Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-09 / 208. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 9. KULTÚRA 9 Féléves ízelítő a filmkészítésből Filmrendező-, forgatókönyvíró- és operatőrképzés indul Dunaszerdahelyen (Fotó Shuttersiock) HAVRAN KATI Egy szlovákiai magyar filmes nemzedék felkarolását tűzte ki célul az a projekt, amely féléves tanfolyamot kínál olyan fiataloknak, akik kreativitásukat a filmiparban szeretnék kibontakoztatni. A szervezők szeptember 15-ig várják a vizuális történetmesélés világa iránt érdeklődők jelentkezését, akik eltökéltséget éreznek magukban életük első kisfilmjének elkészítéséhez. A Story Lab néven futó filmes mesterkurzust Dunaszerdahelyen rendezik, filmrendező-, forgatókönyvíró- és operatőrképzésre lehet jelentkezni. Mindhárom szakirányon belül 3-6 diákkal szeretnének foglalkozni, akiket a beküldött felvételi pályázatok alapján választanak ki. A szervezők meghatároztak ugyan egy korhatárt, 16 és 30 év között, ám nyitottak fiatalabbak és idősebbek jelentkezésére is, amennyiben van bennük kreativitás és eltökéltség. Egészen egyedülálló projektről van szó, hiszen Szlovákiában nincs története magyar nyelvű filmművészetnek. A szervezők maguk is kíváncsiak, milyen érdeklődésre számíthatnak, és azt is fel szeretnék mérni, vajon volna-e igény ilyen jellegű képzésre hosszú távon. „Az, hogy Szlovákiában jelenleg nem beszélhetünk magyar filmgyártásról, nem annak tudható be, hogy nem élnének itt tehetséges és kreatív emberek, hanem inkább annak, hogy sosem indult olyan kezdeményezés, amely összefogta volna a fiatalokat” - véli Podhradská Lea, a projekt ötletgazdája és fő szervezője. Azok, akik a filmes szakma iránt érdeklődnek, külföldre vagy a pozsonyi filmművészetire mennek. Míg azonban külföldön, például Németországban vagy Angliában sokkal több lehetősége van annak, aki filmkészítést szeretne tanulni, hiszen sokkal több képzés indul, Szlovákiában és Magyarországon korlátozottak a lehetőségek, és hatalmas a túljelentkezés a filmművészeti egyetemekre. Lea úgy látja, hogy a tehetséges fiatalok sokszor más egyetem mellett döntene^, ha nem sikerül felvételt nyerniük elsőre. „Motiválni szeretnénk a fiatalokat, és a hat hónapos képzés céljai között az is szerepel, hogy akár a filmművészeti egyetemekre való jelentkezésre segítsünk nekik felkészülni” - mondja Lea. aki a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán végzett, és jelenleg első mozifilmjén dolgozik. Podhradská Lea (Fotó: Képarchívum) Számára személyes élmény szolgáltatta a motivációt, hogy filmes képzés szervezésébe fogjon: amikor idehaza forgatott és operatőrre volt szüksége, rádöbbent, hogy nem ismer senkit, akit felkérhetne. „Végül rátaláltam Ollári Krisztiánra mint egyetlen operatőrre a környéken, aki akkor volt végzős a filmművészetin,” - mondja Lea. Ez a találkozás azért is volt fontos, mivel Krisztián vezeti majd az induló operatőr szakot. A forgatókönyvírást Kocsányi András oktatja majd, aki jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában tanul, míg a filmrendező szakon Lea irányítja majd a diákokat. A névsor várhatóan vendégoktatókkal is bővül majd, akik többek közt a filmtörténet és filmelmélet vizeire eveznek majd a diákokkal. Lea tervei között szerepel az is, hogy rendezőt és írót is vendégül hívjanak, hogy az ő közös munkakapcsolatukat vesézzék ki a diákokkal, illetve hogy olyan filmeken keresztül közelítsék meg a rendező vagy épp az író szerepét, melyek az ősszel kerülnek a mozik vásznára. „Fiatal és friss szemléletet szeretnénk hozni” - hangsúlyozza Lea. A két másik oktatótól annyit kért, hogy minél gyakorlatibb jellegűek legyenek a foglalkozások, ő maga is erre fekteti majd a hangsúlyt. A diákok a helyszínen, kis csoportokban alkotnak majd, hogy aztán közösen elemezzék az elkészült munkákat az oktatókkal. Ezen kívül olyan feladatokat is kapnak, melyeket otthon, egyénileg kell kidolgozniuk. A féléves képzés nagy része arra irányul, hogy a diákok felkészüljenek a vizsgafilmjük elkészítésére, melyet közönség előtt is bemutathatnak. A képzés gyakorlati jellegén Lea nem csupán a szakmai készségek elsajátítását érti, hanem azt is, hogy egy kezdő filmesnek a produceri tevékenységeket is el kell sajátítania. Hiszen a filmes világban nem elég egy kiváló ötlet, azt eladni is tudni kell. Felszeghy Adám lesz az, aki a diákokat a producerek világába vezeti majd be. (Ő többek közt Magyarország első egész estés animációs dokumentumfilmjének, Csáki László most készülő Kék Pelikánjának a producere.) A diákok vele veszik majd át az utat, amely egy ötlettől a kész filmig vezet. Megtanulhatják, mit takar a film gyártása, hogyan kell költségvetési tervet írni egy pályázathoz, illetve mi a módja a producerkeresésnek. Lea számára roppant fontos, hogy a diákok felkészüljenek arra, mi történik majd a hat hónapos képzés végeztével. „Pont ezért a vizsgafilmen túl más filmterveket is készítenek majd, melyeket még a képzés ideje alatt megpályázhatnak. A cél az, hogy tudjanak új ötleteken dolgozni azután is, hogy véget ért a képzés—már tőlünk függetlenül. De mi akár a jövőben is szívesen mentoráljuk a filmjeik alakulását.” Jánosík újraélesztése trombitával és kütyükkel (Fotó: a Szlovák Filmintézet archívuma) JUHÁSZ KATALIN Hazánkban 1921-ban készült az első egész estés mozifilm, amerikai segédlettel, szlovák rendezővel és színészekkel. A Jánoéíkot Chicagóban mutatták be, a megviselt kópia csak 1975-ben került haza. Ekkor írt hozzá zenét Jozef Malovec, akit most felejtsünk el. Illetve nem egészen, mivel a filmet ezekben a hetekben az ő népi ihletésű zenéjével vetítik több városban, a szlovák filmművészet megszületésének 100. évfordulója alkalmából. Az idén 10 éves pozsonyi Lumiére moziban kedd este új hangköntöst kapott Jaroslav Siakel’ filmje, méghozzá egy világsztár közreműködésével. Erik Truffaz francia trombitaművész bátran ereszti össze a műfajokat. Már 1999-es albumával (Bending New Comers) olyan fiatalok tömegéhez hozta közel a jazzt, akik nélküle elvesztek volna az elektronikus zene mély bugyraiban. Effektezett trombitával és drumandbassritmikával kezdte, aztán mindezt továbbgondolta, és ma már egy sötét, párás pszichedelikus alagútban ara-Jelenet a filmből szol, kevesebb fékevesztett elszállással, de sokkal több „gondolattal”. Ezen az estén azonban csupán tettestárs volt, a Jánosík új zenéjét ugyanis David Kollar gitáros írta, aki szintén ért a „kütyükhöz” is, lelkes kísérletező. Ezek ketten nagyon egymásra találtak, harmadikként pedig ott volt Tomás Mutina producer, aki a szemplereket kezelte, és összefogta az egész projektet. A zömmel huszon-harmincas közönség nagy részét a zene vonzotta be. Nyilván eszük ágában sem lett volna megnézni egy 57 perces némafilmet, amelyben a jól táplált Jánosík kigúvasztja a szemét, ha csodálkozik, a barátnője csak vigyorogva tud szerelmes lenni, a pap pedig otthon is imára kulcsolt kézzel járkál. De ne legyünk ennyire szigorúak, a kor amerikai filmjeiben is bőven voltak ilyen túlkapások. A Jánosík tele van remek kameraállásokkal, dinamikusan vágott plánokkal, ügyes akciójelenetekkel, és a humor sem hiányzik belőle, szóval tényleg nézhető, sőt élvezhető. A pozsonyi vetítésen viszont egyértelműen a zene győzött, és a film lett a koncert vizuális aláfestése, képkulisszája. A zenészek meg sem próbálták pontosan lekövetni az eseményeket, esetleg zörej ezni a lövöldözős, verekedés jeleneteket, ahogy az a hasonló, élő zenés vetítéseken szokás. Inkább új, huszonegyedik századi dimenzióba emelték a képeket, az egyes szituációk hangulatát ragadták meg. Volt, hogy egy pörgős jelenet alatt lassú, álmatag zene szólt, hosszan kitartott hangokkal. Máskor meg szinte technobuli kerekedett egy nemesi udvarban. David Kollar a kontrasztok mestere, és nem véletlenül hívta segítségül Erik Truffaz-t, akinél sosem lehet eldönteni, improvizál-e, vagy kottában rögzített hangsorokat játszik. Most sem lehetett. Ahogy fotózni sem lehetett sajnos a sötét moziteremben zenélő triót, maguknak is csak asztali lámpákkal világítottak, és mindhárman feketébe öltöztek - mintha azt akarnák jelezni, hogy a film fontosabb náluk. Nos, a fene se tudja, mindenesetre jól működött a kettő együtt. RÖVIDEN Dokumentumfilm Schumacherről Szeptember 15-től látható a hétszeres Forma-l-es világbajnok Michael Schumacher karrierjét és síbalesetét feldolgozó dokumentumfilm a Netflixen. A filmben először mesél a család a pilóta súlyos balesetéről és az azt követő időszakról. A tragédia 2013 decemberében történt, Schumacher súlyos agysérülést szenvedett. Megszólal felesége, Corinna, aki felidézi a tragikus napot, és elmondja, hogy a család összetart, együtt végzik a terápiát, és férje érzi, hogy számíthat a támogatásukra. A világbajnok gyermekei is mesélnek édesapjukról, és arról, hogy mennyire viselte meg őket a baleset. Nem térnek ki Schumacher jelenlegi állapotára, a család ebben továbbra is elzárkózik a nyilvánosság elől. A produkcióban kamera elé állt mások mellett Bemie Ecclestone, az F1 -et irányító cégcsoportok korábbi vezetője, Flavio Briatore, a Renault korábbi csapatfőnöke és Michael egykori legnagyobb riválisa, a finn Mika Häkkinen is. (MTI)
