Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-23 / 194. szám
www.ujszo.com I 2021. augusztus 23. RÉGIÓ I 3 emberek, nemzedékek sorsát. Kiváló koreográfiával, dramaturgiával és zenével - olykor valóban torokszorító pillanatokat okozva. Hasonlóan megrendítő és egyben felemelő táncszínházi pillanatokban lehetett részünk a Duna Művészegyüttes Szerelmünk, Kalotaszeg című előadását nézve, amelyben ismét régi, eredeti filmfelvételek erősítették vagy épp ellenpontozták a történet lényegét, az erdélyi népdalkincs legszebb darabjait is felvonultatva. Az est végén pedig, a kastély udvarában Molnár Xénia és Mokos Attila színművészek brillíroztak Spiró György tragikomédiájában, a kamaradarabot a nézők vastapssal jutalmazták. A Prah rólunk, kisemberekről szól, a kisszerűség és az önsorsrontás tragédiája, metsző, pengeéles szociológiai látlelet rólunk, a fogyasztói társadalomról, a tönkrement életekről, családokról, modem tanmese arról, hogy a pénz mégsem minden. Juhász Eszter főszervező lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ha az Esterházy-kastély felújítása és rendbetétele tovább halad, akkor még több és még jobb előadást hoznak majd el, mert valóban korszerű, családbarát összművészeti fesztivált szeretnének rendezni jövőre is. Annak ellenére, hogy e sorok írásakor még javában tart arendezvény, és az Ifjú Szivek esti produkciójára már most is több százan készülnek, kalapot emelhetünk a szervezők, a résztvevők és a vendégművészek előtt is. Viszontlátásra, 2022-ben. (A fesztiválról részletesen Az Új Szó Színfolk mellékletében számolunk majd be.) SZÁSZI ZOLTÁN Egy kihunyt, lekopott vulkán lejtőjén, hegyoldalba vágott teraszokon áll ás él a kisváros, amelyben ma három felekezetnek van temploma. Az egykori városmag legjobban kitűnő helyén jói látható, rógi korok tanúja a római katolikusok temploma. Érdemes megnézni, Helmec is megér egy misét! A baden-péceli kultúra népének régészetilelet-anyaga Királyhelmecen és annak környékén, így a Nagy hegy és az Erős erdő nevű helyeken került elő, bizonyítva azt, hogy bő hatezer éve ember lakta vidék ez. Egy régóta lakott hely A folyók találkozásánál, jól védhető helyen kialakult település múltja igen sokszínű, kimmer, kelta, vandál, szláv és a honfoglalás után a magyar lakja Királyhelmecet. Első írásos említése a szomszédos leleszi premontrei apátság határ- és birtokleírásában szerepelt 1214-ben Helmech és Helmeche néven. Nevében is szerepel, hogy egykor királyi birtok volt, mégpedig II. András királyé, aki a váci püspökségnek ajándékozta, a püspökség pedig a neki kedves premontrei rend leleszi kolostorának. Nem véletlen II. András említése Lelesz A királyhelmeci templom tornyát messziről látni (Somogyi Ti bor felvétele) kapcsán, ugyanis olyan elmélet is fennáll, mely szerint a király meggyilkolt felesége, Gertrudis szívurnáját a premontrei prépostságban helyezték el. Mint oly sok más zempléni és bodrogközi település, így Királyhelmec is szinte teljesen elpusztult a tatárdúlás idején, sok évtizednek kellett eltelnie, míg újra benépesült és fejlődni kezdett a település. Kiemelt fontosságáról tanúskodhat az a tény, hogy Róbert Károly király idején Mikes báné volt ez a település, amely a 14. század első harmadában az Ákos nemzetség birtokába került, s erre az időre tehető a római katolikus templom építésének ideje is. Felmerül a kérdés, nemesi, főúri donátori templomként alapították-e Királyhelmec templomát, s ha igen, milyen nyomai maradhattak ennek. Érdekes és fontos tény és támpont, hogy az 1332-es pápai tizedszedő jegyzék szerint Királyhelmecen ekkoriban már állt egy templom, sőt papjának nevét is tudni, bizonyos Miklós nevű szolgált itt ebben az időben. Ami nagy valószínűséggel biztos lehet, hogy a templom legrégebbi része, a szentély, már a 14. században állt, jól láthatóan a gótika stílusjegyeit viseli magán. A templomról Királyhelmec római katolikus temploma - melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel - a város legrégebbi részén áll. Ez a régi város a Nagy hegy oldalában kialakított teraszokon terül el, a templom pedig egy mesterségesen kialakított, az utcaszinthez képest mintegy hat-nyolc méter relatív magasságú, nagyjából egyenlő oldalú háromszög formájú, jól védhetőnek látszó'kiemelkedésen áll. A templomnak a stratégiai ponton való építési helyéből akár azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a szakrális épület háborúk, zavargások idején menedékhelyként, refúgiumként is szolgálhatott. Ami ma látszik a középkori múltból, az építés idejéből, az a templom tájolása, amely szerint a sokszögzáródású szentély tengelye kelet felé mutat. A kinti támpillérek, az északi oldalról toldott sekrestye rész is jel-Tájoló Királyhelmec a Szlovákújhely ésÁgcsernyő közti 79-es úton érhető el, a római katolikus templom a városközpontban a 48.424/21.977 GPS- koordinátáknál található. lemzően a gótikát mutatják. Az oltár mögötti szentély finom bordázattal tagolt csúcsíves boltozatát öt támív tartja, a diadalív is impozánsan magas, és szépen kimunkált gótikus boltívet formáz. A templom aló. században lezajlott vallási békétlenségek, rombolások miatt néhány évtizedig méltatlan állapotban, romokban hevert a források szerint. Majd a zavaros idők múltával, a Mária Terézia idején elindult rekatolizáció idején elkezdődött az újjáépítése, amelyet 1757-ben fejeztek be. Egy nagyobb átépítés, bővítés munkálatait végezték el, amellyel barokkizálták a hajót és a templom tornyát is. Elkészült a belső terek kifestése, és a berendezés teljes barokk stílusú cseréje is megtörtént ekkor. Tornyát messziről látni, s a templom szentélyétől igen figyelemreméltó kilátás nyílik magára a városra és a környékre is, még az említett leleszi kolostort is látni lehet jó időben. Már csak emiatt a látvány miatt is érdemes ide ellátogatni! BUCHLOVICS PÉTER Naponta több százan tapsoltak az 55. Országos Népművészeti Fesztivál előadásain, a rendezvény egyre színvonalasabb szakmai produkciókat kínál, és egyre igényesebb színházi előadásokkal örvendezteti mega közönséget. Nem a politika teremt valódi közösséget, és még Trianonról is lehet szólni hitelesen, pátosz- és pózmentesen. rereifi Ilyenek és ezek vagyunk, gondolhatta az ember, végignézve a még a tudósítás megírásakor is zajló fesztivált, és ha csak a pénteki és a szombati előadásokat nézte is végig, azt mindenképp konstatálhatta, hogy még ma, a globalitás korában is van létjogosultsága és valódi megtartó ereje a néptáncnak és a hagyományoknak. Közösségteremtő ereje, politikai hovatartozástól, nemzetiségtől és világnézettől függetlenül is. Nem, nem a politikusok pátyolgatásának vagy iránymutatásának köszönhetően. Főképp azért, mert a rendezvény szerencsére jó irányba halad és fejlődik, kezdi levetkőzni régi, megkövesedett, szocializmus kori kirakatjellegét, nem önigazolni és pusztán felvonultatni akar, nem megfelelni, pusztán csak lehetőséget ad arra, hogy kellemes, családi környezetben kiváló táncművészeti programokkal szórakoztassa a nagyérdeműt. Vagy épp roppant tanulságosakkal, elgondolkodtatókkal. Ráadásul teszi ezt oly módon, hogy még Rejtőzködő gótika a hegyoldalban a folklór iránt végképp nem érdeklődő ember is elmondhatja, megérte kilátogatni a Schubert parkba. Mert aki figyelmesen végignézte akár csak a pénteki, szombati vezető előadásokat, az el kellett hogy ismerje, nem politikát kiszolgáló népi, nemzeti biodíszlet-parádét lát, nem önsirató giccset, hanem érdekes, olykor drámai, sőt megrendítő élménnyel gazdagodott. Szájbarágásmentesen Miután a nyitónapon Juhász András, Zselíz polgármestere kezéből a szervezők három napra jelképesen átvették a város kulcsát, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke pedig szeretettel köszöntötte a közönség soraiban Takács Andrást, a szakma hazai doyenjét, Zoboralja nyári népszokásai, aratási folklórja elevenedett meg a nagyszínpadon, utána pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes avatta be a közönséget Szatmár és Bonchida táncaiba. Hitelesen és precízen, ugyanis az előadás Martin György régi gyűjtőkörútjainak filmfelvételei alapján dolgozott, a táncosok részletesen, következetesen mutatták be az egykori adatközlők megfakult filmtekercseken pergő mozdulatsorait. Mégsem utánzást, szájbarágós okítást nézhettünk végig, hanem egy sodró erejű, tempós előadást. Szombaton, az esti vezető programban a Táncfórum 260 táncosa lépett a nagyszínpadra, a szlovákiai magyar folklór legjavát mutatva be, Mátyusföldtől Hontig, azaz a Táncfórum nyugati régiója valamennyi táncegyüttesének tapsolhattunk. Ötletes és rendhagyó volt a nyitó- és zárókép, örömmel nyugtázhattuk, hogy Pillanatkép a hétvége gazdag programjából (Csicsmam Róbert felvétele) szakmai berkekben nemzedékváltás történt, és ez minőségi javulást hozott magával. Trianonról hitelesen Manapság, amikor Trianon a nagypolitika küzdőterében a mítoszgyártás, a gyűlöletkeltés, az önigazoló mártírkodás, vagy pusztán a történelmi hazugságok, ráfogások és a kölcsönös vádaskodás eszköze lett, épp a zselízi országos fesztivál nagyidai vendége, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes bizonyította be, hogy a traumákról lehet nyíltan, őszintén, de megrendítő erővel, hitelesen beszélni - egy szó nélkül, csak a tánc erejével. Szombat esti előadásukban egy tragikus szerelmi történetbe ágyazva Kisszelmenc és Nagyszelmenc huszadik századi történetét mesélték el, Trianon következményeit, azt, hogy miképp barmolta szét egy önkényes nagyhatalmi döntés Tradíció és modernitás - véget ért az Országos Népművészeti Fesztivál
