Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-08 / 207. szám
181 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. szeptember 8.1 www.ujszo.com Akkor is telefonálhatunk az új iPhone-nal, ha nincs térerő a közelünkben? ÖSSZEFOGLALÓ Az Apple ügyeiben jellemzően bennfentes információkkal rendelkező Ming-Chi Kuo arra számít, hogy a szeptember közepén bemutatkozó iPhone 13 család (vagy annak egyes tagjai) úgynevezett LEO (Low Earth Orbit), vagyis alacsony Föld körüli pályán keringő műholdas támogatással érkeznek. A szakember szerint ily módon az Apple készülékeivel földfelszíni mobillefedettség nélkül is lehetne hívást indítani vagy üzenetet küldeni. Ezzel az iPhone-ok szabadtéri lefedettsége komoly mértékben javulhatna, habár a frissen megszellőztetett információ számos kérdést is felvet. Többek között egyelőre nem világos, hogy a műholdas támogatással csak az Apple ökoszisztémáján belül vagy azon kívül is lehet-e majd kommunikálni. Előbbi a hosszú évek óta létező, intemetalapú FaceTime és iMessage csatornákat fedné le, amelyeket jelenleg valamilyen mobilintemettel vagy wifis kapcsolattal lehet kiaknázni. Amennyiben az Apple szélesebb körű támogatást biztosít majd, úgy a műholdas kapcsolat proxyként működhet (a ’ VoWiFi-hez hasonlóan), így elméletileg bármilyen telefonszámra lehetne hívást indítani, vagy üzenetet küldeni. A forrás szerint a műholdas támogatás kiépítésébe a Qualcommot is bevonta az Apple, amely a korábban bemutatott Snapdragon X60 rádiós modult ennek megfelelően módosította. A másik nagy kérdés, hogy mindezért mennyit (és kinek) kell majd Friss iparági pletykák szerint műholdas hanghívásra és üzenetküldésre is felkészítette a heteken belül piacra kerülő iPhone 13-akat az Apple (Fotók: Shutterstock) fizetni, a műholdas flotta üzemeltetése ugyanis viszonylag költséges. Kuo szerint viszont a kiadások idővel egyre több ügyfél között oszlanak majd el, az Apple ugyanis több jövőbeni termékébe is betenné a támogatást, köztük a következő évekre pletykált Apple AR headsettel és az Apple Carral. Az is érdekes kérdés, hogy mit szólnak majd ehhez a mobilszolgáltatók, akiket ily módon megkerülhet az Apple, sőt, szélsőséges esetben akár piacot is szerezhet tőlük. A Kuo által emlegetett alacsony röppályájú műholdak a Föld felszínétől legalább 200 és legfeljebb 2000 kilométerre helyezkednek el. Viszonylag kis magasságuk miatt egyetlen műhold relatíve kis területet képes lefedni, ezért globális szolgáltatás kiépítéséhez sok, legalább 60-70 darab műholdra lehet szükség. A LEO előnye, hogy a kis távolság miatt kisebb a jelcsillapítás, így a kliens oldaláról elég a kisebb teljesítményű (és méretű) adó-vevő, valamint irányított antenna sem szükséges. Bár a szolgáltató oldaláról előny, hogy az egyes műholdak pályára állítása olcsóbb, az alacsony magasság miatt ezek élettartama jellemzően rövidebb, vagyis a magasabban fekvő egységekhez képest sűrűbben kell őket cserélni. Többek között a SpaceX Starlink internetszolgáltatás is ilyen földközeli pályás műholdakkal dolgozik, az eddigi beszámolók szerint viszonylag magas sávszélesség és alacsony késleltetés mellett. A cupertinói vállalat műholdas törekvését már évekkel ezelőtt pedzegette a Bloomberg. Egy többéves hír szerint az Apple 2017-ben a Boeinggel tárgyalt egy esetleges alacsony röppályájú műholdakkal kapcsolatos üzletről. Ezzel nagyjából párhuzamosan a Google-től két, műholdas fejlesztésekkel foglalkozó szakember érkezett Cupertinóba John Fenwick és Michael Trela személyében. 2019 decemberében az ugyancsak jól értesült Mark Gurman már arról számolt be, hogy a szervezkedés mögött egyértelműen az iPhone-ok műholdas lefedettségének kiépítése áll, amelynek megvalósulásához akkor 5 évet jósoltak. Utóbbi tükrében kétségkívül meglepetés lenne, ha már a következő hónapban érkező iPhone-ok megkapnák a szükséges támogatást. Ezzel az Apple széles körben vezetné be a nagy lefedettséget kínáló műholdas technológiát, amely vélhetően sok ügyfél számára jelentene döntő szempontot a készülékvásárlás mellett. Mindez magyarázhatja azon korábbi értesülést, miszerint a bérgyártók az idei évre mintegy 90 millió darab iPhone 13-ra kaptak megrendelést, amely 20 százalékkal múlja felül az iPhone 12-es modellek 75 milliós volumenét. (hwsw.hu) A tervezettnél is több repülést hajtott végre a NASA helikoptere a Marson Egy helikopter repülése a Marson olyan, mintha nagyon sűrű levegőben, a Földtől 30 kilométerre kellene repülnie MTI-HÍR Már tizenkét repülést hajtott végre a NASA Ingenuity helikoptere a Marson, holott csak ötöt terveztek az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei. A sikeren felbuzdulva a NASA határozatlan időre meghosszabbította az Ingenuity missziéját. A kicsiny helikopter a Perseverance Mars-járó állandó partnere a vörös bolygó kutatásában. A Marsjáró feladata olyan kőzetmintákat gyűjteni, amelyek a földi értelemben vett élet nyomaira utalhatnak a bolygó múltjából. Ezalatt azokra az adatokra és felvételekre támaszkodik, amelyeket a helikopter gyűjtött és készített. „Minden jól megy. A vártnál jobban teljesítünk a vörös bolygó felszínén” - közölte Josh Ravich, az Ingenuity mérnökcsoportjának tagja. „Amikor lehetőségem nyílt a helikopterprojekten dolgozni, ugyanaz volt a reakcióm, mint mindenkinek: lehetséges ez egyáltalán?” - idézte fel Ravich. Kezdeti kétségei érthetők voltak, hiszen a Mars levegője nagyon ritka, a felszíni légnyomás mindössze 0,75 százaléka a földinek. Egy helikopter repülése a Marson olyan, mintha nagyon sűrű levegőben, a Földtől 30 kilométerre kellene repülnie. Nem volt könnyű eljuttatni sem a helikoptert a vörös bolygóra. Először át kellett vészelnie a rakéta földi indítását, majd a leszállást a vörös bolygóra hét hónapnyi repülés után a világűrben. Az 1,8 kilogramm súlyú helikopter a Perseverance Marsjáróhoz erősítve érkezett meg a Marsra, majd április 3-án vált le a roverről a tesztrepülések számára kijelölt 10-szer 10 méteres területen, a Wright Brothers Field névre keresztelt „űrrepülőtéren”. Hozzá kellett szoknia új környezetéhez, túlélni a hideg marsi éjszakákat, amit napelemei melege biztosított, majd nappal feltölteni az elemeket. És a kommunikáció a földi irányítóközponttal is nehézkes, mivel valós időben nem, csak 15 perces késéssel valósul meg. Első repülését április 19-én hajtotta végre az Ingenuity mint az első motorizált légi jármű egy másik bolygón, és azóta minden várakozást felülmúlt. „A vártnál jobban tudtunk megbirkózni a marsi szelekkel” - magyarázta Ravich az AFP francia hírügynökségnek. „Úgy vélem, hogy már a harmadik repüléskor teljesítettük minden mérnöki célunkat, és megszereztünk minden információt, amelyben reménykedtünk” - tette hozzá a NASA bolygókutató központjának (JPL) mérnöke. Egyedül az Ingenuity hatodik útján voltak problémák, időzítési navigációs hiba miatt ugyanis nehezen volt kormányozható, ide-oda billeget a helikopter, ám sikerült biztonságban talajra tenni.
