Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-09 / 208. szám

www.ujszo.com | 2021. szeptember 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Műbalhé A huszonegy megfordítva tizenkettő, ez biztos VERES ISTVÁN Füzfalevél telepedett a tó tükrére, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Mexikóvárosban lecse­rélik Kolumbusz Kristóf szobrát. A két munkanélküli jó barát csendben ücsörgött a nádassal benőtt parton, mert a vadludakról szerettek volna készíteni néhány hangulatos fotót. De a ludak nem jöttek, csak az eső szitált szüntelenül, miközben komor ködök lökdösték egymást a szem­közti kopár domboldal körül. És mi lesz helyette? - kérdezte Bandika. Ervin elmondta, hogy Kolumbusz mexikóvárosi szobrát igazából csak áthelyezik egy kevésbé forgalmas közterületre, a helyére pedig egy őslakos nő szobrát állítják. így sze­retnének utólag történelmi igazságot szolgáltatni: ne a kegyetlen gyar­matosító alakját kerülgessék a he­lyiek munkába menet, hanem a le­­igázott őslakosét. Bandika bólintott, hogy helyes, egyben felidézte Már­­quez Száz év magány című regé­nyéből azt a részt, amikor Rebeca éjfélkor felkelt az ágyából, kiment a kertbe, majd addig tömte a szájába marokszám a földet, amíg elveszí­tette az eszméletét. Erről meg eszé­bejutott Dél-Amerika, pontosabban a Peru nevű ország, ahol most a hí­rek szerint új koronavírus-variáns terjed, amelyet mű variánsnak ne­veznek. Azt mondják, rezisztens az oltásokkal szemben, úgyhogy itt az ideje, hogy elkezdjünk ismét ret­tegni. Azért nevezik mű vírusnak, mert művileg fej lesztették ki? - kérdezte Ervin. Bandika jobb híján lefényképezett egy vadkacsát, majd azt mondta: nem. A mű a görög ábécé tizenkettedik betűje. Ervin nem értette, ez miért ok arra, hogy elnevezzenek róla egy új vírusmu­tációt. Biztosan van valami kézen­fekvőbb oka is - harapott egy her­vadt Horalkyba Ervin. Bandika bó­lintott, hogy van hát, és elmagya­rázta: azért nevezték el az új variánst éppen a műről, mert az a görög ábé­cé tizenkettedik betűje, most pedig 2021 -et írunk. Röviden úgy mond­juk: huszonegy. Ha a huszonegyet megfordítjuk, tizenkettőt kapunk, tehát máris összeáll a kép. Érti már? Ervin koponyaüregében már csak egy megválaszolatlan kérdés ma­radt. Hogyan kellett volna Kolum­­busznak, meg az őt követő kegyet­len kolonizátoroknak viselkedniük? Tisztelettudóbban? Tapintatosan fel kellett volna világosítaniuk a helyi­eket? Valahogy úgy, hogy kérem alássan, ezeket a területeket itt né­hány évszázad múlva úgy is autó­pályák meg felhőkarcolók fogják borítani, az emberek gyorsétter­mekben táplálkoznak, focit néznek, és azon ügyködnek majd, hogy mi­nél több bevételük legyen, tehát igazán nem érdemes akadékoskodni most a mélyen tisztelt őslakosság­nak... mert mindehhez első lépésben az kell, hogy mi most itt gyarmatbi­rodalmakat hozzunk létre... úgy­hogy elnézést, rakodnánk is ki a ka­­ravellákból, szabad lesz? Bandika már majdnem válaszolt, amikor végre megjelentek a vadludak. Olyan a hangjuk, mint a teszkós klarinét, susogta a sustyákos kabát­jába, majd a következő hét másod­perc alatt elkészített négyszáztizen­három darab fotót. Arra értek haza, hogy meghalt Jean-Paul Belmondo, az USR Plus miniszterei otthagyták a román kormánykoalíciót, mert Florin Ciju kormányfő távozását követelik. Még jó, hogy van itthon calvados, kapott a fejéhez Bandika, Ervin pedig úgy tett, mintha nem hallaná, holott hallotta ő, nagyon is. A szerző a Vasárnap munkatársa ELEGEM A TÁVOKTATÁSBÓL, MÉSZ OLTÁSRA! (Kotrha) Ez volt Európa legmelegebb nyara Az idei volt Európa legmele­gebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Lógkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint. A három nyári hónapban, június­­július-augusztusban a levegő föld­­felszíni átlaghőmérséklete mintegy 1 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020-as átlagnál. A korábbi legmelegebb nyár 2010- ben és 2018-ban volt, abban a két év­ben a nyár 0,1 Celsius-fokkal hű­vösebb volt az ideinél. A 2021-es nyár hőmérsékletei újabb mérföldkövet jelentenek a hosszú távú globális fel­­melegedés folyamatában. A szolgálat 1950 óta jegyzi a lég­köri adatokat, amelyeket össze­egyeztet a 19. század közepéig visszanyúló korábbi adathalmazok­kal. A szolgálat szerint globálisan 2021 augusztusa 2017 augusztusá­val együtt a harmadik legmelegebb hónap volt, több mint 0,3 Celsius­­fokkal volt melegebb, mint az 1991-2020 közötti átlag. Európában 2021 augusztusában az átlaghőmérséklet megközelítette az 1991-2020 közötti időszak átlagát, de a kontinens egyes térségeiben ellen­tétes folyamatokat figyeltek meg. A Földközi-tenger országaiban rekor­dokat döntöttek a hőmérsékleti ma­ximumok, miközben északon az át­lag alatti voltak a hőmérsékletek, ke­leten pedig az átlagnál magasabbak. A dél-európai kánikula idején au­gusztus 11-én 48,8 Celsius-fokot mértek Szicíliában. Ez a hőmérsék­let, ha a Meteorológiai Világszerve­zet is megerősíti, a legmagasabb, amelyet eddig Európában felje­gyeztek. A hőség különösen Spanyolorszá­got, Görögországot és Törökországot sújtotta, és pusztító erdő- és bozóttü­­zeket okozott a Copernicus szolgálat szerint. (MTI/AFP) Pápalátogatás kockázattal SZILVÁSSY JÓZSEF Július 20-án Stanislav Zvolensky érsek, a Szlovák Püspöki Kon­ferencia elnöke és Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter együtt jelentette be, hogy Ferenc pápa miséjén és a pápalátogatás egyéb rendezvényein csak azok vehetnek részt, akiket teljesen beoltottak a koronavírus ellen. A többség ezt megértéssel fogadta, de akadtak elégedetlenkedők. Frantisek Miklosko volt kereszténydemokrata politikus felszólította a szlovák főpapokat: gyakoroljanak nyomást a kor­mányra, hogy enyhítse a feltételeket. Az egészségügyi miniszter ezt jó ideig kizárta. Ilyen előzmények után legalábbis meglepetést keltett a püs­pöki kar bejelentése, hogy főszervezőként a hatályos Covid-automata alapján járnak el, vagyis az úgynevezett OTP-rendszert alkalmazzák. Ez alapján negatív vírusteszttel is részt lehet venni a rendezvényeken, és be­tegségen átesők is mehetnek. A változás a vonatkozó rendelkezések alap­ján legitim, mégsem fogadta egyértelmű helyeslés. Több publicista azt firtatta, a döntéshozók vajon miért nem tartottak ki eredeti álláspontjuk mellett. Ügy vélik, azért, mert a vártnál jóval kevesebb hívő jelezte részvételét. Sasvárra például a jól értesültek szerint legalább 150 ezer résztvevővel számoltak, de a múlt hét végéig 30 ezren regisztrál­tak. A szlovák publicisták tárgyilagosan adtak hangot aggodalmaiknak, kivéve a Pravda munkatársát, aki Koronaparti a pápával című provokatív kommentáljában oktatta ki a szlovák katolikus egyház vezetőit. Például hogy ha annyira harcolnak a magzatelhajtás ellen, akkor miért nem viselik a szívükön ugyanilyen elszántsággal a fertőzésnek kitett emberek életét, amit a korábbiaknál gyorsabban teijedő delta variáns veszélyeztet - külö­nösen tömegrendezvényeken. Ennél visszafogottabban adtak hangot aggályaiknak a járványügyi szakértők. Pavol Jarcuska arra figyelmeztetett, hogy a labdarúgó-Európa­­bajnokság döntőjére csak teljesen beoltott szurkolókat engedtek be, a 70 ezer néző közül mégis több mint háromezren megfertőződtek. Mások is kockázatosnak minősítik a lazább feltételeket. A beoltatlanok ugyan külön szektorokat kapnak és elkülönített bejáratokon jutnak be a helyszínre, ez valamelyest csökkenti a megfertőződés veszélyét, de korántsem teljesen. Az alattomos vírus főleg rájuk leselkedik, tömegközlekedési eszközökön, éttermekben, bárhol. Nyilván a beoltottak sincsenek teljesen védve, de hazai és külföldi adatok szerint ha megfertőződnek, náluk viszonylag enyhe lefolyású a betegség. A megszólaló infektológusok kivétel nélkül aggódnak, mert nálunk is napról napra egyre nagyobb mértékben teijed a delta variáns. Akadnak, akik veszélyforrásnak tartják azokat az itteni ál­lampolgárokat is, akik részt vesznek a budapesti egyhetes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendezvényein. Múlt vasárnap a tévében is lélekmelengető élménnyel ajándékozott meg mindannyiunkat a Hősök te­rén bemutatott szertartáson helyet foglaló 800 elsőáldozó, valamint a Kárpát-medence szinte minden régiójából érkező, gyönyörű népvisele­tekben pompázó résztvevő. Ám nyilván nem csak bennem motoszkált az aggodalom: nehogy ezek a derék emberek megfertőzzék egymást. Ferenc pápa szlovákiai látogatását is hasonló kockázat kíséri, amit csak úgy lehet csökkenteni, ha résztvevők fegyelmezetten betartják az óvintéz­kedéseket, a rendezők és az önkéntesek lelkiismeretesen végzik a belépte­tést. Akkor remélhetően nem árnyékolja be az elbuijánzó járvány a szent­atya látogatását, hanem a homíliája és egyéb megnyilvánulásai emelik történelmi jelentőségűvé az eseményt. FIGYELŐ Marija Bojko, a város terhesgon­dozó központja és szülészete veze­tője a sajtónak kijelentette, teljesí­tik a polgármester utasítását, de ar­ról egyelőre fogalma sincs, hogyan tudják kideríteni, pontosan melyik nő esik teherbe a leggyorsabban az oltás után. Marcinkiv arról lett ismert Ukraj­nában, hogy lelkes támogatója az oltásnak, bár komoly nemtetszést is kiváltottak eddigi intézkedései. Egy hete a városháza alkalmazot­tait fenyegette meg, hogy elbo­csátja azokat, akik nincsenek be­oltva, vagy ha maradhatnak is, prémiumot többé nem kapnak. In­doklása szerint a városi hivatalno­koknak példát kell mutatniuk, és erre két hetet adott nekik. Csak azok kapnak felmentést, akiknél orvos igazolja, hogy nem lehet be­oltani őket. Ézután már az ukrán emberi jogi ombudsman is figyel­meztette, hogy rendelete sérti az alkotmányt, és Ukrajnában ön­kéntes az oltás. Még korábban Marcinkiv a pedagógusoknak adott prémiumot az oltásért cserébe. Ukrajnában eddig mindössze a la­kosság bő 12 százaléka van teljesen beoltva. (MTI) Oltás és teherbe esés után jutalom Rendeletekkel próbálja rávenni az oltásra városa lakóit az ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere: arra adott utasítást, hogy ne kapják meg a kezeléshez nyújtott anyagi támogatást azok, akik nem oltatták be magukat. Ruszlan Marcinkiv polgármester az oltás ukrajnai él­harcosa. Közölte, a rendelet alól csak azok kapnak kivételt, akik amiatt nem kapták meg az oltást, mert nem volt vakcina a megyében. Az Ukrajinszka Pravda beszámo­lója szerint eddig a város 11 ezer lakosa kapott több mint 18 millió hrivnya (566 ezer euró) támogatást, ebből négyezren együttvéve több mint 11 millió hrivnyát (346 ezer euró) kifejezetten a koronavírus kezelésére. Marcinkiv ezen túlmenően meg­ígérte: 100 ezer hrivnyát(3150 eu­ró) ad a megye annak a nőnek, aki elsőként esik teherbe az oltás után. Ezzel azt az Ukrajnában is keringő tévhitet igyekeznek eloszlatni, hogy a védőoltások meddőséget okoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom