Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-24 / 195. szám
www.ujszo.com | 2021. augusztus 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Üzenet a sírból A világ nagy, és mindenféle emberek vannak benne JUHÁSZ KATALIN A elmúlt héten annyi gyűlölet M áradt felém a kö- JL. zösségi oldalakról, hogy elérkezettnek láttam az időt egy szeretettől, toleranciáról, egymás véleményének tiszteletben tartásáról szóló kis dolgozatta. Már fogalmaztam a mondatokat, amikor — szintén a közösségi oldalakon - terjedni kezdett egy írás Esterházy Péter tollából, melyet a mester 1993-ban vetett papírra. Mondják, hogy a legnagyobb írók egybenjósok is - nemcsak azt látják, mi folyik a társadalomban, hanem előre megérzik, mivé fajulnak egyes jelenségek. Az öt éve halott Esterházy huszonnyolc év távlatából üzen most nekünk. Teszi ezt közérthetően, határozott nyelven, lényegre törően, tehát pontosan úgy, ahogy én szerettem volna, ha nem szégyellem el magam szövegének olvasása közben, mondván, hogy ilyet én sosem tudnék írni. Fogadják szeretettel. A címe: Tégy a gyűlölet ellen. „Ki volna az, ki volna az az ütődön, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? Aki a gyilkolás mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Még sincs béke, mégsem a szeretet regnál. Könnyű azt szeretni, aki szeretetre méltó. Könnyű avval egyetértésre jutni, akinek érdekei megegyeznek a miénkkel. De a világ nagy, és mindenféle emberek vannak benne. Magyarország ugyan nem nagy, de azért ember van benne bőven. Ilyen, olyan. Ki ezt akarja, ki amazt. Ez a bonyolult, ez a más, hogy mindenki más. Szeresd felebarátod, mint tenmagad!”-így szól az írás. De ez itt, így túl nagy volna, ez nem mozgalmi föladat, ezt fölfogni olykor egy egész élet kevés. Ki volnék én, hogy ilyesmit csakúgy ajánlgassak? Komolytalan volna. Ne gyűlölködj! Sokkal kevesebb a szeretet parancsánál, megfoghatóbb, gyakorlatiasabb. Maradj nyugton, ne hörögj, próbáld megérteni a másik szempontjait, tehát hogy vannak szempontjai, meglátni a korlátáit és meglátni a magad korlátáit. Próbáld megőrizni az ép eszedet, miközben tudnod kell, hogy ésszel nem megoldható a világ, de ész nélkül bizonyosan elveszik. Dönteni kell, hogy a gyűlölet fennhatósága alá akarunk-e tartozni vagy sem. A viszontgyűlölet is gyűlölet. Az úgynevezett jogos gyűlölet is gyűlölet. (A harag nem gyűlölet, viszont rossz tanácsadó.) A gyűlölethez sok út vezet, a legrövidebb talán a megalázottságon át. Akit megaláztak, az tehetetlenségében sokszor csak a gyűlöletben talál menekvést, csak a gyűlöletben talál nagy megbántottságára írt, ott talál megnyugvást. Egy ideig. Gyűlölet gyűlöletet szül, megaláztatás megaláztatást, sosincs vége. Megaláztatásban, megalázottságban nagy tartalékai vannak ennek az országnak. Csak a szabad embernek van esélye a szeretette. A Légy szabad! felszólításnak ebben áll a nagysága, ebben az esélyben, ebben a súlyban. Szabadnak lenni az nem szabadságon lenni, az nem könnyű feltétlenség, szabadnak lenni nehéz. Nehéz és jó. Az ember szabadnak születik. „Eldurvult" a Horalky-háború. Az oltásellenesek már nemcsak az interneten, hanem a boltok polcain is harcolnak a népszerű édesség ellen, miután az azt gyártó cég igazgatója kijelentette: Be kell vezetni, hogy a beoltottak oda mehessenek, ahova akarnak, a beoltatlanok meg üljenek otthon a fenekükön. (Fotózomri) Megszűnhet az egyik legrégebbi lap Rákóczi saját lapot indított ellene, I. Ferenc József államosította, a nácik alatt nem adták ki, Sebastian Kurz alatt pedig megszűnik a 318 éves Wiener Zeitung. Napilapként valószínűleg megszűnik, esetleg kormányzati tartalomgyártó lesz belőle, vagy akár teljesen eltűnik a bécsi Wiener Zeitung, amelyet 1703-ban alapítottak. Munkatársai a legrégebbinek mondják az újságot a világon a máig megjelenő napilapok közül, a Rekordok Könyvében is így szerepel—írja a 24.hu. Most azonban az osztrák kancellár, Sebastian Kurz próbálja kivéreztetni a hozzá nem eléggé lojális kiadványt, és kérdéses, hogy a 318 év viszontagságait túlélő lap túléli-e Kurz kormányzását - úja a Politico. Kurzot sokan kritizálják az ügy miatt, mondván, megpróbálja manipulálni a médiát: a kritikus újságírók egy részét, úgy tűnik, mintha megpróbálnák megfélemlíteni, másokat anyagi előnyökkel kecsegtetnek, például kormányzati hirdetésekkel. Kurz törekvéseit a lap szerint a magyar miniszterelnök gyakorlata inspirálja. A Wiener Zeitung mindeddig nem egyszerűen napilap volt, hanem törvényileg szabályozott módon az ország hivatalos közlönyeként is funkcionált. Jogszabály írta elő, hogy a kormányzati álláshirdetéseket és a vállalatok éves mérlegeit itt kell kinyomtatni. Ezek garantálták eddig a fennmaradását, a lap bevételeinek döntő része ebből a forrásból származott. A Wiener Zeitung összbevétele 20 millió euró körül járt. Kurz a kötelező hirdetményeket akarja eltöröltetni egy 2022-ig meghirdetett kormányprogram keretében. Amikor erről beszél, arra hivatkozik, hogy EU-direktívák írják elő a céginformációk digitális tévesztését. 1789-ben ez a lap nyomtatta ki először németül a francia forradalom egyik alapdokumentumát, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A magyar történelemben betöltött szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Rákóczi Ferenc azért adatta ki az első magyar hírlapot 1705-ben, mert bosszantotta a császárhű propagandája, éppen ezért az ellenlapnak is az igazmondó (Mercurius Veridicus) címet adta. A lapot I. Ferenc József államosította 1857-ben, mert elégedetlen volt azzal, hogy a Wiener Zeitung támogatta az 1848-as bécsi forradalom gondolatait. A lap önálló Ausztria hiányában 1940 és 1945 között szüneteltette megjelenést. Mindezt túlélte, a jövője azonban bizonytalan. (24.hu) Megint a szegények szívják meg HEGEDŰS NORBERT Soha nem jó szegénynek lenni, de a járvány újabb csapásokat tartogat a leginkább elmaradott régióknak. Mivel itt a legalacsonyabb az átoltottság, ősszel itt várhatók a legkeményebb intézkedések is. Van-e kiút ebből az ördögi körből? Ha vetünk egy pillantást az átoltottság szerinti térképre, akkor nagyon gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy az ország legszegényebb járásaiban - a többi között Közép-Szlovákia déli, magyarlakta járásaiban a legalacsonyabb az érdeklődés a koronavírus elleni védőoltások iránt. Mivel a jövőben a Covid-automata az átoltottságot is figyelembe fogja venni, így ezek a szegényebb régiók az újabb hullámok során feltehetően szigorúbb lezárásokat fognak elszenvedni. így az itteni kevés megmaradt vállalkozás mégjobban fog szenvedni, az emberek megint munka nélkül maradnak, a szegények még szegényebbek lesznek. A diákok sem ússzák meg: bár az oktatási miniszter azt ígérte, hogy nem lesznek iskolabezárások, de mindannyian tudjuk, mennyit érnek ezek az ígéretek. Ha egy húszfős osztályból 15 diák otthon lesz karanténban, akkor hiába marad nyitva az iskola, a kisebbségnek kell alkalmazkodni a többséghez - és jön a távoktatás. Ez sehol nem ideális, de különösen problémás azokban a régiókban, ahol a legtöbb szociálisan hátrányos helyzetű család él, ahol a legrosszabbak az anyagi körülmények, ahol az oktatásban való részvétellel még akkor is problémák vannak, ha minden feltétel optimális. Nagyrőcei, Rimaszombati, Losonci, Poltári - ezek a járások mintha egyszerűen nem léteznének a mindenkori kormányok szemében. Persze, néha felbukkan itt egy-egy vezető politikus - nemrég Caputová államfő és Heger miniszterelnök is csapott egy haknit a környéken -, de a szép szavakon kívül mást nem igazán hagynak maguk után. A régió prédául maradt a szegénységnek, a kilátástalanságnak és a végtelen kétségbeesésnek. Mikor aztán az emberek a szélsőséges politikusok felé fordultak, akkor talán még néhányan fel is sóhajtottak Pozsonyban: jaj de jó, ezekkel sem nekünk kell foglalkoznunk. Ha olyan őszünk és telünk lesz, mint 2020-ban, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek ezen a környéken. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne vegyék figyelembe a Covid-automatánál az átoltottság mértékét, de ez a rendszer gyakorlatilag mintha arra lett volna tervezve, hogy megadja a kegyelemdöfést egy amúgy is döglődő régiónak. Mindenki megérti, hogy a rendelkezések összeállítása nagyon bonyolult folyamat, de a kormánynak gondolnia kell a hosszú távú következményekre. Zéró oltási kampány, minimális kompenzációk a bezárt vállalkozásoknak - ennyi erővel akár selyemzsinórt is küldhetnének nekünk. Persze könnyű elütni az egészet azzal, hogy ha az itt élő emberek nem oltatták be magukat, akkor megérdemlik a szigorúbb korlátozásokat: maguknak csinálták a bajt. Csakhogy ez a probléma leegyszerűsítése: itt is vannak meggyőződéses vakcinaellenesek, de a többség egyszerűen kivár és a túlélésre játszik - hosszú évek kilátástalansága, csalódások sorozata, az állandó bizonytalanság vezetett ehhez a magatartáshoz. A vakcina elleni ódzkodás csak egy tünet. Persze, önsorsrontó tünet, de kezd unalmas lenni, hogy az ország vezetése folyamatosan az egyszerű emberekre hárítja a felelősséget ahelyett, hogy komplex megoldásokat keresne. A baj nagy, a segítségre pedig szükség lenne, mert ha valaki elég mélyre kerül ebben az örvényben, már nem is látja a kiutat az ördögi körből. FIGYELŐ Az alkalmazás alkalmazása Tegnaptól letölthető az az applikáció, amellyel a boltok, a vendéglátóhelyek, a tömegrendezvények szervezői stb. gyorsan ellenőrizhetik a Covid-igazolványokat. Ennek főleg akkor lesz jelentősége, ha majd narancssárgába, pirosba fordul egy-egy járás a Covid-térképen, és a vendéglőknek el kell dönteniük, hogy kiket szolgálnak ki. Ezen múlik majd ugyanis, hogy mekkora kapacitással működhetnek, vagy egyáltalán kinyithatnak-e. A beszámolók szerint az alkalmazás rendkívül egyszerűen működik, nem is ezen fog múlni a dolog, hanem az alkalmazásán. Az applikáció egy pillanat alatt leolvassa a QR-kódot a Covidútlevelekről, így rögtön kiderül, hogy a vendég kapott-e két oltást, illetve van-e érvényes PCR- vagy antigéntesztje, vagy az elmúlt fél évben átesett-e a fertőzésen. „Az lesz a kulcsfontosságú, hogy a kocsmárosok hajlandók lesznek-e ellenőrizni a vendégeiket” - írja a Sme kommentárja. A kérdés, hogy betartják-e a rendszert és ellent tudnak-e állni azoknak a vendégeknek, akiknek nincs „belépőjük”. Persze ez a legjobb megoldás, hogy ne kelljen mindent bezárni, ha ismét elszabadul a járvány, és valamennyire mégis sikerüljön ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, csak be kellene tartani. Talán nem nagy merészség azt feltételezni, hogy ősszel a kevésbé átoltott járások vendéglátóhelyei lehetnek a potenciális járvány gócok. Az országot ismerve pedig nagyon találékonyak lesznek a potenciális fogyasztók, és az sem biztos, hogy a járvány számok növekedésének lesz kijózanító hatása. Ha visszaemlékszünk, az első és a második hullám idején is előfordult, hogy az elvileg bezárt vendéglők mellett mégis tele voltak üvegekkel az ezek gyűjtésére szánt konténerek. (úsz, sme)
