Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-14 / 187. szám

MAGYARORSZÁG ES A NAGYVILÁG 2021. augusztus 14.1 www.ujszo.com Már Kabul kapujában a tálibok Menekülés a második legnagyobb afgán városból, Kandahárból (TASR/ap) 8 I RÖVIDEN Megtiltották a tálibok a védőoltást Kabul. A kormányellenes tálibok megtiltották a koronavírus elleni védőoltást a kelet-afganisztáni Paktia tartományban. Valiat Hán Ahmadzai, Paktia tartomány egészségügyi hivatalának veze­tője közölte, hogy a régiót a múlt j héten elfoglaló tálibok megtil­tották a védőoltás beadását a tar­tományi kórházban. Az orvos el­mondta, hogy a kórház oltási osztálya legalább 3 napja zárva van, és a látogatóknak azt mond­ják, hogy tilos a védőoltás. (MTI) Harcok, robbantás a Sínai-félszigeten Kairó/el-Arís. 13 feltételezett dzsihádista harcossal végzett az egyiptomi hadsereg a Sínai­­félszigeten összecsapásokban - közölte egy katonai szóvivő. A harcok a Sínai-félsziget északi és középső részén folytak, 9 egyip­tomi katona is életét vesztette vagy megsebesült. A hadsereg fegyvereket, motorkerékpárokat, mobiltelefonokat, távcsöveket és tetemes mennyiségű készpénzt is elkobzott a lázadóktól. A Sínai­­félszigeten évek óta küzdenek szélsőséges fegyveres lázadók­kal, főként az Iszlám Állam helyi ágával. Csütörtök éjjel út mentén elrejtett pokolgép robbant fel egy páncélozott katonai jármű mel­lett a félsziget északi részén, Ra­­fah városban. A robbantásban hét katona meghalt. (MTI) Szélsőségesekkel végzett a hadsereg Lagos. Különböző szélsőséges csoportok 123 tagját ölték meg nigériai katonák a légierő támo­gatásával az északnyugati Zam­­fara államban. A Boko Haram és a Nyugat-afrikai Iszlám Állam (ISWAP) nevű dzsihádista szer­vezethez köthető milíciák lo­gisztikai létesítményeit is sikerült felszámolni. A nigériai kormány 12 éve folytat háborút a Boko Haram helyi terrorszervezettel, illetve az abból 2016-ban kivált Nyugat-afrikai Iszlám Állam szervezettel. A konfliktusnak 36 ezer halálos áldozata van, és to­vábbi 2,4 millió ember kénysze­rült lakóhelyét elhagyni. (MTI) Orbán Viktor és az ideális férfiak BudapssL A magyar miniszter­­elnök végre elmondta, hogy néz ki az igazi férfi. A Nemzeti Sportnak adott interjújából kide­rül, a férfiasság témája intenzíven foglalkoztatja Orbánt, aki meg­lehetősen konkrétan behatárolta, hogyan néz ki egy férfi. Azt mondta: „Annyi kihívás éri a modem korban a férfiak világát, a férfias erények nincsenek megbecsülve, a fizikum, a csalá­dért való felelősség, a gondos­kodáshoz szükséges lelki és fizi­kai erő tisztelete szinte eltűnt a világból. A férfiembert meg ez hajtja, a sportteljesítménye is eb­ből fakad. De ha megnézi valaki a Tokióban aranyérmes magyar férfiakat, ők nemcsak, hogy baj­nokok, hanem férfi idolok.” (hv, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisz­tán második legnápesebb városát, Kandahárt, és teg­napra Hilmend tartomány székhelye, Laskargáh, Logar tartomány központja, Pul-i- Alám is elesett, a tálibok ke­zére került Uruzgán és Zábul tartomány székvárosa is. Közeledik a főváros ostroma. A tálibok egyik szóvivője tegnap bejelentette: csapataik „teljességgel megszállták Kandahárt”. Az afgán hadsereg erői visszavonultak a vá­rosból. Egy biztonsági forrás arról számolt be, hogy a hadsereg, a poli­tikai és az adminisztratív tisztségvi­selők egy 48 órás tűzszünet alatt el­hagyták Laskargáht. A tálibok az or­szág középső részén fekvő Gór tar­tomány székhelyét, Csákaránt is megszerezték - tájékoztatott Zalmaj Karimi kormányzati szóvivő. Az ugyancsak tálib ellenőrzés alá vont keíet-afganisztáni Logar tartomány fővárosa, Pul-i-Alám csak 70 km-re van Kabultól. Biztonsági források már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a főváros bevételére készülő tá­libok Logar tartományban fognak gyülekezni. Sorra eleső központok A térség parlamenti képviselői ar­ról számoltak be, hogy pénteken a tá­libok átvették az irányítást Uruzgán és Zábul tartományban is. Kalatot és Tarinkótot ellenállás nélkül foglalták el. Kalatban 44 ezren, Tarinkótban 116 ezren élnek. Pul-i-Alámmal, Kalattal és Tarinkóttal együtt a tálib lázadók egy hét alatt az afgán tarto­mányi székhelyek több mint felét, a 34-ből 18-at vontak ellenőrzésük alá. Csütörtökön két tartományi szék­hely, Gazni és Hérát városa került a szélsőségesek kezére. Az iszlamisták már Kabulhoz közel harcolnak. Köz­ben a Kabul felé vezető utak megtel-150 ezer magyar marad brit földön London. A brit belügyminisz­térium szerint a kérvényezési ha­táridő június végi lejártáig több mint 150 ezer magyar állampol­gár folyamodott tartós nagy­­britanniai letelepedési engedé­lyért. Nagy-Britannia tavaly ja­nuár 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU- polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után kezdődött 11 hónapos átme­neti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhat­nak megszerzett összes jogosult­ságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért, ún. letelepedett státusért kellett folyamodniuk. A 27 EU-ország Nagy-Britanniában élő állam­polgárai közül 5 504 200-an kér­ték a letelepedett státust a június végi határidőig. Az országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 1 091 500, ill. 1 067 200 letelepedési folyamod­vánnyal. A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 545 600, a portugálok 414 100, valamint a spanyolok 353 200 benyújtott le­telepedési kérelemmel. (MTI) tek, sokan menekülnek a harcok elől, a tömegbe egyes jelentések szerint tálib fegyveresek is vegyülhettek, akik a fővárosban merényleteket ter­vezhetnek a diplomáciai képvisele­teknek otthont adó, úgynevezett zöld zónában. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazari-Sarif és Dzsala­­lábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagy­jából kétharmadát ellenőrzik. A tálibok amerikai hírszerzési ér­tékelések szerint 30 napon belül kö­rülzárhatják Kabult. A tálibok előtt két út áll: közvetlenül megtámadják Kabult, vagy várnak, míg összeom­lik a kormány. A hadi helyzetre te­kintettel csak reménykedni lehet, hogy sikerül tárgyalásos rendezést találni, elejét véve további áldoza­toknak és pusztításnak. A diploma­ták köreiben időközben egyre na­gyobb a kétely, hogy a tálibok dohai béketárgyalásokon részt vevő politi­kai csapatának a katonai parancsno­kok mellett lenne még beleszólása a helyzet alakulásába. Az afgán kor­mány csütörtökön felajánlotta a ha­talom megosztását a táliboknak, cse­rébe az országszerte tomboló erő­szak leállításáért. A felkelők azon­ban ezt határozottan elutasították. A békefolyamat felgyorsítását, vala­mint a tartományi székhelyek és más városok elleni támadások azonnali leállítását szorgalmazták Katarban az Afganisztán-konferencia résztvevői, közöttük az USA, Kína, Oroszország és más államok képviselői. A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: 3000 katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtér­re, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. London 600 embert telepít az afgán főváros repterére hasonló céllal. Afganisztánt polgárháború fenye­geti, az ország újból a szélsőséges­ség bölcsőjévé válhat, és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet is visszatérhet - figyelmeztetett Ben Wallace brit védelmi miniszter. A Sky News brit hírcsatornának Wal­lace azt mondta: a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem képes azonnal „megjavítani” országokat, és inkább arra kellene összpontosítania, hogy kézben tartsa a helyzetet. A minisz­ter jelezte: Nagy-Britannia vissza­térhet Afganisztánba, ha az al-Kaida újból megjelenik az országban a Nyugatot fenyegető módon. A tár­cavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a tálibok nem egységesek, ha­nem ezerféle versengő érdek hajtja őket. Nagy-Britannia az 1830-as években jött rá, hogy Afganisztánt hadurak és törzsfonökök vezetik, és ha az ember nem elég óvatos, könnyen belesodródik egy polgár­­háborúba - magyarázta Wallace. Tanácskozik a NATO A NATO-tagországok nagyköve­tei pénteken tanácskozást tartottak Brüsszelben az egyre romló afga­nisztáni biztonsági helyzet miatt, és ezen azt is megvitatták, hogyan le­hetne minél előbb csökkenteni a ka­buli képviseleteken dolgozók létszá­mát és kimenekíteni őket az ország­ból. Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az ame­rikai csapatok a New York-i terror­­támadás 20. évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afga­nisztánból, azonban később augusz­tus 31-re módosította az időpontot. Az Egyesült Államokban a katonai kivonulás ellenzői a tálibok közel­múltbeli offenzívái után újabb bírá­latokat fogalmaztak meg az elnökkel szemben. Sokak szerint - tekintettel az afganisztáni helyzet romlására - Bidennek meg kellene változtatnia a döntését. Az amerikai elnök a foko­zódó kritikák ellenére kitart a csapat­­kivonás mellett, és e héten azt mond­ta: nem bánta meg a döntését. „Több mint ezer milliárd dollárt költöttünk 20 év alatt. Több mint 300 ezer afgán katonát képeztünk ki, és elláttuk őket modem felszereléssel. Az afgán ve­zetőknek össze kell fogniuk. Ezreket vesztettünk (...). Harcolniuk kell ma­gukért, harcolniuk kell a nemzetü­kért” - fogalmazott Biden. Szinte megszállták Szicíliát a bevándorlók BrUsszel/Palermo. Az Európai Unióba irányuló illegális határátlé­pések száma 2021 első hét hónapjá­ban meghaladta a 82 ezret, ami az előzetes számítások szerint 59%-kal több az egy évvel korábban mért ada­toknál, a határsértések különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában növe­kedtek - közölte az EU határ- és part­védelmi ügynöksége (Frontex). Jú­liusban a Frontex 17 300 illegális ha­tárátlépést regisztrált, 33%-kal töb­bet, mint az előző év azonos hónap­jában. A határsértések száma június­hoz képest mintegy 3000-rel emel­kedett. A szervezet júliusi migrációs adatokat összesítő jelentése kiemeli, hogy az EU keleti határain folyama­tosan nő a migrációs nyomás: júli­usban több mint 3000 illegális belé­pést regisztráltak Fehéroroszország­ból a litván határon, míg a lengyel ha­táron 180, a lett határon pedig 200 al­kalommal kellett intézkedniük a ha­tárvédelmi hatóságoknak. A közép­mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96%-kal több migráns próbálkozott határsér­téssel, mint tavaly ugyanezen idő­szakban. A nyugat-balkáni útvona­lon júliusban 3600 illegális határát­lépést észleltek a hatóságok, 67%-kal többet, mint tavaly júliusban. A tavalyihoz képest az idén meg­duplázódott a szicíliai partokhoz ér­kezett migránsok száma, közöttük meglehetősen sok a koronavírus­­fertőzött - hivta fel a figyelmet Nel­­lo Musumeci, a délolasz tartomány elnöke, aki szerint a migránsok va­lósággal megszállták Szicíliát. A sziget tartományi elnöke aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy nem lát­szik apadni az illegális migránsok özöne, a derűs nyári idő, a vihar­mentes tenger pedig ezekben a he­tekben szerinte különösen kedvez az útra kelőknek. Csakhogy ismét ter­jed a járvány - hangsúlyozta Musu­meci, emlékeztetve, hogy egyedül szerdán a szicíliai partokhoz közel fekvő Lampedusa szigetére 135 migráns érkezett, nem is beszélve arról a további több mint 800 em­berről, akit az Ocean Viking nevű, egy magát humanitárius szervezet­nek mondó csoport által bérelt hajó juttatott olasz földre. Ez utóbbi mig­ránsok közül 28-an bizonyultak korona vírus-fertőzöttnek - közölte a tartományi elnök. (MTI) Izrael szorosabb arab kapcsolatai Rabat. Felavatta Izrael diplo­máciai misszióját Marokkóban Jaír Lapid izraeli külügyminisz­ter a kétnapos látogatása kereté­ben, amelynek célja a két ország közötti kapcsolatok erősítése volt. Lapid átadta marokkói hi­vatali kollégájának azt a levelet, amelyben Jichák Hercog izraeli elnök meghívta VJ. Mohamed marokkói királyt a zsidó állam­ba. Marokkó tavaly az Egyesült Államok közvetítésével megál­lapodást írt alá Izraellel arról, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatokat létesítenek egy­mással, összekötő irodákat hoz­nak létre fővárosaikban, közvet­len légi járatokat indítanak egy­más között, valamint gazdasági és kereskedelmi együttműködést folytatnak. Marokkó Izraellel tavaly év végén állapodott meg a kapcsolatok rendezéséről. Ok­tóberben Szudán, szeptember­ben pedig az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein kötött ha­sonló egyezményt a zsidó állam­mal, szintén Washington közve­títésével. Rajtuk kívül az arab országok közül csak Egyiptom és Jordánia tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom