Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-04 / 178. szám
101 KULTÚRA 2021. augusztus 4. lwww.ujszo.com Minden filmje állja az idő próbáját Könyv született Zsurzs Éváról, aki a magyar és a világirodalom remekműveit vitte a televízió képernyőjére Babiczky László — Zsurzs Katalin Zsurzs A tévéjáték-rendező Gondolat Kiadó — MTVA SZABÓ G. LÁSZLÓ Televíziós Oscarnak is nevezik a monto-carlói fesztivál Arany Nimfa dQát. Zsurzs Éva többször is elnyerte, de megesett, hogy nem is látta, a rádióból tudta meg a hírt, hogy győzött. A filmet pedig, amelyórt kapta, jó mólyre elsüllyesztették. Az Epeiosz-akció volt a címe, 1963-ban készült, az akkori honvédelmi miniszter utasítására még az ismétlését is betiltották. Szatíra volt. Sokak szemét csípte a magas rangú tisztek közül. „Annyi igaz, hogy aki akart, az nem csak a régi görögökön szórakozhatott” - állapította meg Zsurzs Éva, akinek ez volt a tizenharmadik tévéfilmrendezése. De már előtte is díjazták Monte- Carlóban. A Romain Gary ötlete nyomán, Palotai Boris tollából született Nő a barakkban című alkotásért, amelyről a zsűri tagjai nem akarták elhinni, hogy nő rendezte. És még sokszor, sok mindent csodálkozva fogadtak vele kapcsolatosan. Azt viszont mindenki tudta róla a szakmában, hogy biztos ízléssel és egy igazi müvészlélek maximalizmusávaL választotta ki tévéfilmjei irodalmi alapanyagát, és hogy mesterségbeli tudása rendkívüli műgonddal párosult. Babiczky László, a rendezőnő egykori asszisztense és Zsurzs Katalin, a rendezőnő lánya Zsurzs címmel könyvet írtak e hagy tehetséggel megáldott, termékeny alkotóról, akinek munkái sorra-rendre visszajárnak a televízió képernyőjére. Gondoljunk csak A fekete városra vagy az Abigélre. Nincs olyan év, hogy valamelyik csatorna műsorára ne tűzné, a nézők pedig (már a ki tudja, hányadik generáció!) lenyűgözve követik nyomon Fabricius Antal vagy Vitay Georgina sorsát. „Ézzel a könyvvel emlékeztetni és emlékezni szerettünk volna a Magyar Televízió egy letűnt, talán soha vissza nem térő korszakára, a fantasztikus színészekre, a remek szak-Jövőre tér vissza a Sziget Fesztivál emberekre és a kor egyik legnépszerűbb rendezőjére...” - új a Zsurzs Katalin, a könyv egyik megálmodója. Babiczky László rendező abban bízik, hogy visszaemlékezéseivel a könyv meg tudja idézni ezt a szeretnivaló, bölcs asszonyt, ezt a jelentős művészt, ahogy a háta mögött emlegették: Zsurzsanyót. Azt a végtelenül tiszta egyéniséget, fogalmaz, aki minden hókuszpókusz nélkül reagált a világra, és hitt abban, hogy jobbá teheti. A legfeszültebb munkatempóban sem feledkezett meg arról, hogy emberekkel dolgozik, akiknek vágyai, művészi elképzelései vannak. És sorsuk is, gondjuk-bajuk. Zsurzs Éva sosem akarta a színészt baltával faragni a figurájához. Lehetővé tette számára, hogy a lehető legtöbbet adjon az egyéniségéből a szerephez. „Ez az, amitől évtizedek múltán is élnek a figurái - állapítja meg Babiczky László —, és ez az, amiért a színészei szerették, és tették a művet életszerűvé, élvezhetővé, a közönség számára befogadhatóvá, szórakoztatóvá.” De milyen úton jutott el az általa kitűzött célba ez a csodás asszony, páratlan tehetségű filmrendező? Eredetileg színésznek készült. Tizennégy éves korában Kispesten kezdett el dolgozni, egy játékárugyárban. Ólomkatonákat festett nem sok pénzért. A kétéves kereskedelmi tanfolyamot esti iskolában végezte el. A felszabadulás után a Csepeli Vasmű gépmunkásnője lett, majd ugyanott, 1948-tól a kulturális osztály előadója. Akkor már közigazgatási szakérettségije volt. A színművészeti főiskolára munkásszínjátszóként vették fel. Mellette, levelező tagozaton, az ELTE bölcsészkarán a magyar szakot is elvégezte. 1949-től már rendezőasszisztensként dolgozott a rádióban, és ugyanebben a minőségben Várkonyi Zoltán, Major Tamás és Gellért Endre mellett a Nemzeti Színházban. Nagy mesterektől tanulta meg a színészvezetés egyszeregyét. Hangjátékokat készített, Juhász Ferenccel rádiós folyóiratot szerkesztett. 1957- ben, amikor beindult a televíziózás Magyarországon, megkérdezték tőle, volna-e kedve egy egészen új műfajhoz. Lelkesen mondta ki az igent. Mihályfi Imrével, Szőnyi G. Sándorral és Horváth Adámmal együtt ők négyen voltak az első magyar televíziós rendezők. Petőfi Sándor, Eötvös József, Móricz Zsigmond mellett Déry Tibor, Örkény István, Karinthy Ferenc, Sütő András műveit alkalmazta képernyőre. Legnagyobb sikereit Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Fekete István és Szabó Magda munkáinak mozgóképes változatával aratta. Nemcsak önmagához, a munkatársaihoz, stáb tagjaihoz, színészeihez is hűséges volt. „Ez meglátszott az alkotásaiban is, mert egységes stílusjegyek kialakulását eredményezte” - vélekedik Babiczky László. Amikor egy rendezői sorozatban neki kellett kiválasztania a szívének legkedvesebb tizenkét filmjét, szenvedett, mert ennél sokkal több tartozott a kedvencei közé. A válogatásba végül A fekete városon és az Abigélen kívül olyan munkái kerültek be, mint az Otelló Gyulaházán, a Felelet, a Glória. Egy inteijúban azt is megkérdezték tőle, mi az, ami kimaradt az életéből, amit még szívesen filmre vitt volna. Két regényről beszélt. Móricz Zsigmond Erdélyéről és Fejes Endre Rozsdatemetőjéről. Egyikre sem volt már lehetősége. 1997 őszén ment el, hetvenegy évesen. Utolsó rendezése A csikós volt, Szigligeti Ede írása alapján. Csaknem kilencven tévéfilmet hagyott ránk, köztük A névtelen várat, amelyet a dél-csehországi Cervená Lhota rózsaszín vízi kastélyában forgatott, a Rómeó, Júlia és a sötétséget, amelyet Prágában vettek filmszalagra. ’Csehországi és szlovákiai helyszínekben bővelkedik A fekete város is. Forgatott a stáb Telcen, Lőcsén, Szepesváralján, Pozsonyban, Besztercebányán és Tapolcsányban is. A képanyaggal gazdagon ellátott könyvben Zsurzs Éva több alkotótársa megszólal. Nagy Gábor, akit főiskolásként talált meg Fabricius Antal szerepére A fekete városban, azt meséli: Zsurzs Évát a fodrásztól a világosítóig mindenki szerette. Olyan hangulatot tudott teremteni, amelyben mindenki a képességei legjavát adta. Lukács Sándor, aki a Zrínyiben, a Beszterce ostromában és a Kreutzer szonátában kapott főszerepet nála, azt hangsúlyozza, nő létére „drága Éva” többrészes, nagy létszámú és nagy költségvetésű produkciókat tudott kézben tartani és irányítani. Nyugalma, bölcsessége és humora legendássá tette. Venczel Vera, A fekete város bájos Rozálija ma is megilletődötten emlegeti: „Szeretetet kaptam tőle és bizalmat, nem agresszíven, csöndesen, emberileg.” Ez sugárzik a rendezéseiből, a ránk hagyott munkáiból is, amelyek minden alkalommal önfeledt szórakozást nyújtanak, és tanítanak is - nem középiskolás fokon. Nem mellesleg még a múló időt is túlélik, hiszen felbecsülhetetlen értékek hordozói, és egytől egyig hozzátartoznak a magyar filmtörténet, a magyar kultúra kincsestárához. A szerző a Vasárnap munkatársa Tévésorozat készült a Gyűrűk Urából Ez az Amazon eddigi legköltségesebb vállalkozása (Fotó Amazon) Budapest. 2022-ben visszatér a Sziget: a szervezők tegnap bejelentették, hogy jövőre augusztus 10-től 15-ig vátják a látogatókat az óbudai Hajógyáriszigetre. Még májusban döntöttek úgy, hogy a járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt 2020- hoz hasonlóan idén sem lesz Sziget. Kádár Tamás főszervező akkor elmondta, hogy a két fesztiválmentes év a szervezők, a rendezvényekhez kapcsolódó cégek és dolgozók életét nagyon megnehezítette, az iparág rengeteg szereplőjét, a zenészektől a vendéglátósokon át a technikai alvállalkozókig szinte ellehetetlenítette. Magyarország két másik nagy könnyűzenei fesztiválját, a soproni VOLT-ot és a zamárdi Balaton Soundot sem rendezték meg idén, ezek szervezői már március közepén bejelentették a rossz hírt. (MTI) A Gyűrűk Ura trilógián alapuló sorozatot kószít az Amazon, az első évadot 2022 szeptemberében mutatják be. Az amerikai internetes kiskereskedelmi vállalat ás streamingszolgáltató közlése szerint hétfőn fejeződött be a forgatás Új-Zólandon. Now York. Az egyelőre cím nélküli sorozat egyes epizódjai hetente lesznek láthatók. Az Amazon már az első fotókat is bemutatta a sorozatról, amelyet több évadra terveznek. A történet A Gyűrűk Ura: A gyűrű szövetsége, tehát J.R.R Tolkien (1892-1973) fantasytrilógiájának első része előtt játszódik. A főbb szerepekben látható lesz Cynthia Addai-Robinson és Robert Aramayo. A megfilmesítési jogokért az Amazon egyes információk szerint 250 millió dollárt fizetett a Tolkienhagyaték kezelőjének. A produkció költségei emellett évadonként 100-150 millió dollárra rúgnak. Ez a cég történetének eddigi legköltségesebb filmes vállalkozása. Nemcsak az Amazon invesztált egy vagyont a sorozatba, az újzélandi kormánynak is fontos a siker, mivel 114 millió dollárral támogatták az első évad költségeit az adófizetők pénzéből. A megegyezés része volt, hogy a stáb 90 százalékban helyi munkaerőt - díszletépítőket, fuvarozókat és technikai személyzetet - foglalkoztasson. A kormányzat abban is bízik, hogy a világ minden táján elérhető sorozatjót tesz az idegenforgalomnak, a jövőben sok rajongó keresi fel az egyes helyszíneket. Optimizmusukat az is alátámasztja, hogy a szintén Új-Zélandon forgatott Peter Jackson-féle Gyűrűk Ura-filmeknek köszönhetően mintegy 40 százalékkal nőtt az ország idegenforgalma 2000 és 2006 között, ami éves szinten 1,7-2,4 millió turistát jelentett. A tájékozódást megkönnyítendő már el is készültek számukra a speciális turistatérképek. A Gyűiűk Ura trilógiát az Amazon vásárlói 1999-ben az évezred kedvenc könyvévé választották. A brit BBC egy 2003-as közvéleménykutatása szerint pedig ez minden idők legkedveltebb regénye. (MTI, juk)
