Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-04 / 178. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. augusztus 4.1 www.ujszo.com RÖVIDEN 24 orosz diplomata távozik az USA-ból Moszkva. Szeptember 3-ig 24 orosz diplomatának kell elhagynia az Egyesült Államokat vízumának lej árta miatt —j elentette ki Anatolij Antonov washingtoni nagykövet a National Interest amerikai folyóiratnak. A TASZSZ hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában a misszióvezető nehezményezte, hogy a Bidenkormányzatnak a stabil kétoldalú kapcsolatok kialakításáról szóló szándéknyilatkozatai ellenére tovább fokozódnak az USA-ban szolgálatot teljesítő diplomatákkal szemben foganatosított „példátlan szigorítások”. Antonov szerint az amerikai fél „kitartó és leleményes” az orosz diplomáciai jelenléttel szembeni fellépésben. A diplomata szerint Washington „kitalált indokkal” utasít ki orosz diplomatákat. Elmondta, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly decemberben egyoldalúan 3 évben korlátozta az orosz képviseletek személyzetének kiküldetési idejét. Mint mondta, ezt a gyakorlatot tudomása szerint egyetlen más országgal szemben sem alkalmazzák. (MTI) Új, „kettes prioritás" Washington. A tálibok erőszakos cselekedeteire hivatkozva az USA bővíti a befogadható afgán menekültek számát - áll az amerikai külügyminisztérium hétfői közleményében. A tárca közölte, hogy az új, „kettes prioritás” nevet viselő intézkedés értelmében „kiteijesztik az Egyesült Államokba való végleges letelepedés lehetőségét sok ezer afgán állampolgárra és közvetlen családtagjaikra, akik veszélyeztetettek lehetnek amerikai kapcsolataik miatt, de nem jogosultak a Speciális Bevándorló Vízűm igénybevételére.” (MTI) Litvánia migránsokat toloncolt vissza Fehéroroszországba Holtan találtak egy aktivistát Felakasztva találtak rá egy fehérorosz aktivistára Kijev egyik parkjában, nem messze a lakóhelyétől. Vitalij Sisavegy Kijevben bejegyzett non profit szervezet, az Ukrajnai Fehérorosz Ház vezetője volt, mely aktívan segítette a fehérorosz hatóságok által üldözött ellenzékieket. A rendőrség szándékos gyilkosság, illetve öngyilkosságnak álcázott emberölés ügyében indított nyomozást. Az Ukrajnai Fehérorosz Ház kedden közölte, hogy Sisav tavaly ősszel volt kénytelen elhagyni Fehéroroszországot, mert részt vett az AljakszandrLukasenka elnök elleni ellenzéki tüntetéseken. A szervezet közölte, Kijevben megfigyelték őt. (mti) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Vilnius. A litván határőrszolgálat illegális bevándorlók több csoportját megakadályozta az országba történő bejutásban, és visszatoloncolta őket Fehéroroszországba, ahonnan a határátlépéssel próbálkoztak - közölte tegnap a belügyminiszter-helyettes az LRT közszolgálati rádióban. Amoldas Abramavicius elmondta, hogy a Svencionysi, Salcininkai és Ignalinai járásokban több tucat embert vettek őrizetbe illegális határátlépés közben, majd visszatoloncolták őket Fehéroroszországba. Közben a belarusz határ menti őrsökön kialakított ideiglenes táborokban a litván rendőrség ; könnygázzal és vízágyúval volt ; kénytelen szétoszlatni az illegális bevándorlók garázdálkodó tömegét. A migránsok a zsúfolt körülmények ellen tiltakoztak. A kormány tegnap határozatot adott ki, melyben minden felhatalmazást megadott az illetékes hatóságoknak, hogy ne engedjék illegális határátlépők bejutását az országba. Agne Bilotaite belügyminiszter hangsúlyozta, a határőröknek joguk van megakadályozni az : ilyen személyek behatolását, és kiutasítani őket Litvánia területéről. Mint mondta, tisztviselőik minden törvényes és szükséges intézkedést megtehetnek avégett, hogy útját állják a törvénytelen bevándorlóknak. Ennek ellenére az elmúlt 24 órában 185 illegális bevándorló lépett be az országba a kiutasított migránsokkal együtt. Az év eleje óta 4 026 illegális bevándorlót tartóztattak fel a litvánfehérorosz határon. Ez majdnem 50-szer több, mint a 2020-as év egészére vonatkozó adat. Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök arra figyelmeztetett, hogy országa addig megakadályozta az illegális migránsok továbbjutását az Európai Unióba, de a Nyugat politikai nyomása miatt elgondolkodhat azon, hogy folytassa-e továbbra is ezt a tevékenységet. Mobil feltöltőkártyákat árul egy helyi férfi Hilmend tartomány fővárosában, Laskargáhban. Egyike azoknak, akik még tegnap kimerészkedtek az utcára. A délnyugat-afganisztáni városban a nap folyamán összecsapások voltak a kormányerők és a tálibok között, a harcokban már legalább 40 civil vesztette életét, 118-an megsebesültek, a hadsereg pedig otthonuk elhagyására szólította fel az embereket. (TASR/AP-feivétei) Aláírásgyűjtés a magyar törvény támogatására Varsó. Aláírásgyűjtést indított egy lengyel civil szervezet a magyar gyermekvédelmi törvény támogatására, a múlt héten kezdődött akciót tegnapig több mint négy és fél ezren támogatták. Az aláírásgyűjtést szervező lengyel életvédő társaság, az Elet és Család Alapítvány (Fundacja Zycie i Rodzina) a varsói magyar nagykövetnek címzett petícióban megállapítja: a magyar gyermekvédelmi törvényre „az LMBTQ- körök, valamint az őket támogató kormányok”, az Európai Unió és a média „a magyar kormány elleni kíméletlen kampánnyal” reagált. Az aláírók támogatásukat fejezik ki a magyar kormányzatnak, és reményüket fejezik ki, hogy Lengyelországban is lehetőség nyílik majd hasonló szabályozás bevezetésére. (MTI) Pegasus: hónapokig kémkedtek egy magyar bűnügyi újságíró után Maradni vagy menni: újranyitott kérdés Több mint hét hónapon át, 2019 áprilisától az év novemberéig figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik tapasztalt bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát. Budapest. Ez derült ki az újságíró telefonjának technikai elemzéséből, ami kimutatta a kémszoftver nyomait. A készülék vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével azért végezte el, mert Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. A listán való szereplés önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy sikeresen fel is törték a Pegasusszal az adott számhoz tartozó mobiltelefont, ám az AJ technikai elemzése Csikász esetében már sokadszona igazolta be ezt a gyanút. „Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” - mondta a Direkt36-nak Csikász, hozzátéve, hogy már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A Pegasusszal történő megfigyelése idején az Átlátszónál dolgozott, jelenleg a Blikknél ír politikusok és hatóságok visszaéléseiről vagy korrupciógyanús ügyeiről. Megfigyelése idején pl. olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére. Az NSO-ügyfelek által megfigyelésre kiválasztott telefonszámokat tartalmazó, több mint 50 ezres adatbázisban világszerte közel 200 újságíró telefonszáma is felbukkan. Ä telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. Az izraeli NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Azonban a kiszivárgott telefonszámok beazonosítása során kiderült, hogy a kémszoftverrel Mexikótól Azerbajdzsánon át Indiáig újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyelés célpontjául választottak ki. Á magyar kormány nem válaszolt érdemben az újságírók és politikai célpontok megfigyeléséről küldött kérdésekre. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb viszont úgy nyilatkozott, hogy szakmájától függetlenül még egy újságírót is lehallgathatnak, ha az „a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet”. (Telex) ÖSSZEFOGLALÓ New York. Varga Mihály magyar pénzügyminiszter gyakorlatilag közölte, hogy Magyarország uniós tagságát az évtized vége felé felülvizsgálná, amikor kedvezményezettből nettó befizetővé válik az ország. A Bloomberg hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV- nek, hogy az évtized végére új megítélés alá eshet az ügy, ha az ország az évtized vége felé kedvezményezettből nettó befizetőbe megy át. A nyilatkozat újranyitja a vitát arról, hogy bent marad-e hosszabb távon Magyarország az EU-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a miniszter az egyik legmérsékeltebb figura az Orbán-kabinetben, ezért a véleménye csak ráerősít az aggályokra, mármint hogy az egyre harciasabb viszony esetleg a magyarok kiválásával végződik. Egyben nagyobb hangsúlyt ad annak a nyomásnak, hogy Brüsszel a támogatások egy részének megvonását fontolgatja, mert úgy látja, hogy Budapest aláássa a nemzeti értékeket. Mellesleg Varga Mihály azt is kifejtette, hogy a „maradnimenni”-kérdés úgy perspektívát kaphat, ha az unió folytatja a támadásokat az értékekre hivatkozva. Az ügy alighanem kulcsfontosságú lesz a jövő évi választásokon. Orbán ugyan azt hajtogatja, hogy nem áll szándékában kivinni az országot az EU-ból, de ettől még forgalomban vannak ilyen feltételezések, miután egyre inkább tekintélyuralmi vonala rendre felmerül a brüsszeli csúcsértekezleten, mert az uniónak kezd elege lenni belőle. (Bloomberg
