Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-19 / 191. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. augusztus 19. I www.ujszo.com Barátságos arcot erőltető tálibok Az amerikai C-17 Globemaster rakterében 600-an zsúfolódtak össze (TASR/ap) RÖVIDEN Migránsokat hajtó fehérorosz rendőrök Vilnius. Egy tucat, rohamfelszerelést viselő fehérorosz rendőr sértette meg a litván határt, miközben egy 35 fos, iraki migránsokból álló csoportot hajtottak a balti állam területére - közölte a litván határőrség szóvivője. Rokas Pukinskas szerint a fehérorosz rendőrök néhány percig tartózkodtak litván területen. A belügyminisztérium tudatta, a történtek fényében megerősítik a járőrtevékenységet a fehérorosz határszakaszon. Az idén eddig 4100 ember lépte át illegálisan a fehérorosz-litván határt, ez a szám ötvenszer több, mint tavaly egész évben volt. (MTI) Havanna-szindróma már Berlinben is Berlin. Bécs után az USA berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amik hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre. A Der Spiegel szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált. Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, főleg az amerikai hírszerzők körében. (MTI) A Klubrádió és az Alkotmánybíróság Budapest. Az ellenzéki Klubrádió szerint megfosztása frekvenciájától az Alaptörvényben biztosított jogokat sért, ezért a médium az Alkotmánybírósághoz fordul. A Klubrádió érvelése szerint más rádiók esetében annak ellenére meghosszabbították a műsorszolgáltatási szerződést, hogy azok esetében is előfordult hasonló, esetenként súlyosabb jogsértés is. Ha nem sikerül az Alkotmánybíróságon elérni azt, hogy a Kúria megsemmisítse döntését, akkor fordulhat a Klubrádió nemzetközi bírósághoz, konkrétan az Emberi Jogok Európai Bíróságához. (Npsz) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/New York. A tálibok békás kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében - mondta a radikális iszlamista szervezet szóvivője a tálibok afganisztáni hatalomátvételük utáni első sajtótájékoztatóján a fővárosban. „Nem akarunk sem belső, sem külső ellenségeket” - közölte Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő. Mudzsáhid kijelentette, a nőknek lehetőségük lesz dolgozni és tanulni, és „nagyon aktívan vehetnek részt a társadalomban, de csakis az iszlám törvények keretein belül”. Hozzátette: a nők dolgozhatnak egyebek mellett az egészségügy, az oktatás területén. Szuhail Sahín, egy másik tálib szóvivő közölte: a nőknek hidzsábot kell majd viselniük, de burkát nem. „Ezek nem a mi szabályaink, hanem az iszlám szabályai” - mondta a szóvivő, aki szerint ez a nők biztonságát szolgálja. Zabihullah Mudzsáhid szerint a tálibok nem akarnak megtorlást alkalmazni korábbi katonákkal és a korábbi, nyugati támogatású kormány tagjaival szemben. Hangsúlyozta, amnesztiát biztosítanak azafgán kormányerők tagjainak, valamint a nemzetközi erőkkel együttműködő vállalkozóknak és tolmácsoknak. „Senki sem fogja bántani őket, senki sem fog kopogtatni az ajtajukon” - mondta. A tálib harcosok nem léphetnek be senki házába engedély nélkül - tette hozzá. Mudzsáhid közlése szerint a magántulajdonban lévő médiumok továbbra is szabadon és függetlenül működhetnek Afganisztánban, mindazonáltal az újságírók munkájuk során nem sérthetik meg az iszlám értékeket. Legalább 3 ember meghalt és többen megsebesültek tegnap a keletafganisztáni Dzsalálábádban egy tálibellenes tüntetésen. A tálibok tüzet nyitottak, miközben helyi lakosok leeresztették a tálibok zászlóját, és megpróbálták kitűzni az afgán nemzeti lobogót a város egyik terén. Afganisztánban augusztus 19-én ünnepük a függetlenség napját. Folytatódó kimenekítós A tálibok beleegyeztek abba, hogy biztonságos elvonulást engedélyeznek Afganisztánból az amerikaiak által irányított kimenekítéshez csatlakozni igyekvő civileknek - közölte Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, bár az evakuálás befejezésére vonatkozó menetrendet még ki kell dolgozni az ország új vezetőivel. Jake Sullivan elismerte, egyes civilek távozása ellenállásba ütközött, amikor megpróbálták elérni a kabuli nemzetközi repülőteret. Azt mondta ugyanakkor, nagyon sokan elérték a repülőteret, és a többiek problémáját megvitatják a tálibokkal, akiknek vasárnapi elképesztően gyors hatalomátvétele káoszba, zűrzavarba és erőszakba sodorta az amerikai kimenekítési erőfeszítéseket. A Pentagon szerint a hétfői kényszerszünet után a légi szállítás ismét beindult, és az időjárási problémák ellenére felgyorsult, ezzel egy időben rendszeres az egyeztetés a tálib vezetőkkel. További amerikai katonák érkeztek, és továbbiak vannak úton, így várhatóan összesen több mint 6000 fő vesz részt a repülőtér biztosításában az elkövetkező napokban. Az amerikai hadsereg azt tervezi, óránként egy járatot elindít Kabulból, ez napi lebontásban akár 5000- 9000 ember evakuálását is jelentheti. Magyar mentőakció indul Önálló magyar mentőakció indul Kabulba, senkit nem fognak otthagyni - mondta a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Magyar Levente közölte, hogy nem tudnak sok Afganisztánban lévő magyarról, ők egyetlen repülőn is elférnének. A magyar állampolgárokon kívül a magyaroknak például tolmácsként segítséget nyújtó afgánoknak és családjuknak akar segíteni a magyar állam. Néhány százan lehetnek, „őket ismerjük, valóban halálos veszélyben vannak, kimentésük erkölcsi kötelességünk” - közölte az államtitkár, hozzátéve: „Ez nem jelentheti azt, hogy Magyarország megnyitja a menekülők előtt a déli határzárat. Annak ellenére sem, hogy a magyar kormányra érkezett nyomásgyakorlás elvi szinten.” Egy kérdésre válaszolva közölte, nem tudja, hol van jelenleg Szijjártó Péter, mivel a miniszter szabadságon van. Kitért azon újságírói felvetés elől, hogy terroristának tartja-e a tálibokat. Brüsszel ós a Talibán Az Európai Uniónak minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot az új afgán vezetéssel, annak érdekében, hogy elkerüljünk egy újabb migrációs és humanitárius válságot, és a nemzetközi terroristák visszatérését az országba - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, az EU- tagországok külügyminisztereivel az afgán helyzetről folytatott rendkívüli tanácskozás után. „Párbeszédet kell folytatnunk az új vezetéssel, bárkik is alkotják azt, végül is megnyerték a háborút, mert a nyugati beavatkozás nem volt sikeres” - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a kapcsolatfelvétel nem jelentené a tálib vezetés hivatalos elismerését. Borrell jelezte, az EU jelenleg arra összpontosít, hogy garantálja valamennyi uniós polgár, valamint az EU vagy a tagállamok képviseletében dolgozó helyi személyzet biztonságát és védelmét. Visszatért a csúcsvezető Visszatért Afganisztánba Abdul Gáni Baradar móllá, a tálib mozgalom társalapítója és második vezetője. Ez az első alkalom, hogy egy magas rangú tálib vezető nyilvánosan tér vissza Afganisztánba, amióta az USA vezette katonai szövetség 20 éve kiűzte az iszlamistákat a hatalomból. Kandahár volt a tálibok fővárosa, amíg 1996 és 2001 között hatalmon voltak. Az azonos nevű délafganisztáni tartományban hozták létre a tálib mozgalmat az 1990-es évek elején. Legitim ügyvivő elnöknek nevezte magát Afganisztán első alelnöke. Amrulla Száleh közölte: miután Asraf Gáni elnök elhagyta az országot a tálibok hatalomátvétele miatt (most az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodik), jelenleg ő a kormány vezetője. Száleh szerint az afgán alkotmány hatalmazza fel erre a tisztségre. Leszögezte: semmilyen körülmények között nem hajlandó meghajolni a „tálib terroristák” akarata előtt. (MTI, Tx, Npsz) Az utolsó zsidó marad Kabulban Atálib hatalomátvétel ellenére úgy döntött, Kabulban marad Zebulon Simentov, az utolsó afganisztáni zsidó. Amerikába utazhatott volna, de azt mondta, akkor nem lett volna, aki gondoskodjon a zsinagógáról, írja a Jerusalem Post. Felesége és két lánya 1998 óta Izraelben élnek, de ő sosem akarta követni őket, héberül sem beszél. Simentov a zsidó vallás szerint éli a hétköznapjait, imádkozik és kóser módon táplálkozik, az állatokat is ő vágja az előírásoknak megfelelően, amire egy üzbég rabbitól kapott engedélyt. Az utolsó előtti afganisztáni zsidó 2005-ben halt meg, akivel legendásan sokatveszekedett. Olyannyira, hogy rendszeresen feljelentgették egymást, és volt idő, hogy mindkettejüket börtönbe zárták, ott is annyitveszekedtek, hogy inkább kiengedték őket. (444.hu) HA ÉPÍTKEZEL, MÉG DRÁGÁBB AZ ÉLETED „Erre a nyárra terveztük a teljes házfelújítást, úgy számoltuk, 40 ezer euróba beleférünk, de a vállalkozó, akivel dolgoztattunk volna, 70 ezer euróra számolta ki a költségeket. Ezt már nem tudjuk vállalni, úgy döntöttünk, várunk még egy évet. Át kell gondolnunk, mire telik, mert annyit nem ér az egész, hogy eladósodjunk" - mondja Németh András, a Vasárnap egyik régi olvasója. Bizony, aki most tervezett építkezést, lakásfelújítást, az komoly gondban van, az építési anyagok ára a duplájára emelkedett, és a növekedésnek még nincs vége. Mit mond az anyagforgalmazó, az építkezési vállalkozó és az ingatlanügynök a helyzetről? Szent István-kápolna, amelyről megfeledkeztek, monumentális emlékhely egy erdei tisztáson ► Ott jártunk. ■ Már kapható a Vasárnap legújabb száma
