Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-27 / 198. szám
4 I RÉGIÓ 2021. augusztus 27. | www.ujszo.com a kórház leminősítését (A szerző felvétele) RÖVIDEN Érsekújvári oltáshelyzet Érsekújvár. Az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet mobil oltócsapata a napokban több községbe látogatott. Az érsekújvári kórház gyermekgyógyászati klinikájának egészségügyi dolgozói az első adag oltóanyagot Bánkeszi, Jattó, Dögös, Szemere, Csúz és Nagykér lakosainak adták be. A lakosok a községi hivatalban jelezhették, hogy igénylik a védőoltást. Az egészségügyi központ tájékoztatásából kiderült, az oltásra jelentkezők között gyerekek és mozgáskorlátozott lakosok is voltak. Továbbra is Szombaton felvehetik a védőoltást előzetes regisztráció nélkül (A szerző felvétele) oltanak a kórház pediátriai részlegén lévő oldalsó bejáratnál található o’lóközpontban. Munkanap.» .on 8 és 12 óra között, a nem regisztrált lakosokat 10-től 12 óráig várják. A császárikirályi lovardában lévő oltóközpont szeptemberben nem működik, de ezen a héten szombaton, a Lég(Új)Vár programsorozat zárógálájának a napján még itt is felvehetik a védőoltást a lakosok 18-tól 21 óráig, (száz) Ellenzik HEGEDŰS NORBERT Aláírásgyűjtésbe kezdenek Rimaszombatban a kórház tervezett leminősítése ellen - közölte a petíciós bizottság nevében Cziprusz Zoltán városi és megyei képviselő, azMKPalelnöke. RIMASZOMBAT Az aláírásgyűjtés azután indul, hogy a kiszivárgott információk szerint a tervezett kórházreform keretében a Svet zdravia hálózathoz tartozó rimaszombati kórházat is leminősítenék. A jelenlegi helyzetet és a reform tervezett hatását Juhász Péter, a kórház sebészfoorvosa, városi és megyei képviselő magyarázta el részletesen. Érthetetlen leminősítós Juhász Péter elmondása szerint a rimaszombati kórház jelenleg egy 120-130 ezer fős régiónak nyújt ellátást, az intézményben található 382 betegágyon évente 14-15 ezer beteg fordul meg, 3500 műtétet végeznek el és 1300-1400 gyermek születik. Jelenleg aneszteziológiai, intenzív terápiás, sebészeti (mely baleseti, urológiai, ortopédiai ellátást nyújt), belgyógyászati, gyermekgyógyászati (ennek része egy koraszülöttrészleg is, mely öt járásnak nyújt ellátást), nőgyógyászati, szülészeti, ideggyógyászati és pszichiátriai osztály működik az intézményben. Van onkológiai osztály is, melyet tavaly modem, lineáris gyorsítóval szereltek fel, ehhez hasonló csak Besztercebányán és Kassán található. Ezen kívül működik még rehabilitációs osztály, hematológiai és transzfúziós osztály, röntgenológiai osztály és az elfekvő. A tervezett reformmal mindez megszűnne, mivel a rimaszombati kórházat a legalsó kategóriába sorolnák át - mondta Juhász, aki arra is emlékeztetett, hogy a kórházban ke-Juhász Péter zeit páciensek 70 százaléka akut ellátásra szoml, amit azonnal el kell végezni. Mivel Besztercebánya 100 kilométerre van, el lehet képzelni, mi történne ezekkel az esetekkel, amíg odaérnek. Juhász Péter azt is kiemelte, hogy a rimaszombati kórház a város legnagyobb munkaadója, 400 embert foglalkoztat, a leépítés ezeket az állásokat is veszélyezteti. További érvként hozta fel a készülő ipari parkot, melyben a tervek szerint egy fafeldolgozással foglalkozó cég akar megtelepedni. „Hol fogják ellátni azokat, akik ott sérülnek meg?” - tette fel a kérdést. Véleménye szerint a kórház leminősítése csak még jobban ellehetetlenítené a régiót, melyből már így is sokan elvándorolnak, és ez a jövőben még növekedni fog, hiszen ki akarna olyan városban élni, ahol még rendes kórházi ellátást sem kaphat. Mindezzel párhuzamosan Juhász tudatta, hogy a Svet zdravia hálózat érdekelt a rimaszombati kórház megtartásában, sőt, 14 millió eurós beruházást terveznek, hogy befejezzék a kórház B pavilonját. „A rimaszombati kórháznak volt, van és lesz is létjogosultsága” - mondta Juhász. A tárca érvelése sántít Az egészségügyi minisztérium többek között azzal érvel a reform kapcsán, hogy a kórházak számának csökkenésével javulhat a betegellátás. Juhász Péter lapunknak elmondta, szerinte ez félrevezetés. „Ha meg lenne határozva, hogy milyen szinten milyen ellátást kell nyújtani, és ahhoz meglennének a feltételek, akkor nem lenne kérdés, hogy egy súlyos politraumatizált pácienst, akiből dől a vér, ne ide hozzák, hanem oda, ahol el tudják látni. Valójában sztratifikációra lenne szükség. A nagyrőcei kórház jóformán alig működik, a nyústyai torzókórházban van egy fiktív belgyógyászat és egy elfekvő - ezeket is finanszírozza a minisztérium, aminek nagy értelme nincs. A régiós kórházakat kellene megerősíteni, a rimaszombatit, a rozsnyóit és a losoncit, és tisztázni kellene, hogy ezen a szinten mit kell minőségi módon ellátni. Ami ezen túl megy, azt pedig ne csak deklaráció szintjén vegyék át a nagyobb kórházak” - magyarázta Juhász. A főorvos szerint a valóság kiábrándító. „A Covid kellős közepén olyan betegeket kellett megműtenünk, akiket senki nem akart átvenni. Nem volt regionalitás, egy 23 éves fiatal nő esetében végighívtam az összes nagy kórházat a környéken. Egyik sem volt hajlandó átvenni, azt mondták, tilos régión kívüli kórházból átvenni beteget. Ez rendben van?” - tette fel a kérdést Juhász. Vavrek István, a Híd korábbi parlamenti képviselője szintén az elvesző munkahelyeket emelte ki, illetve azt, hogy milyen kockázatokkal jár, ha megnő a kórházba szállítás ideje. „Ezeken az utakon hogy jusson el a beteg időben egy távolabbi kórházba?”-tette fel a kérdést. Jozef Simko polgármester, parlamenti képviselő is kiállt a kórház mellett. Kiemelte, hogy az intézmény minőségi ellátást nyújt, a tervezett reform pedig szerinte a gömöri lakosok ellen irányul. Petíció a kórházért Mivel a kórház fontossága vitán felül áll, ezért petíciós bizottság alakult Cziprusz Zoltán vezetésével, hogy aláírásokat gyűjtsenek az intézmény leminősítése ellen. A petícióban arra kérik a kormányt, értékelje át a tervezett kórházreformot. A petíciós bizottság tagjai az érintett régióból kerülnek ki, de felszólítják a helyi polgármestereket is, hogy támogassák a kezdeményezést. Az aláírásokat papírformában gyűjtik, mivel Cziprusz szerint ezeket fogadja el a minisztérium. A kitöltött íveket a Daxner utca 35., Rimaszombat címre várják. A gyűjtés a tegnapi sajtótájékoztató után megindult, a cél 10 ezer aláírás megszerzése. Az Új Szó kiadója a DUEL-PRESS Kft., amely a Svet zdravia hálózatát is működtető Penta befektetési csoport 100 százalékos tulajdonában van. Főhajtás a Selye János Gimnázium nagyjai előtt A közelmúltban felújított szaktanterem, mely a volt igazgató nevét kapta vataSőin Péter Ma délután hivatalos ceremónia keretében a Selye János Gimnázium egykori igazgatójáról, Ipóth Barnabásról (1941-2017) nevezik el a komáromi iskola fizikumát. Már csaknem 20 terem viseli egy-egy nagynevű diák vagy pedagógus nevét a Selyében. A pozsonyi Komensky Egyetemen matematika-fizika szakon diplomát szerző Ipóth Barnabás négy éve hunyt el. A pedagógiai munka mellett szerteágazó tevékenységet fejtett ki a tehetséggondozás, az iskolaszervezés és a közélet terén is. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium 1995-ben az ő kezdeményezésére vette fel Selye János nevét, amely 1991 és 2001 között egy évtizedes igazgatósága alatt nemcsak Nyitra megye, hanem az egész ország egyik legsikeresebb középiskolájává vált. Megújult a fizikum „Osztályfőnököm volt, fiával, Szilárddal pedig egy osztályba jártunk. Leültem vele, beszélgettünk, s akkor jött a közös ötlet, hogy az egykori osztályfőnökünkről, igazgatónkról s az ő édesapjáról nevezzünk el egy termet” - fejtette ki érdeklődésünkre Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója, hogy miként merült fel a Dr. Ipóth Bamabás-terem létrehozásának gondolata. A fizikumot nemrég az Ipóth család hozzájárulásából újították fel, így teljesen készen áll arra, hogy augusztus 27-ének délutánján hivatalosan is megkapja az elnevezést. Saját személyiségek Andruskó Imre szerint a teremelnevezések része annak a folyamatnak, amelyet szellemi építkezésnek nevez. Az ötlet először 2005-ben merült fel, amikor felvették a kapcsolatot a budapesti Szent István Gimnáziummal. „Nekem nagyon tetszett, hogy a tantermeket világirodalmi és történelmi személyiségekről nevezték el. Innen jött az ötlet, de mi csavartunk egyet rajta, s olyan személyiségekről nevezzük el a termeinket, akik iskolánkhoz kötődnek diákként, tanárként, igazgatóként” — mondta Andruskó. További feltétel az is, hogy élő ember nevét nem használják, csakis posztumusz elnevezésekről beszélhetünk. Iskolatörténet Az első avató nem más, mint a két világháború közti időszak legjelentősebb igazgatója, Gidró Bonifác nevéhez kapcsolódott, ezt követte egy másik korabeli iskolavezető, Bíró Lucián, illetve az a Hites Kristóf, aki a jogfosztottság évei alatt a rendház félreeső termeiben titokban oktatta a gimnazistákat. Ma már csaknem 20 terem viseli egykori tanárok és diákok neveit. Dr. Ipóth Barnabás (Kép: SJG archívuma) Megtalálható köztük például Schnitzer Armin komáromi rabbi, aki egyben az iskola legtovább szolgáló pedagógusa volt, vagy Brentán Károly 18. századi jezsuita hittérítő és utazó is. Mellettük olyan széles körben ismert személyiségek nevei is szerepelnek egyes termek bejáratainál, mint Feszty Árpád, Konkoly-Thege Miklós, Kaszás Attila vagy Czuczor Gergely. A folyosóról is látható emléktábla mellett az adott termen belül pedig pár fénykép, valamint az adott személy életrajza is olvasható. „Nem vagyok naiv, nem gondolom azt, hogy a gyerekek állandóan ezt olvasgatnák, de lehet, néha odatekintenek, átolvassák, hogy volt egyszer valaki, aki ebben az épületben dolgozott” - mondja pragmatikusan Andruskó. Októberben, ha a járvány lehetővé teszi, tartanak egy öregdiáktalálkozót, melynek keretében a Czirfusz családról neveznének el egy termet, a família különböző tagjai öt generáción keresztül jártak a gimnáziumba, ez egyedülálló jelenség az iskola történetében. Várhatóan a nemrég elhunyt Keszegh István neve is kikerül az egyik tanterem ajtófélfájára, illetve felmerült már az is, hogy a 18-19. századi, s az iskolában tanárként dolgozó Baróti Szabó Dávid emléke előtt is hasonlóképpen tiszteleg majd az SJG.
