Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-05 / 179. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2021. augusztus 5 3 Kövér László: a kitelepítések mai napig lezáratlan történet Kövér László ominózus beszéde a Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékművének felavatásakor hangzott el (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A szlovák külügyminiszter, Ivan Koröok (SaS- jelölt) a somorjai kitelepítési emlékműnél mondott beszéde miatt élesen bírálta a Magyar Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót (Fidesz). A szlovák tárcavezető szerint a magyar közjogi méltóságoknak tartózkodniuk kellene attól, hogy Szlovákia területén beszéljenek arról, miként értelmezik a történelmet. Korcok szerint ők is megtehetnék ugyanezt, de mégsem mennek Magyarország területére, hogy ott a saját történelemszemléletüket bemutassák. Ezt a Magyarország iránti tiszteletből nem teszik. „Illetve azért, mert a háború utáni rendezés kérdése lezárt téma, és a kapcsolataink építése során a jelenre és a jövőre szeretnénk koncentrálni” - teszi hozzá. Korcok arra kéri Magyarország képviselőit, hogy legközelebb jobban válogassák meg szavaikat, és kezeljék Szlovákiát egyenrangú partnerként. De mit mondott Kövér? Ahogy arról beszámoltunk, Kövér László a Somotjáról Kitelepített Magyarok Emlékművének felavatásakor mondott beszédet hétfőn, amelyben a szlovákiai magyarokat a második háború után ért igazságtalanságokról, bűnökről beszélt. Rámutatott, az áldozatok utódainak nem szabad azokat elfelejteniük, az elkövetők leszármazottainak pedig meg kell azokat tagadniuk. „Bocsánatkérés nélkül azonban nincs, nem lehet megbocsátás” - utalt a szlovákiai magyarok ellen 1945 és 1947 között elkövetett bűnökre és arra, hogy eddig állami szintű bocsánatkérés ebben a kérdéskörben Szlovákiában nem történt. „Ez a mai napig lezáratlan történet” - tette hozzá. Kövér a beszédében a nemzetállamok szerepét is fejtegette. Rámutatott, szerinte ezeknek nem a kisebbségek elnyomását, asszimilálását, hanem az egyenrangúsitását kell célul kitűzniük. Majd arról beszélt, hogy a „globális háttérhatalom” fenyegeti a nemzeti államok létét. „Csak az együttműködő középeurópai nemzeti államoknak van esélyük arra, hogy közösen kivédjék a társadalmaik lelki és morális felbomlasztására irányuló globalista támadásokat” - mondta, de nem konkretizálta, pontosan ki vagy mi intézett támadást. Kerestük a magyar házelnök sajtóirodáját, hogy reagáljanak a szlovák külügyminiszter nyilatkozatára, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Ahogy a magyar külügyminisztériumtól sem, melynél az iránt érdeklődtünk, terveznek-e diplomáciai válaszlépéseket tenni Korcok nyilatkozatára. Reakciók A szlovák külügyminiszter nyilatkozatára videóüzenetben reagált Gyimesi György, az OEaNO parlamenti képviselője, aki bírálta saját kormányának miniszterét. „Arra kérem, válogassa meg a szavait, amelyeket a magyar kormány tagjaihoz és a Szlovákiában élő magyarokhoz intéz” - mondta, és arról is beszélt, hogy a kitelepítettek szlovákiai emléknapjának ötletét szerinte Korcok is ellenezte. Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs is a közösségi oldalán reagált a szlovák külügyminiszter nyilatkozatára. „Mit gondolt Korcok? Talán át lehet adni úgy egy kitelepítési emlékművet, hogy hallgatunk a kitelepítésekről, a második világháború utáni jogfosztásról?“ - írja Mózes. Az Összefogás elnöke úgy fogalmaz, saját magát és nemzetét köpné szembe az a magyar politikus, aki így járna el. Váratlanul gyorsan vádalkut kötött a vitatott tanú Pozsony. Csupán két héttel ezelőtt tartóztatta le a rendőrség hamis tanúvallomás gyanújával Dömötör Csabát, akit a Takácbűnbanda tagjaként tartanak számon, s már el is ítélték. Juraj Kapinaj, a Pozsonyi III. Járásbíróság bírája tegnap jóformán azonnal jóváhagyta a vádalkut, amelyet Dömötör a Pozsonyi Kerületi Ügyészséggel kötött. Ennek értelmében 32 hónap feltételes szabadságvesztésre ítélték. Tavaly szeptemberben épp az ő vallomásai járultak hozzá számos egyéb bűncselekmény leleplezéséhez, egyebek mellett Eudovít Makó, a Pénzügyi Igazgatóság bűnügyi hivatalának volt vezetője vagy Dusán Kovácik volt speciális ügyész letartóztatásához. Robert Fico gyakran példálózik Dömötörrel, amikor Kovácikot védi, és azt állítja, a nyomozók jelenleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy hamis, kikényszeríiett tanúvallomások árán, de eljárást indítsanak a hatóságok előző, vezető beosztású képviselői ellen. Az ügy, mely kapcsán Dömötör hamis tanúvallomást tett, viszont nem ezekkel a személyekkel kapcsolatos. Dömötör, miután két héttel ezelőtt letartóztatta a rendőrség, együttműködött a nyomozókkal, és elismerte, hamis vallomásával az volt az egyetlen célja, hogy szabadlábra kerüljön társa, a Takács-banda egykori tagja, Matéj Zeman. (dp, TASR) A többség nem támogatja a Covid-lottót Az SAV felmérése alapján úgy tűnik, hogy a lakosság többsége nem tartja jó ötletnek a Covid-lottót és a közvetítői bónuszt. Igor Matoviő pénzügyminiszter a közösségi oldalán viszont arról számolt be, hogy az érdeklődés hatalmas, 3 nap alatt több mint 360 ezer ember regisztrált a jutalomért. (TASR-feivétei) NAGYROLAND A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legújabb felmérésében a megkérdezettek közel kétharmada elutasítja a Covid-lottót, valamint azt, hogy az oltottak pénzjutalomban részesüljenek. Ennek ellenére az érdeklődés egyre csak nő. Pozsony. Az SAV elemzői a „Hogy vagy, Szlovákia” nevű felmérésében (amelyet az MNForce és a Seesame ügynökségek segítségével immár 10. alkalommal készítettek el) általában arra kérdeznek rá, hogyan viszonyulnak az emberek az oltáshoz, illetve a járványügyi óvintézkedésekhez. A legfrissebb kutatásban viszont, amelyet július 15. és 20. között végeztek, már rákérdeztek a Covid-lottóra is. Mint kiderült, a válaszadók 64,1 százaléka nem támogatja Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter ötletét. Ezzel szemben mindössze 24,3 százalék ért egyet az intézkedéssel, 11,6 százalék pedig nem tudott állást foglalni. „A Covid-lottó és a közvetítői bonusz a lakosság körében nem túl népszerű. Főként azok értékelik, akik még csak tervezik a vakcina beadatását. A válaszadók ezen csoportjának viszont fontos ösztönzés lehet az eddig halasztgatott döntés meghozásában” - jegyezte meg Robert Klobucky, az SAV Szociológiai Intézetének szakértője. A számok alátámasztják Klobucky állítását, hiszen azoknak a megkérdezetteknek, akik a közeljövőben tervezik beoltatni magukat, 57,9 százaléka támogatja a Covidlottót. Ez annak fényében is érdekes adat, hogy a Covid-lottót nemcsak azok nyerhetik meg, akik augusztus 1. után oltatják be magukat, hanem bárki regisztrálhat, aki január óta megkapta a vakcinát, és rendelkezik állandó szlovákiai lakhellyel. Nem mindenki lelkes Az adatokból az is látszik, hogy Matovicék ösztönző intézkedései nem hatják meg azokat, akik eddig sem tervezték beoltatni magukat. Az oltást elutasító válaszadók mindössze 6,8 százaléka állította, hogy a pénznyeremény megváltoztatná a hozzáállásukat. „Az oltási lottó és a pénzjutalom csak egy kis részét tudja meggyőzni annak a csoportnak, melynek tagjai eddig is elutasították a vakcinát. Fontos azonban megjegyezni, hogy az oltástagadókat sokkal nagyobb arányban - csaknem kétszeresen - győzi meg az, ha a háziorvosuk adja be nekik a készítményt” - tette hozzá Barbara Lásticová, az SAV munkatársa. Az egészségügyi minisztérium az általános orvosok és a gyermekorvosok bevonásától várja, hogy a vakcinaprogram felgyorsuljon. Matovic az utóbbi időben többször is bírálta Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi minisztert, amiért egyre inkább csökken az oltási kedv. A bónusz sem vonzó A felmérésben még kitértek a közvetítői bonuszra is, melynek lényege, hogy pénzjutalmat kapnak azok, akik másokat is meggyőznek az oltás beadatásáról. Az adatok alapján a megkérdezettek ezt az intézkedést sem támogatják: 69,4 százalék elutasító, ezzel szemben mindössze 22,4 százalék fogadta örömmel az ötletet. A válaszadók 8,2 százaléka nem tudott állást foglalni. Ami az oltáspártiak és az oltástagadók arányát illeti, a közvetítői bonusznál is hasonló jelenség figyelhető meg, mint a Covidlottónál - azok, akik a közeljövőben oltatják be magukat, többségében támogatják a pénzosztást (62,6 százalék), az oltáselleneseknek viszont csak kis részét győzné meg a jutalom (8,1 százalék). Az érdeklődés mégis nagy Az SAV felmérése ellenére úgy tűnik, hogy a Covid-lottó iránt egyelőre nagy az érdeklődés. Augusztus 4-ig ugyanis — vagyis három nappal a regisztráció megnyitása után — már több mint 362 ezer ember jelentkezett a pénzjutalomért. Erről Matovic számolt be a közösségi oldalán. A pénzügyminiszter hozzátette, az oltás jelentős mértékben csökkenti a súlyos lefolyás és az esetleges halálozás esélyét. „Ez azt is jelenti, hogy a beoltottak nagyon sok pénzt spórolnak meg az országnak... és az állam a lottó segítségével rajtuk keresztül is besegít a spórolásba” - zárta az egykori miniszterelnök.
