatásban, míg Scherer Péter az Apatigrisben megformált karakterért kapott díjat, Barta Ágnesnek pedig a legjobb mellékszereplőnek járó díjat ítélték oda, szintén a Mellékhatásban való alakításáért. A sorozat egyébként a legjobb heti sorozat diját is elvitte, míg a legjobb napi sorozat a Mintaapák lett. A legjobb nagyszabású show-műsor címét az Álarcos énekes kapta. A Televíziós Újságírók Díja grémiuma a 24.hu, a Hír7, az Index, a Kreatív, a Marketing&Media, a Medial, a Médiapiac, az Origó, a Sorozat Wiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin, a Telex és a TVR-hét egy-egy szakújságírójából áll. (telex hu) i
