Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-25 / 196. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Bojkott Már a Horalkyhoz való jogot is elveszik az embertől. Vagy csorbítják VERES ISTVÁN F ppen kanyarodott a kukás-E autó, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy a szlovák oltástagadók boj­­kottálták a Horalkyt. Borongós keddi napon történt, amelyre a me­teorológusok nem jeleztek esőt, a két munkanélküli jó barát mégis beült a horgászoknak kialakított tető alá, mert apró üveggyöngyökként kezdtek csillogni az esőcseppek a tó zöldesszürke felszínén. Ervin az úszót figyelte, Bandika az eget, majd megszólalt. Pont a hétvégén mondta az egyik haver, hogy a Tát­­rában kirándultak, az egyik büfében pedig kértek egy Horalkyt. Eddig szép történet - bólintott Ervin, és le nem vette a szemét az úszó narancs­­sárga antennájáról. No igen - foly­tatta Bandika -, de az eladó nem adott nekik. Holott a Horalkyk ott sorakoztak mögötte a polcon. Kö­zölte, hogy bár tartanak, nem adnak el, méghozzá elvi okokból. A haver vállat vont, aztán kért egy Milát. Hát nem szörnyű? Az embertől már a Horalkyhoz való jogot is elveszik, vagy ha nem is veszik el, csorbítják. Ervin vállat vont: nem értem. Erre Bandika elmagyarázta, hogy nem­rég bizonyos emberek úgy döntöt­tek, hogy bojkottálják a Horalkyt, mert a Horalkyt gyártó cég tulajdo­nosa valami olyat írt vagy nyilatko­zott, hogy érdemes beoltatni ma­gunkat a koronavírus ellen. Most sem értem - figyelte tovább az úszót Ervin. Annyit tudok, hogy a Horal­­ky egy csokis ostya, nevezhetjük nápolyinak vagy keksznek, sokan szeretik. 1965-benjött létre. Demit szólna, ha most azt mondanám ön­nek, hogy a Horalkyt is egy magyar ember találta fel? Bandika úgy meglepődött, hogy ránézett az órá­jára: mindjárt fél kilenc. Nem is tu­dom, hát igen, vannak, akik szerint Jézus is magyar volt, Jeanne d'Arc, meg Newton is, nem beszélve Fred­die Mercuryról, amit én bizonyos körülmények közt hajlandó is va­gyok elhinni, de hogy a Horalkyt is magyar ember alkotta, az már meg­mondom őszintén, nekem is sok egy kicsit. Ervin arrébb húzta az úszót vagy fél méterrel, majd elmondta, hogy a Horalky receptjét egy Stefan Kassay nevű illető alkotta meg 1965-ben, méghozzá azért, mert az akkor már népszerű Tatranky gyár­tásához szükséges alapanyagból nem állt rendelkezésre elegendő. Módosítani kellett a recepten, amely aztán új nevet kapott. A kassai szár­mazású Kassay István egyébként 1941 -ben született Miskolcon, máj d esztergályos szakmunkásnak tanult Vágbesztercén, később pedig a prá­gai Károly Egyetemen diplomázott. Hozzátenném még, hogy a Horal­kyt, a Tatrankyt, a Milát és a Vesnát is ugyanaz a cég gyártja, a Sedita. Egyéb üzemek szintén gyártanak Horalkyt, de az nem az eredetei, csak utánzat, az eredeti receptje ugyanis titkos. Mellesleg egy idő­ben jártam egy horgásztóra, ahol a helyi horgászok titkos adalékként Horalky-őrleményt kevertek az ete­tőanyaghoz. Nagyon szerették a pontyok. Én viszont nem szeretem a pontyot, úgyhogy a trükköt sosem alkalmaztam. Bandika döbbenten tekintett a tó túlpartjára. Akkor... most mi lesz? Ervin elkezdte felte­kerni a damilt az orsóra, és annyit mondott: megyünk haza. A szerző a Vasárnap munkatársa Elmenekült Afganisztánból a női fociválogatott. Egy ausztrál gépre jutottak fel - közölte a profi futballisták nemzetközi szakszervezete (FlFPro) a mentőakcióról. A szervezet megköszönte az ausztrál kormánynak, hogy kimenekítette a játé­kosokat, a csapatnak dolgozókat és családtagjaikat. A női afgán futballválogatott 2007-ben alakult, a nők sportolása a tá­­libokkal szembeni dac megnyilvánulása. (Facebook) Mekkora a maximális minimálbér? DUDÁSTAMÁS N em is lenne igazi a nyárutó, ha nem kerülne elő a minimál­bér kérdése. Augusztus második felében menetrendsze­rűen zsákutcába jut a jövő évi minimálbérről folyó egyez­tetés, a munkáltatók és a szakszervezetek ebben sosem tudnak kompromisszumot kötni. Ezért aztán a döntés a kormány kezé­be kerül, így elkerülhetetlenül politikai töltetet kap. Ez még akkor is igaz, ha a következő évi minimálbér megállapítására már létezik egy automatikus mechanizmus, amely az összeget a két évvel korábbi átlagbérhez köti. Ez a mechanizmus még a Pellegrini­­kormány idején született, de eredeti formájában sosem lépett életbe, ugyanis a Matovic-kormány tavaly gyorsan módosította. így a „mindenkori“ minimálbér most a két évvel azelőtti átlagbér 60 százaléka helyett csak az 5 7 százaléka. Ezzel a módosítással máris adott a kormánypártok és az ellenzék közötti politikai konfliktus ebben a témában is. Milan Krajniak munkaügyi miniszer bejelentette, hogy a kormány tartja magát a módosított mechanizmushoz, és ennek megfelelően 2022-ben a minimálbér 646 euró ra emelkedik. Hogy ez sok-e vagy kevés, arról nemcsak a politikában oszlanak meg a vélemények, a közgazdászok is megosztottak. A minimálbér kérdésének ugyanis erős ideológiai töltete van: míg a liberális közgazdászok az eltörlését is el tudnák képzelni, a szociálde­mokrata érzületüek a magasabb minimálbérek mellett teszik le a vok­­sukat. A szlovák közgazdászok többsége azonban ma egyetért abban, hogy a globális recessziót követő jelenlegi törékeny gazdasági fellendülés idején óvatosan kell kezelni a minimálbér kérdését. A munkanélküliek száma lassan csökken a tavalyi gazdasági visszaesés után, gondok fő­leg az elmaradottabb régiókban vannak. Tény, hogy az elmúlt nyolc évben a szlovákiai minimálbér 84 szá­zalékkal növekedett, míg a munka termelékenysége csak 21 százalék­kal. A bérnövekedést azonban csak akkor lehet fenntartani, ha nem haladja meg tartósan a munkatermelékenység növekedését. Az ada­tokból jól látható, hogy Szlovákiában ez nem így van, és ez éppen a magas munkanélküliségtől szenvedő régiókban gátolja a munkahely­­teremtést. A legnagyobb munkanélküliséggel küszködő járásokban már ma is több mint 20 munkanélkülire jut egy szabad állás, ezért itt a minimálbér további növelése nem igazán szerencsés. A pénzügyminisztérium elemzői már tavaly nyáron javasolták a mi­nimálbér befagyasztását, de javaslatuknak nem volt visszhangja a kormánypártoknál. A minimálbér befagyasztása nem hangzik jól az alacsony jöve­delmű munkavállalók számára, de létezik egy másik módszer is, amellyel lehetne emelni a jövedelmüket anélkül, hogy ez ártana a le­maradó régiók munkaerőpiacának. Ez pedig az alacsony jövedelműek adó- és járulékterheinek csökkentése. Ugyanis ezek éppen a minimál­bér emelése miatt az elmúlt években szintén dinamikusan növekedtek. Érdemes volna ezért megfontolni e terhek csökkentését, mert így szin­tén elérhető a minimálbér-növekedéstől várt pozitív hatás. A gond azonban az, hogy erre most nincsenek források az állami költségve­tésben, és az alacsonyabb fizetések adó- és járulékterheinek csökken­téséből következő bevételkiesést más adók emelésével kellene kom­penzálni. Viszont erre sincs politikai akarat, a kormánykoalíció pártjai jelenleg a tervezett adóreform alapkérdéseiben sem tudnak meg­egyezni. Marad tehát a minimálbér emelése, ami nem mellesleg marketin­geszköznek sem utolsó a kormány számára. Szlovákia jövőbeni ver­senyképességének fenntartása érdekében azonban jó volna mihama­rabb szakmai vitát nyitni arról, hogyan lehetne javítani a minimálbért meghatározó mechanizmust. Az afgán tolmács testvérét is halálra ítélték a tálibok Három levelet írtak neki, a harmadikban már az állt, hogy halálra ítélték, a legfelsőbb isteni akaratnak megfelelően, és nincs helye fellebbezésnek. Az Afganisztánt elfoglaló tálibok halálra ítélték az amerikai katonák egyik elmenekült tolmácsának öccsét is, a vád, hogy segítette a test­vérét, aki segítette az amerikai ka­tonákat. A CNN televízió birtokába jutott az a három, pastu nyelven íródott le­vél, amellyel „az igazságszolgálta­tási eljárást” lefolytatták a tálibok. Egyelőre a tolmács és a testvére is bujkál, jobb esetben sikerült kime­nekülniük az országból. Felsőbb isteni akarat „Vádat emeltünk ellened a tolmács testvéred és az amerikaiak segítése miatt” - áll az első, kézzel írott levél­ben, amelyben egyúttal felszólítják, hogy jelenjen meg kihallgatásra. A második, szintén kézzel írott levél megállapítja, hogy erre nem került sor, a harmadik levélben pedig érte­sítették a halálra ítéléséről - ezt már írógéppel írták. Az ítélet szerint a vádlott segítette a „külföldi keresztes inváziót”, igno­­rálta a hatóság előtti megjelenésére vonatkozó felszólításokat, ezért „tá­vollétében halálra ítélték”. „Az ítélet végleges és visszafordít­hatatlan, fellebbezésnek nincs helye. Te magad választottad ezt az utat, a halálod pedig a legfelsőbb isteni aka­rat megvalósulása” - áll a tálibok pe­csétjével ellátott levélben. Kivégzik a családot Hasonló történetről számolt be a BBC, fordított szemszögből. A táli­bok megüzenték egy elmenekült af­gán tolmácsnak: megölik a rokonait, ha nem tér vissza. Lassan tíz évvel ez­előtti dologról van szó, de a tálibok nem felejtenek. „Tudja, hogy ha nem megy vissza, ki fogják végezni a csa­ládtagjait. De azt is tudja, ha vissza­megy, őt fogják kivégezni” - mondta az a brit katona, akinek tolmácsolt a fiatal férfi. A katona most egykori tolmácsa családját próbálja kimene­kíteni, írta a BBC. A férfinak meg­üzenték: egy hónapja van visszatérni az országba. Tim McCullough 2012-ben Afga­nisztánban szolgált, ahol a 18 éves Bilal fordított neki. A fiatal férfi ké­sőbb Ausztráliába költözött, ám hét testvére Kabulban él. Mióta a tálibok átvették a hatalmat, szinte minden nap jártak az anyja házánál. „Elgondolkozott azon, hogy visszamegy. Visszamenne, hogy megvédje a családját, még úgy is, hogy tudja, ez a saját életébe kerülne. Ez mindent elmond róla” - nyilat­kozta McCullough. Szerinte Bilal testvérei a ház alatt alakítottak ki rej­tekhelyét maguknak. A család a re­pülőtérre is próbált bejutni, ahogy több ezer afgán az utóbbi napokban, de nem jártak sikerrel. McCullough azt mondta, most versenyt fumak az idővel, hogy megmentsék a családot. Elmondása szerint az egyik északír parlamenti képviselő is próbál köz­benjárni az ügyben. Az Egyesült Ki­rályság eddig körülbelül 6000 em­bert, köztük 3000 afgán állampolgárt menekített ki Afganisztánból. A tálibok szóvivője tegnap beje­lentette, a káosz miatt már nem en­gedik az afgán állampolgárokat a re­pülőtér közelébe. „Ne biztassanak senkit távozásra, szükségünk van a tehetséges afgán emberekre. Mindenkinek garantál­juk a biztonságát” - üzente a távozó amerikai erőknek a tálibok szóvivő­je. (TASR, CNN, BBC)

Next

/
Oldalképek
Tartalom