Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-09 / 208. szám
2 I KOZELET 2021. szeptember 9.1 www.ujszo.com Nem kizárt, hogy megszűnik a Za ludí NAGY ROLAND Pozsony. Mária Kolíková igazságügyi miniszter hat parlamenti képviselővel együtt elhagyja a Za Tudít. A tárcavezető és a szövetségesei távozása több kárdást is felvet, például hogy maradhat-e a miniszter a posztján, illetve hogy mi lesz a korábbi pártja megcsonkult parlamenti frakciójával. A Za l’udí szétszakadása a teljes kormánykoalíció működését is megnehezíti. Azzal, hogy az igazságügyi miniszter átállt az SaS-hez, korábbi pártja már csak egyetlen minisztert biztosít, mégpedig Veronika Remisová beruházásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter személyében. A koalíciós szerződésbe viszont bele van foglalva, hogy a Za l’udí 2, az SaS pedig 3 minisztert ad az új kormányba, vagyis ha továbbra is fenn akarják tartani a jelenlegi helyzetet, akkor át kell írni a dokumentumot. Igor Matovic pénzügyminiszter, az OEaNO elnöke úgy véli, a megállapodásokat továbbra is be kellene tartani, vagyis ezzel arra utalt, hogy szerinte Kolíková helyett új minisztert kellene választani, akit a Za l’udí jelöl. A korábbi miniszterelnök egyébként sem kedveli Kolíkovát, mivel meg van róla győződve, hogy az igazságügyi tárcavezető korábban részese volt egy, a minisztériumnál zajló pénzügyi csalásnak. Boris Kollár (Sme rodina) ennél általánosabban fogalmazott, szerdai sajtótájékoztatóján a házelnök pusztán annyit mondott, ő nem kívánja sem Kolíková, sem Remisová távozását. A Sme rodina vezére úgy véli, a kialakult helyzetről a koalíciós tanács ülésén kell megegyezniük, ezért nem akar a sajtón keresztül üzengetni a többi pártelnöknek. Újságírói kérdésre azonban nem zárta ki, hogy beleegyezne a koalíciós szerződés átírásába. végül a párt sorsa a koalíción belül. „A párt kettészakadása nem akkora újdonság, már hónapok óta beszélnek róla, és a párt szavazói leginkább az elnök, vagyis Remisová személyéhez kötődnek. Amíg az ő pozíciója meg nem gyengül, például a kormányban, addig nem feltételezek nagyobb visszaesést” - jegyezte meg a szakember. Erősödő Sulíkék? Richard Sulik a tegnapi sajtótájékoztatón többször is kiemelte, hogy ezzel a pártjáé lett a második legerősebb koalíciós frakció a parlamentben. Az SaS a közvéleménykutatásokban is jól teljesít, már hónapok óta a második legerősebb pártként mérik, megelőzve az OEaNO-t és a Sme rodinát is. Václav Híích azonban nem hiszi, hogy az új tagokkal az SaS olyan sokat nyert volna, legalábbis ami a támogatottságot illeti. „A Za l’udí támogatottságának visszaesése nem nyújt nagy potenciált a szavazók átvándorlására, hiszen már eleve kevés szimpatizánssal rendelkezik a párt. Az SaS-nél inkább az lesz érdekes, hogy a növekedésük a következő hónapokban is folytatódike, vagy már elérték a támogatottsági plafont. Az is fontos lesz, hogy kezelik majd a Smer preferenciáinak növekedését, amely a Hlas kárára egyre inkább behozza őket” - zárta az AKO vezetője. Vissza az OLaNO-ba? Igor Matovic szerdai nyilatkozata kapcsán az is felmerült, hogy Remisová esetleg visszatérhet az OEaNO-ba. A pénzügyminiszter ugyanis azt mondta, szerinte Remisová sosem hagyta el igazán a -pártot, egy kicsit eltévedt, de talán egyszer visszatér. A Za l’udí elnöke azonban elutasította ezt a lehetőséget. „Igor Matovic minden bizonnyal egy kollegiális gesztusnak szánta ezt a megjegyzést, de nem, egyelőre nem tárgyaltunk ilyesmiről” -jegyezte meg. RemiSová: Ez árulás Veronika Remisovát saját bevallása szerint nem érte váratlanul a távozók bejelentése, állítólag már hetek óta tárgyaltak az SaS-szel. „Távozásukat a párt értékeinek, programjának, valamint összes tagjának elárulásaként értékelem” - jelentette ki a régiófejlesztésért felelős miniszter a szerdai sajtótájékoztatóján. Később a párt sajtóosztálya bővebb közleményt is kiadott, melyben leszögezték, továbbra is ki fognak tartani a szavazóik mellett, akiknek megígérték, hogy végrehajtják a választási programjukat. „A tisztviselők távozása után a Za l’udí még fáradhatatlanabbul fog dolgozni azért, hogy az értékeit és az elképzeléseit érvényesíteni tudja. ,A regionális struktúrák több száz képviselője szeretne egy friss újrakezdést, amelyet jó és értelmes megoldásokra alapoznának. Alapvető álláspontunk, hogy ne térjünk el attól az értékrendtől, amihez a párt igazodik” - üzente Remisová nevében a párt sajtóosztálya. Lehet-e újrakezdeni? Hogy ez az újrakezdés mennyire valósulhat meg, az egy másik kérdés, hiszen a parlamentben mindössze egy négytagú frakciójuk maradt, így szóba került az esetleges felszámolásuk is, hiszen a törvény értelmében egy parlamenti frakciónak legalább nyolctagúnak kell lennie. Boris Kollár ezzel kapcsolatban azt mondta, bízik benne, hogy a parlament elnökeként nem kell meghoznia ezt a lépést, de minden egyes részletről tárgyalnia kell a koalíciós partnereivel. Példaként azt az esetet hozta fel, amikor több mint 10 évvel ezelőtt még Richard Sulik volt a parlament elnöke, és ő is engedélyezte az akkori SNS- frakciónak, hogy hét képviselővel működjenek. Az is kérdéses, hogy a képviselők távozása mennyire tépázza meg a párt támogatottságát. A Za l’udí ugyanis az utóbbi felmérésekben rendre a parlamenti küszöb alatt teljesített, a legutóbbi AKO- felmérésben például mindössze 3 százalékra mérték a pártot. Ezzel kapcsolatban felkerestük Václav Hríchet, az intézet igazgatóját, és rákérdeztünk, milyen hatással lehet ez Remisováék preferenciáira. A szakértő úgy véli, hogy a történtek hatása nem azonnal fog mutatkozni. „Mi például a napokban végzünk adatgyűjtést, és az új felmérésben ezt még nem győzzük behozni” - nyilatkozta lapunknak Hrích, hozzátéve, hogy sok függ attól, mi lesz (TASR-fotó) Mária Kolíková tegnap Richard Sulikkal közösen jelentette be, hogy a továbbiakban az SaS-t erősíti majd Elérhető közelségben a Szövetség? CZÍMER GÁBOR A Híd után az MKP, majd az Összefogás elnöksége is elfogadta a három párt egyesüléséről szóló megállapodást. Az utolsó pillanatig tárgyaltak a részletekről. A Szövetség létrejöttéről most a három párt közgyűlésének, országos tanácsának kell döntenie, ennek menetrendjét azonban módosíthatja a világjárvány. Pozsony. Az Összefogás szerdán délután jelentette be, hogy a párt elnöksége kedden este elfogadta a hárompárti megállapodás kompromisszumos javaslatát. „Semmi sem áll az egyesülés útjában!” — fogalmaznak a közleményükben. Mózes Szabolcs, a párt elnöke lapunknak elmondta, az Összefogás elnöksége jóváhagyta, hogy az eredetileg szakmai alelnöki tisztség alelnökire változzon, valamint a munkaköri leírása is módosuljon azon javaslatok mentén, amiket az MKP elnöksége ajánlott és elfogadott. Arról az alelnöki tisztségről van szó, amelyet a közös pártban az Összefogás jelöltje tölthetne be. Ezzel a pártegyesítési megállapodástervezetről szóló egyeztetések utolsó olyan kérdésében is megszületett az egyezség, amelyet az MKP Országos Tanácsa (ÖT) nyitott meg még júniusban. Mózes szerint azzal, hogy a megállapodás ezen, korábban már lezárt, majd újranyitott részében engedtek, jelentős kompromisszumot vállaltak. „Az alelnök feladata a Szövetség tartalmi és programjellegű tevékenységének összeegyeztetése, szakmai munkájának felügyelete lesz” - tette hozzá. Csak felügyelet Az MKP elnöksége még hétfőn este határozott arról, hogy elfogadja az OT-jük által a nyáron megnyitott kérdésekre, a Benes-dekrétumokra, az autonómiára és a közös párt tárgyalási nyelvére vonatkozó kompromisszumos szövegjavaslatokat. „Kivételt a leendő alelnök munka- és jogkörének pontos meghatározása képez” - nyilatkozta lapunknak az MKP sajtóosztálya az elnökségi ülésüket követően. Az MKP szerint pontosítani akarták a leendő alelnök és közös párt elnökségének hatásköri viszonyát, ezért javasolták a megállapodástervezet vonatkozó részének megváltoztatását. Mózes ezzel kapcsolatban elmondta, az MKP azt javasolta, a közös pártnak az Összefogás által jelölt alelnöke „felügyelje”, ne pedig „koordinálja” a megalakuló Szövetség szakmai munkáját. „Mi nem akartunk a kifejezéseken lovagolni, ez a választó számára is nehezen érthető, számunkra az a lényeges, hogy a Szövetség szakmai munkája szintet lépjen és hozzáadott értékként azon dolgozhassunk, hogy minél naprakészebb és tartalmasabb legyen a politikája” - tette hozzá. A szóban forgó alelnöki tisztség kompetenciái a mindennapi politizálás szempontjából fontosak, hiszen a szakmai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusok irányításáról, nyilvános megjelenítésükről van szó. A módosítás értelmében az Összefogásnak ezen a téren gyengült a befolyása, hiszen csak felügyeli, nem meghatározza azt. A menetrend Az MKP sajtóosztálya az alelnök kérdése kapcsán azt is közölte, ha ezt sikerül rendezniük, lezártnak tekinthető a közös párt alapszabályának szövegezési munkaszakasza. „És immár semmi nem áll annak útjában, hogy a dokumentum a három párt legfelső döntéshozó szerve, illetve szervei elé kerüljön” - fogalmaz a közlemény. A jelenlegi szereplők közgyűlésének a Szövetség alapszabálya mellett jóvá kell hagyniuk a közös pártban való fúziót és az eddig létező politikai szubjektum feloszlatását. Az MKP közgyűlése szeptember 19-én lesz, előtte a párt OT-je is ülésezik, amely szintén ezekről a kérdésekről tárgyal. A végső döntés jogilag ugyan a kongresszus kezében van, de politikai értelemben az egyes pártvezetések döntése nagyban meghatározza az országos tanácsuk és végső soron a közgyűlésük álláspontját is. A Híd vezetése már korábban elfogadta a megállapodás kérdéses pontjait. Az MKP OT által kinyitott kérdések közül a Benesdekrétumokról, a tárgyalási nyelvről és az autonómiáról szóló pont volt az, amelyekben a Híd ragaszkodott a kompromisszumos megoldáshoz. A közös pártról szóló megállapodásba így a kollektív bűnösség eltörlésére tett közös igyekezet is bekerült, a magyar tárgyalási nyelv mellett pedig bizonyos esetekben más nyelv is használható. Az önkormányzatisággal, vagyis az autonómiával kapcsolatban az uniós jó példák átvétele mellett a megállapodás részét képezi, hogy a közös programot a jelenlegi három párt programdokumentumai alapján állítják össze. Az MKP-nak pedig korábban az önigazgatásról szóló dokumentuma volt a programja. A Híd eredetileg azt tervezte, hogy szeptember 25-én tartja a kongresszusát. Az egyre romló járványhelyzetre hivatkozva azonban Magdeme Klára, a párt szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, lehetséges, hogy emiatt a közgyűlésüket egy korábbi időpontban tartják meg. „A legvalószínűbb időpont szeptember 18-a” - közölte a szóvivő. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Összefogás most szombaton tarja a kongresszusát, ahol a párt alapszabályát a Szövetség alapdokumentumára cserélik, így lehetővé téve a három párt fúzióját. Ha mindhárom párt közgyűlése jóváhagyta az egyesülést, a Szövetségnek meg kell tartania az alakuló kongresszusát, a fentiek alapján erre szeptember végén, vagy október elején lenne lehetőség.
