Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-14 / 187. szám
MAGYARORSZÁG ES A NAGYVILÁG 2021. augusztus 14.1 www.ujszo.com Már Kabul kapujában a tálibok Menekülés a második legnagyobb afgán városból, Kandahárból (TASR/ap) 8 I RÖVIDEN Megtiltották a tálibok a védőoltást Kabul. A kormányellenes tálibok megtiltották a koronavírus elleni védőoltást a kelet-afganisztáni Paktia tartományban. Valiat Hán Ahmadzai, Paktia tartomány egészségügyi hivatalának vezetője közölte, hogy a régiót a múlt j héten elfoglaló tálibok megtiltották a védőoltás beadását a tartományi kórházban. Az orvos elmondta, hogy a kórház oltási osztálya legalább 3 napja zárva van, és a látogatóknak azt mondják, hogy tilos a védőoltás. (MTI) Harcok, robbantás a Sínai-félszigeten Kairó/el-Arís. 13 feltételezett dzsihádista harcossal végzett az egyiptomi hadsereg a Sínaifélszigeten összecsapásokban - közölte egy katonai szóvivő. A harcok a Sínai-félsziget északi és középső részén folytak, 9 egyiptomi katona is életét vesztette vagy megsebesült. A hadsereg fegyvereket, motorkerékpárokat, mobiltelefonokat, távcsöveket és tetemes mennyiségű készpénzt is elkobzott a lázadóktól. A Sínaifélszigeten évek óta küzdenek szélsőséges fegyveres lázadókkal, főként az Iszlám Állam helyi ágával. Csütörtök éjjel út mentén elrejtett pokolgép robbant fel egy páncélozott katonai jármű mellett a félsziget északi részén, Rafah városban. A robbantásban hét katona meghalt. (MTI) Szélsőségesekkel végzett a hadsereg Lagos. Különböző szélsőséges csoportok 123 tagját ölték meg nigériai katonák a légierő támogatásával az északnyugati Zamfara államban. A Boko Haram és a Nyugat-afrikai Iszlám Állam (ISWAP) nevű dzsihádista szervezethez köthető milíciák logisztikai létesítményeit is sikerült felszámolni. A nigériai kormány 12 éve folytat háborút a Boko Haram helyi terrorszervezettel, illetve az abból 2016-ban kivált Nyugat-afrikai Iszlám Állam szervezettel. A konfliktusnak 36 ezer halálos áldozata van, és további 2,4 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni. (MTI) Orbán Viktor és az ideális férfiak BudapssL A magyar miniszterelnök végre elmondta, hogy néz ki az igazi férfi. A Nemzeti Sportnak adott interjújából kiderül, a férfiasság témája intenzíven foglalkoztatja Orbánt, aki meglehetősen konkrétan behatárolta, hogyan néz ki egy férfi. Azt mondta: „Annyi kihívás éri a modem korban a férfiak világát, a férfias erények nincsenek megbecsülve, a fizikum, a családért való felelősség, a gondoskodáshoz szükséges lelki és fizikai erő tisztelete szinte eltűnt a világból. A férfiembert meg ez hajtja, a sportteljesítménye is ebből fakad. De ha megnézi valaki a Tokióban aranyérmes magyar férfiakat, ők nemcsak, hogy bajnokok, hanem férfi idolok.” (hv, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnápesebb városát, Kandahárt, és tegnapra Hilmend tartomány székhelye, Laskargáh, Logar tartomány központja, Pul-i- Alám is elesett, a tálibok kezére került Uruzgán és Zábul tartomány székvárosa is. Közeledik a főváros ostroma. A tálibok egyik szóvivője tegnap bejelentette: csapataik „teljességgel megszállták Kandahárt”. Az afgán hadsereg erői visszavonultak a városból. Egy biztonsági forrás arról számolt be, hogy a hadsereg, a politikai és az adminisztratív tisztségviselők egy 48 órás tűzszünet alatt elhagyták Laskargáht. A tálibok az ország középső részén fekvő Gór tartomány székhelyét, Csákaránt is megszerezték - tájékoztatott Zalmaj Karimi kormányzati szóvivő. Az ugyancsak tálib ellenőrzés alá vont keíet-afganisztáni Logar tartomány fővárosa, Pul-i-Alám csak 70 km-re van Kabultól. Biztonsági források már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a főváros bevételére készülő tálibok Logar tartományban fognak gyülekezni. Sorra eleső központok A térség parlamenti képviselői arról számoltak be, hogy pénteken a tálibok átvették az irányítást Uruzgán és Zábul tartományban is. Kalatot és Tarinkótot ellenállás nélkül foglalták el. Kalatban 44 ezren, Tarinkótban 116 ezren élnek. Pul-i-Alámmal, Kalattal és Tarinkóttal együtt a tálib lázadók egy hét alatt az afgán tartományi székhelyek több mint felét, a 34-ből 18-at vontak ellenőrzésük alá. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Hérát városa került a szélsőségesek kezére. Az iszlamisták már Kabulhoz közel harcolnak. Közben a Kabul felé vezető utak megtel-150 ezer magyar marad brit földön London. A brit belügyminisztérium szerint a kérvényezési határidő június végi lejártáig több mint 150 ezer magyar állampolgár folyamodott tartós nagybritanniai letelepedési engedélyért. Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU- polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért, ún. letelepedett státusért kellett folyamodniuk. A 27 EU-ország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül 5 504 200-an kérték a letelepedett státust a június végi határidőig. Az országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 1 091 500, ill. 1 067 200 letelepedési folyamodvánnyal. A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 545 600, a portugálok 414 100, valamint a spanyolok 353 200 benyújtott letelepedési kérelemmel. (MTI) tek, sokan menekülnek a harcok elől, a tömegbe egyes jelentések szerint tálib fegyveresek is vegyülhettek, akik a fővárosban merényleteket tervezhetnek a diplomáciai képviseleteknek otthont adó, úgynevezett zöld zónában. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazari-Sarif és Dzsalalábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik. A tálibok amerikai hírszerzési értékelések szerint 30 napon belül körülzárhatják Kabult. A tálibok előtt két út áll: közvetlenül megtámadják Kabult, vagy várnak, míg összeomlik a kormány. A hadi helyzetre tekintettel csak reménykedni lehet, hogy sikerül tárgyalásos rendezést találni, elejét véve további áldozatoknak és pusztításnak. A diplomaták köreiben időközben egyre nagyobb a kétely, hogy a tálibok dohai béketárgyalásokon részt vevő politikai csapatának a katonai parancsnokok mellett lenne még beleszólása a helyzet alakulásába. Az afgán kormány csütörtökön felajánlotta a hatalom megosztását a táliboknak, cserébe az országszerte tomboló erőszak leállításáért. A felkelők azonban ezt határozottan elutasították. A békefolyamat felgyorsítását, valamint a tartományi székhelyek és más városok elleni támadások azonnali leállítását szorgalmazták Katarban az Afganisztán-konferencia résztvevői, közöttük az USA, Kína, Oroszország és más államok képviselői. A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: 3000 katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. London 600 embert telepít az afgán főváros repterére hasonló céllal. Afganisztánt polgárháború fenyegeti, az ország újból a szélsőségesség bölcsőjévé válhat, és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet is visszatérhet - figyelmeztetett Ben Wallace brit védelmi miniszter. A Sky News brit hírcsatornának Wallace azt mondta: a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem képes azonnal „megjavítani” országokat, és inkább arra kellene összpontosítania, hogy kézben tartsa a helyzetet. A miniszter jelezte: Nagy-Britannia visszatérhet Afganisztánba, ha az al-Kaida újból megjelenik az országban a Nyugatot fenyegető módon. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a tálibok nem egységesek, hanem ezerféle versengő érdek hajtja őket. Nagy-Britannia az 1830-as években jött rá, hogy Afganisztánt hadurak és törzsfonökök vezetik, és ha az ember nem elég óvatos, könnyen belesodródik egy polgárháborúba - magyarázta Wallace. Tanácskozik a NATO A NATO-tagországok nagykövetei pénteken tanácskozást tartottak Brüsszelben az egyre romló afganisztáni biztonsági helyzet miatt, és ezen azt is megvitatták, hogyan lehetne minél előbb csökkenteni a kabuli képviseleteken dolgozók létszámát és kimenekíteni őket az országból. Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás 20. évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, azonban később augusztus 31-re módosította az időpontot. Az Egyesült Államokban a katonai kivonulás ellenzői a tálibok közelmúltbeli offenzívái után újabb bírálatokat fogalmaztak meg az elnökkel szemben. Sokak szerint - tekintettel az afganisztáni helyzet romlására - Bidennek meg kellene változtatnia a döntését. Az amerikai elnök a fokozódó kritikák ellenére kitart a csapatkivonás mellett, és e héten azt mondta: nem bánta meg a döntését. „Több mint ezer milliárd dollárt költöttünk 20 év alatt. Több mint 300 ezer afgán katonát képeztünk ki, és elláttuk őket modem felszereléssel. Az afgán vezetőknek össze kell fogniuk. Ezreket vesztettünk (...). Harcolniuk kell magukért, harcolniuk kell a nemzetükért” - fogalmazott Biden. Szinte megszállták Szicíliát a bevándorlók BrUsszel/Palermo. Az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma 2021 első hét hónapjában meghaladta a 82 ezret, ami az előzetes számítások szerint 59%-kal több az egy évvel korábban mért adatoknál, a határsértések különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában növekedtek - közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex). Júliusban a Frontex 17 300 illegális határátlépést regisztrált, 33%-kal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A határsértések száma júniushoz képest mintegy 3000-rel emelkedett. A szervezet júliusi migrációs adatokat összesítő jelentése kiemeli, hogy az EU keleti határain folyamatosan nő a migrációs nyomás: júliusban több mint 3000 illegális belépést regisztráltak Fehéroroszországból a litván határon, míg a lengyel határon 180, a lett határon pedig 200 alkalommal kellett intézkedniük a határvédelmi hatóságoknak. A középmediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96%-kal több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban. A nyugat-balkáni útvonalon júliusban 3600 illegális határátlépést észleltek a hatóságok, 67%-kal többet, mint tavaly júliusban. A tavalyihoz képest az idén megduplázódott a szicíliai partokhoz érkezett migránsok száma, közöttük meglehetősen sok a koronavírusfertőzött - hivta fel a figyelmet Nello Musumeci, a délolasz tartomány elnöke, aki szerint a migránsok valósággal megszállták Szicíliát. A sziget tartományi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem látszik apadni az illegális migránsok özöne, a derűs nyári idő, a viharmentes tenger pedig ezekben a hetekben szerinte különösen kedvez az útra kelőknek. Csakhogy ismét terjed a járvány - hangsúlyozta Musumeci, emlékeztetve, hogy egyedül szerdán a szicíliai partokhoz közel fekvő Lampedusa szigetére 135 migráns érkezett, nem is beszélve arról a további több mint 800 emberről, akit az Ocean Viking nevű, egy magát humanitárius szervezetnek mondó csoport által bérelt hajó juttatott olasz földre. Ez utóbbi migránsok közül 28-an bizonyultak korona vírus-fertőzöttnek - közölte a tartományi elnök. (MTI) Izrael szorosabb arab kapcsolatai Rabat. Felavatta Izrael diplomáciai misszióját Marokkóban Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a kétnapos látogatása keretében, amelynek célja a két ország közötti kapcsolatok erősítése volt. Lapid átadta marokkói hivatali kollégájának azt a levelet, amelyben Jichák Hercog izraeli elnök meghívta VJ. Mohamed marokkói királyt a zsidó államba. Marokkó tavaly az Egyesült Államok közvetítésével megállapodást írt alá Izraellel arról, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatokat létesítenek egymással, összekötő irodákat hoznak létre fővárosaikban, közvetlen légi járatokat indítanak egymás között, valamint gazdasági és kereskedelmi együttműködést folytatnak. Marokkó Izraellel tavaly év végén állapodott meg a kapcsolatok rendezéséről. Októberben Szudán, szeptemberben pedig az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein kötött hasonló egyezményt a zsidó állammal, szintén Washington közvetítésével. Rajtuk kívül az arab országok közül csak Egyiptom és Jordánia tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. (MTI)