Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-23 / 194. szám

www.ujszo.com I 2021. augusztus 23. RÉGIÓ I 3 emberek, nemzedékek sorsát. Kiváló koreográfiával, dramaturgiával és zenével - olykor valóban torokszorí­tó pillanatokat okozva. Hasonlóan megrendítő és egyben felemelő táncszínházi pillanatokban lehetett részünk a Duna Művész­­együttes Szerelmünk, Kalotaszeg című előadását nézve, amelyben is­mét régi, eredeti filmfelvételek erő­sítették vagy épp ellenpontozták a történet lényegét, az erdélyi népdal­kincs legszebb darabjait is felvonul­tatva. Az est végén pedig, a kastély udvarában Molnár Xénia és Mokos Attila színművészek brillíroztak Spi­­ró György tragikomédiájában, a ka­maradarabot a nézők vastapssal ju­talmazták. A Prah rólunk, kisembe­rekről szól, a kisszerűség és az ön­­sorsrontás tragédiája, metsző, penge­éles szociológiai látlelet rólunk, a fo­gyasztói társadalomról, a tönkrement életekről, családokról, modem tan­mese arról, hogy a pénz mégsem minden. Juhász Eszter főszervező lapunk­nak úgy nyilatkozott, hogy ha az Esterházy-kastély felújítása és rend­betétele tovább halad, akkor még több és még jobb előadást hoznak majd el, mert valóban korszerű, családbarát összművészeti fesztivált szeretnének rendezni jövőre is. Annak ellenére, hogy e sorok írásakor még javában tart arendezvény, és az Ifjú Szivek esti produkciójára már most is több szá­zan készülnek, kalapot emelhetünk a szervezők, a résztvevők és a ven­dégművészek előtt is. Viszontlátásra, 2022-ben. (A fesztiválról részletesen Az Új Szó Színfolk mellékletében számolunk majd be.) SZÁSZI ZOLTÁN Egy kihunyt, lekopott vulkán lejtőjén, hegyoldalba vágott teraszokon áll ás él a kisváros, amelyben ma három felekezet­­nek van temploma. Az egykori városmag legjobban kitűnő helyén jói látható, rógi korok tanúja a római katolikusok temploma. Érdemes megnéz­ni, Helmec is megér egy misét! A baden-péceli kultúra népének régészetilelet-anyaga Királyhelme­­cen és annak környékén, így a Nagy hegy és az Erős erdő nevű helyeken került elő, bizonyítva azt, hogy bő hatezer éve ember lakta vidék ez. Egy régóta lakott hely A folyók találkozásánál, jól véd­hető helyen kialakult település múltja igen sokszínű, kimmer, kelta, vandál, szláv és a honfoglalás után a magyar lakja Királyhelmecet. Első írásos említése a szomszédos leleszi pre­montrei apátság határ- és birtokleírá­sában szerepelt 1214-ben Helmech és Helmeche néven. Nevében is szere­pel, hogy egykor királyi birtok volt, mégpedig II. András királyé, aki a vá­ci püspökségnek ajándékozta, a püs­pökség pedig a neki kedves premont­rei rend leleszi kolostorának. Nem véletlen II. András említése Lelesz A királyhelmeci templom tornyát messziről látni (Somogyi Ti bor felvétele) kapcsán, ugyanis olyan elmélet is fennáll, mely szerint a király meg­gyilkolt felesége, Gertrudis szívur­náját a premontrei prépostságban he­lyezték el. Mint oly sok más zemplé­ni és bodrogközi település, így Ki­­rályhelmec is szinte teljesen elpusz­tult a tatárdúlás idején, sok évtized­nek kellett eltelnie, míg újra benépe­sült és fejlődni kezdett a település. Kiemelt fontosságáról tanúskodhat az a tény, hogy Róbert Károly király idején Mikes báné volt ez a település, amely a 14. század első harmadában az Ákos nemzetség birtokába került, s erre az időre tehető a római katoli­kus templom építésének ideje is. Fel­merül a kérdés, nemesi, főúri doná­­tori templomként alapították-e Ki­rályhelmec templomát, s ha igen, mi­lyen nyomai maradhattak ennek. Ér­dekes és fontos tény és támpont, hogy az 1332-es pápai tizedszedő jegyzék szerint Királyhelmecen ekkoriban már állt egy templom, sőt papjának nevét is tudni, bizonyos Miklós nevű szolgált itt ebben az időben. Ami nagy valószínűséggel biztos lehet, hogy a templom legrégebbi része, a szentély, már a 14. században állt, jól láthatóan a gótika stílusjegyeit viseli magán. A templomról Királyhelmec római katolikus temploma - melyet a Szentlélek tisz­teletére szenteltek fel - a város leg­régebbi részén áll. Ez a régi város a Nagy hegy oldalában kialakított te­raszokon terül el, a templom pedig egy mesterségesen kialakított, az ut­caszinthez képest mintegy hat-nyolc méter relatív magasságú, nagyjából egyenlő oldalú háromszög formájú, jól védhetőnek látszó'kiemelkedésen áll. A templomnak a stratégiai ponton való építési helyéből akár azt a kö­vetkeztetést is le lehet vonni, hogy a szakrális épület háborúk, zavargások idején menedékhelyként, refúgium­­ként is szolgálhatott. Ami ma látszik a középkori múlt­ból, az építés idejéből, az a templom tájolása, amely szerint a sokszögzá­­ródású szentély tengelye kelet felé mutat. A kinti támpillérek, az északi oldalról toldott sekrestye rész is jel-Tájoló Királyhelmec a Szlovákújhely ésÁgcsernyő közti 79-es úton érhető el, a római katolikus templom a városközpontban a 48.424/21.977 GPS- koordinátáknál található. lemzően a gótikát mutatják. Az oltár mögötti szentély finom bordázattal tagolt csúcsíves boltozatát öt támív tartja, a diadalív is impozánsan ma­gas, és szépen kimunkált gótikus boltívet formáz. A templom aló. században lezaj­lott vallási békétlenségek, rombolá­sok miatt néhány évtizedig méltatlan állapotban, romokban hevert a forrá­sok szerint. Majd a zavaros idők múl­tával, a Mária Terézia idején elindult rekatolizáció idején elkezdődött az újjáépítése, amelyet 1757-ben fejez­tek be. Egy nagyobb átépítés, bővítés munkálatait végezték el, amellyel ba­­rokkizálták a hajót és a templom tor­nyát is. Elkészült a belső terek kifes­tése, és a berendezés teljes barokk stí­lusú cseréje is megtörtént ekkor. Tor­nyát messziről látni, s a templom szentélyétől igen figyelemreméltó kilátás nyílik magára a városra és a környékre is, még az említett leleszi kolostort is látni lehet jó időben. Már csak emiatt a látvány miatt is érde­mes ide ellátogatni! BUCHLOVICS PÉTER Naponta több százan tapsol­tak az 55. Országos Népművé­szeti Fesztivál előadásain, a rendezvény egyre színvonala­sabb szakmai produkciókat kínál, és egyre igényesebb színházi előadásokkal örven­dezteti mega közönséget. Nem a politika teremt valódi közösséget, és még Trianonról is lehet szólni hitelesen, pátosz- és pózmentesen. rereifi Ilyenek és ezek vagyunk, gondol­hatta az ember, végignézve a még a tudósítás megírásakor is zajló feszti­vált, és ha csak a pénteki és a szom­bati előadásokat nézte is végig, azt mindenképp konstatálhatta, hogy még ma, a globalitás korában is van létjogosultsága és valódi megtartó ereje a néptáncnak és a hagyomá­nyoknak. Közösségteremtő ereje, politikai hovatartozástól, nemzeti­ségtől és világnézettől függetlenül is. Nem, nem a politikusok pátyolgatá­­sának vagy iránymutatásának kö­szönhetően. Főképp azért, mert a ren­dezvény szerencsére jó irányba halad és fejlődik, kezdi levetkőzni régi, megkövesedett, szocializmus kori kirakatjellegét, nem önigazolni és pusztán felvonultatni akar, nem meg­felelni, pusztán csak lehetőséget ad arra, hogy kellemes, családi környe­zetben kiváló táncművészeti progra­mokkal szórakoztassa a nagy­érdeműt. Vagy épp roppant tanulsá­gosakkal, elgondolkodtatókkal. Rá­adásul teszi ezt oly módon, hogy még Rejtőzködő gótika a hegyoldalban a folklór iránt végképp nem érdeklő­dő ember is elmondhatja, megérte ki­látogatni a Schubert parkba. Mert aki figyelmesen végignézte akár csak a pénteki, szombati vezető előadáso­kat, az el kellett hogy ismerje, nem politikát kiszolgáló népi, nemzeti biodíszlet-parádét lát, nem önsirató giccset, hanem érdekes, olykor drá­mai, sőt megrendítő élménnyel gaz­dagodott. Szájbarágásmentesen Miután a nyitónapon Juhász And­rás, Zselíz polgármestere kezéből a szervezők három napra jelképesen átvették a város kulcsát, Bárdos Gyu­la, a Csemadok országos elnöke pe­dig szeretettel köszöntötte a közön­ség soraiban Takács Andrást, a szak­ma hazai doyenjét, Zoboralja nyári népszokásai, aratási folklórja eleve­nedett meg a nagyszínpadon, utána pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüt­tes avatta be a közönséget Szatmár és Bonchida táncaiba. Hitelesen és pre­cízen, ugyanis az előadás Martin György régi gyűjtőkörútjainak film­felvételei alapján dolgozott, a tánco­sok részletesen, következetesen mu­tatták be az egykori adatközlők meg­fakult filmtekercseken pergő mozdu­latsorait. Mégsem utánzást, szájbará­gós okítást nézhettünk végig, hanem egy sodró erejű, tempós előadást. Szombaton, az esti vezető prog­ramban a Táncfórum 260 táncosa lé­pett a nagyszínpadra, a szlovákiai magyar folklór legjavát mutatva be, Mátyusföldtől Hontig, azaz a Tánc­fórum nyugati régiója valamennyi táncegyüttesének tapsolhattunk. Öt­letes és rendhagyó volt a nyitó- és zá­rókép, örömmel nyugtázhattuk, hogy Pillanatkép a hétvége gazdag programjából (Csicsmam Róbert felvétele) szakmai berkekben nemzedékváltás történt, és ez minőségi javulást hozott magával. Trianonról hitelesen Manapság, amikor Trianon a nagypolitika küzdőterében a mítosz­gyártás, a gyűlöletkeltés, az önigazo­ló mártírkodás, vagy pusztán a törté­nelmi hazugságok, ráfogások és a kölcsönös vádaskodás eszköze lett, épp a zselízi országos fesztivál nagy­idai vendége, az Ilosvai Selymes Pé­ter Néptáncegyüttes bizonyította be, hogy a traumákról lehet nyíltan, őszintén, de megrendítő erővel, hite­lesen beszélni - egy szó nélkül, csak a tánc erejével. Szombat esti előadá­sukban egy tragikus szerelmi törté­netbe ágyazva Kisszelmenc és Nagy­­szelmenc huszadik századi történetét mesélték el, Trianon következmé­nyeit, azt, hogy miképp barmolta szét egy önkényes nagyhatalmi döntés Tradíció és modernitás - véget ért az Országos Népművészeti Fesztivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom