Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-16 / 188. szám
www.ujszo.com | 2021. augusztus 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Afganisztán elbukott Az iszlamisták már Kabul elnöki palotájában, az államfő elmenekült SIDÓH. ZOLTÁN A hétvégén az afganisztáni tálib lázadók minden irányból betörtek Kabulba, Asráf Gáni államfő pánikszerűen elmenekült, az elnöki palotát elfoglalták. A játék véget ért, az amerikaiak kivonulása nyomán újra a szélsőséges iszlamisták veszik át a hatalmat. Nyilvánvalóvá vált, hogy kudarccal ér véget az Egyesült Államok történetének eddigi leghosszabb háborúja: 2001 októbere óta beleöltek 2260 milliárd dollárt, az afgán hegyek között meghalt 2500 katonájuk, s hiába képeztek ki mintegy 300 ezer afgán katonát, gyakorlatilag kártyavárként omlik össze a nyugati pénzen fenntartott Asráf Gáni államfő által működtetett rendszer. A tálibok által elfoglalt területeken már ismét bevezették az iszlám törvénykezést, a saríát, és korlátozzák a nők jogait: nem járhatnak iskolába, az oktatás csak a vallási kérdésekre terjed ki, a nők csak férfi rokonaik társaságában hagyhatják el otthonukat. Minden ígérgetések ellenére máris kivégzik az amerikaiakkal együttműködőket, lefejezik a tolmácsokat, biztos ami biztos alapon felgyújtják az iskolákat, a megszállt területeken már a koronavírus elleni védőoltást is tiltják. Afganisztánt birodalmak temetőjének is tartják, hiszen a szovjetek előtt a 19. században a britek, az ókorban pedig a világhódító Nagy Sándor sem tudott úrrá lenni az idegen hódítókat nem tűrő afganisztáni törzseken. A rendkívül gyors összeomlás így is katonai és politikai kudarc a nyugati világ, főleg Washington számára. Érdemes feltenni a kérdést, mi okozhatta a katasztrófát, mi az oka annak, hogy miközben az USA kiképezte az afgán hadsereget, hihetetlenül sok pénzt és fegyvert adott nekik, a tálibok ilyen könnyen legyűrik őket. A válasz: a mérhetetlen korrupció, az afgán rendszer belső korhadtsága. A Foreign Policy politikai szaklap elemzésében megszólaló szakértők szerint az afgán belügyi és védelmi feladatokat ellátó minisztérium is hírhedten korrupt. A védekezésre, a haderőfejlesztésre, a kiképzésre, de még a fizetésekre szánt pénzeket is ellopják a kormány korrupt emberei. Olyannyira, hogy a frontra küldött rendőrök hónapokig nem kapnak fizetést, de ugyanez a helyzet a védelmi tárcánál is, mert a katonák sem jutnak a pénzükhöz. Miközben a kormányzati körökhöz tartozók a fegyvereket a feketepiacon adják el, így nem csoda, ha azok a felkelőknél körnek ki. Ilyen viszonyok mellett az afgán katonák és rendőrök végképp nem elszántak, inkább lelépnek és visszatérnek a családjukhoz. Az afgán hírszerző szolgálat, a Nemzeti Biztonsági Igazgatóság egy korábbi magas rangú tisztviselője szerint az ország biztonsági szolgálatainak állományából havonta közel 5000 ember tűnik el... Mi jöhet ezután, mennyit változtak 20 év alatt a tálibok? Lehet, hogy a szélsőséget egy ideig leplezik, lehet, nem akarnak nemzetközi terrorszervezetet kiépíteni. Ez az optimista forgatókönyv. A realista az, hogy erős menekülthullámot gerjeszthet a káosz, emellett további lökést kap a kábítószerpiac, mivel a világ ópiumtermelésének 80%-át Afganisztán adja. A pesszimista forgatókönyvet pedig inkább fel se lapozzuk. Ki nyer ma? Játék és tűszúrás néhány percben. (Lubomír Kotrha rajza) Szlovákia lassulása statisztikai baleset A magyar gazdaaág az elmúlt években megelőzte a szlovákiait - ezt mutatja a statisztika. Ám ez csak féligazság, az egyes mutatókat célszerű körültekintően kezelni. Szlovákia sokáig az euró sikertörténetének számított, ám a Covid-19 előtti évtizedben az Európai Unió átlagos fejlettségéhez képest közel hat százalékponttal visszalépett - e bejelentéssel lepte meg olvasóit a minap Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Az euró csapda c. cikkében. Rögvest le is vonta a következtetést: jobb kimaradni az euróövezetből és megőrizni az önálló monetáris politikát, mert a függetlenség megkönnyíti a válságkezelést, gyorsítja a felzárkózást. Csakhogy az összefüggés nem ilyen egyszerű - és Szlovákia térvesztése sem ilyen egyértelmű. Első pillantásra a szlovák gazdaság valóban furcsa pályát írt le: a nemzeti valuta vásárlóerejét bekalkulálva számított egy főre jutó hazai össztermék 2011-ben az uniós átlag 76%-a volt, 2020-ban viszont csupán a 71%-a. E tíz esztendőben a magyar gazdaság az uniós átlag 67%-áról a 74%-ára jutott, vagyis formálisan elhúzott északi szomszédja mellett. Ám más adatokat vizsgálva szinte érthetetlen, mi történt Szlovákiában, hiszen az elmúlt tíz esztendőben nem blokkolt le a gazdaság, nem élt át elsöprő pénzügyi krízist, sőt a járvány első évét kisebb visszaeséssel úszta meg, mint Magyarország. Az elmúlt évtizedben a szlovák gazdaság összességében 20,7%-os növekedést produkált, amagyar pedig 23,5%-ost. Ez dicséretes előny ugyan, ám Szlovákia 2011-ben 9 százalékponttal közelebb volt az uniós átlaghoz, így a tempóbeli különbség nem magyarázza meg a visszacsúszását. A statisztikai baleset 2015-ről 2016-ra következett be, amikor az Eurostat adatai szerint a szlovák gazdaság az uniós átlag 78%-áról a 73%-ára zuhant. A 2016. esztendő után a szlovák egy főre jutó hazai össztermék csökkenése arra vezethető vissza, hogy 2019-ben megtörtént a nemzeti számlák és a vásárlóerő-paritás felülvizsgálata. A piaci áron számolt hazai összterméket rendre módosítják a vásárlóerő-paritással, ám egyetlen adat nem világít rá, hogy valamely ország milyen tempóban zárkózik fel, előz vagy éppen leszakad. Szlovákia egy főre jutó hazai összterméke 2011 és 2020 között 13 209-ről 16 767 euróra nőtt, Magyarország GDP-je pedig 10 231 euróról 13 475-re emelkedett. Ezen a listán tehát megvan a szlovák előny, (hvg, ú) Öngyilkos klímahiszti MOLNÁR IVÁN A média és az európai politikusok részéről egyre nagyobb sebességbe kapcsol a klímaváltozással kapcsolatos pánikkeltés. Pánikhelyzetben csak kevesen képesek megőrizni a higgadtságukat és józan ítélőképességüket, az elkövetkező időszakban így valószínűleg még több olyan rossz döntés születik majd, amelyek Európa számára öngyilkos stratégiának bizonyulhatnak. Friss hír, hogy az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) mérései szerint a klímaváltozás miatt az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön, 2021 egésze pedig várhatóan a tíz valaha mért legmelegebb esztendő között lesz. Egy-egy ilyen hír után a brüsszeli csúcspolitikusok és az uniós tagországok vezetőinek a nagy része is „mély aggodalmát” fejezi ki a klímaváltozással kapcsolatban, arra buzdítva mindenkit, hogy tegyenek meg mindent az „ambiciózus uniós klímacélok” teljesítése érdekében, lehetőleg persze úgy, hogy a számlát a kisemberek fizessék meg, minél nagyobb profitot hagyva a legnagyobb légszennyezőknek számító muftiknál. Még több elektromos autót, bioüzemanyagot, szél-, nap- és vízerőművet! Még gyorsabb ütemben csökkentsük a kibocsátásunkat! Mutassunk példát a világnak, amely aztán majd ájultan követi Európa fantasztikus példáját. E sorok írója hisz a csodákban, azt azonban senki sem gondolhatja komolyan, hogy Kína, India, Oroszország és akár az Egyesült Államok egymás lábát tapossák majd, hogy az Európa által kijelölt úton haladva tegyék tönkre saját gazdaságaikat. Márpedig, ha a világ legnagyobb légszennyezői nem csökkentik nagyobb mértékben a kibocsátásukat, Európa egyedül akkor sem fordíthat a helyzeten, ha az Európai Bizottság minden európait visszazavar a fákra, és csak bogyókon fogunk élni. Nem beszélve arról, hogy ha a legtöbb ország kövemé is az uniós példát, a „mozgó vonat” effektus miatt a felmelegedés még egy jó ideig akkor sem állna le, vagyis mindenképp a helyzet gyors romlására kell felkészülnünk. A valódi probléma, hogy az elsőrendű vitatéma még mindig az, hogyan csökkentsük a kibocsátást, és nem az, hogy hogyan készüljünk fel a legrosszabbra. Természetesen, továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy a világ lehető legtöbb országa csökkentse a kibocsátását, ám ha az európai nemzetállamok politikusai valóban segíteni szeremének, az első körben olyan objektív - vagyis nem a klímahisztin élősködő nemzetközi szervezetek által terjesztett - előrejelzéseket kellene kidolgoztatniuk, amelyek valós képet adnak a régiójukban várható fejleményekről, és ezek alapján mindent megtenni annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosságra háruló terheket. Szlovákiában például a mezőgazdaságot fel kell készíteni az egyre szélsőségesebb időjárási kilengésekre, ki kell építeni egy hatékony öntözőrendszert, hogy biztosíthassuk az ország élelmiszer-önellátását. Szigorú szabályokat kell bevezetni az ivóvíz védelmére, és ki kell építeni egy hatékony árvízvédelmi rendszert is. A lakóházak tervezésénél eleve számítani kellene az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekre, a biztosítási rendszert pedig úgy kellene átalakítani, hogy az valóban a lakosság és a vállalkozások érdekeit szolgálja a magánbiztosítók profithajhászásával szemben. Mindehhez természetesen sok pénzre lesz szükség, ha azonban az uniós és állami támogatásokat ezekre, és nem eleve elvetélt, futurista célokra használjuk fel, akkor találunk rá forrást. A nagy kérdés már csak az, hogy lesz-e politikai akarat is, a politikusok részéről ugyanis könnyebb például a hidrogénüzemelésü autók bevezetésével ámítani az embereket, mint a fent jelzett valós feladatokat elvégezni. Ez utóbbiak teljesítése ugyanis számonkérhető rajtuk, márpedig a felelősségvállalás manapság nem tartozik a fő politikusi erények közé. FIGYELŐ Az idei július volt a legmelegebb hónap Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás. A globális felszíni átlaghőmérséklet 2021 júliusában 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi legmelegebb júliusi hőmérsékletet, amelyet 2016-ban, 2019-ben, majd 2020- ban mértek. Ezzel az idei a legmelegebbjúlius volt a feljegyzések kezdete óta, egyben a legmelegebb az összes hónap közül. Az 20. század 15,8 Celsius-fokos globális júliusi felszíni (szárazföldi és tengeri) átlaghőmérsékletét 0,93 fokkal haladta meg az idei július. Az északi féltekén a szárazföldi felszíni hőmérséklet minden korábbi júliusinál magasabb volt, a példátlannak számító 1,54 fokkal meghaladva a korábbi, 2012-es rekordot. A NOAA 142 éve méri a Föld hőmérsékletét. Az amerikai ügynökség Európában a második legmelegebb - a 2010. júliusival azonos, és csak a 2018. júliusitól elmaradó -júliust mérte. Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S) augusztus 5-én azt közölte, hogy a tavalyival karöltve az idei a harmadik legmelegebbjúlius volt a világban a mérések kezdete óta. A C3S adatai szerint Európa tekintetében csak 2010 júliusa volt melegebb az ideinél. Az európai légkörfigyelő szolgálat mérései 1950-ig nyúlnak vissza, ám rendszeresen egyeztetik őket a 19. század közepe óta gyűjtött feljegyzéseket őrző adatbázisokkal. A két szervezet mérései között vannak kisebb eltérések. Az eddigi adatokból a NOAA azt a következtetést vonta le, hogy 2021 egésze várhatóan a tíz valaha mért legmelegebb év között lesz. (MTI)
