Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-14 / 187. szám
2 KÖZÉLET 2021. augusztus 14.1 www.ujszo.com Minden drágul, és ez még csak a kezdet A zöldség az elmúlt hónapban csaknem 13 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában több mint nyolc éve nem nőttek olyan gyors ütemben az árak, mint most. A legnagyobb árugrást az élelmiszerek, az üzemanyagok, a közlekedés és az építőanyagok esetében mérték. Az elemzők szerint ennek ellenére továbbra is rengeteg pénzt szórunk el felesleges dolgokra. A Statisztikai Hivatal legfrissebb, pénteken közzétett elemzése szerint júliusban 3,3 százalékos éves inflációt mértek Szlovákiában. „Ilyen nagy árugrásra nyolc éve nem volt példa, a drágulás üteme legutóbb 2012 decemberében érte el ezt a szintet. Az infláció felgyorsulásához az élelmiszerek, az üzemanyagok, a közlekedés és az üzemanyagok drágulása járult hozzá a legnagyobb mértékben, az árak azonban minden szegmensben nőttek” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Drága élelmiszer Az élelmiszerek átlagára az elmúlt hónapban 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami az elmúlt egy év leggyorsabb drágulásának számít. A zöldség ára csaknem 13, az olajé és a zsíré több mint 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de megugrott a kenyér, a tejtermékek, a hús és a tojás ára is. Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a vásárlóknak idén mélyebbre kell nyúlniuk a tárcájukba akkor is, ha sört és tömény szeszes italokat szeretnének vásárolni, nem beszélve a cigarettáról, amelynek az ára - a kormány által megemelt jövedelemadó miatt- 16,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Több mint az ötödével fizetünk többet azonban a tankolásért is, nem beszélve az építőanyagokról, amelyeknek a gyors drágulásával már lapunk hasábjain is többször foglalkoztunk. Szédítő tempó Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az elemzők szerint semmi jóra. Aki abban bízik, hogy a júliusi drágulással elértük a csúcsot, az nagyot csalódhat. „Az elmúlt havi 3,3% után az infláció üteme az idei év végére megközelítheti a 4 százalékot, a jövő év elején pedig akár 4,5 százalékra is ugorhat, ha az energiaárak a jelenleg várt ütemben nőnek. A legnagyobb drágulás továbbra is az élelmiszerek és az üzemanyagok esetében várható” - állítja Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte az árvágta lassulására leghamarabb a jövő év vége felé számíthatunk, amikorra 2 százalék körüli inflációt jósolnak. Kerüljük a pénzszórást! Az elemzők szerint a növekvő árak miatt a fogyasztóknak érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hol takaríthatnának meg bizonyos összeget, kerülve a felesleges pénzszórást. A szlovákiai háztartások között természetesen hatalmas különbségek vannak, és a családok egy jelentős részének már most is minden egyes cent kiadását alaposan meg kell fontolnia, a statisztikai adatok szerint azonban továbbra is rengeteg pénzt dobunk ki felesleges dolgokra. „A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére tavaly tovább nőtt ez az összeg. Havonta fejenként átlagosan 65 eurót dobunk ki feleslegesen. A megvett áru, elsősorban az élelmiszerek 40 százalékát dobjuk ki az elhamarkodott és átgondolatlan vásárlások miatt” - mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Szerinte továbbra is rengetegen dőlnek be a gyakran csaló akciós áraknak is, nem beszélve az impulzív vásárlásról. Ez utóbbira a lakosság kétharmada hajlamos, vagyis egy-egy vásárlásnál olyasmivel is telepakolják a kosarukat, amire valójában semmi szükségük, csak épp vonzónak tartják az árát, vagy elbűvölte őket az adott termék reklámja. „Tudjuk, hogy sokaknak már az oldalukon j ön ki a sokat emlegetett szabály, mégsem árt akár századszor is elismételni, hogy mielőtt elindulunk az üzletbe, érdemes átgondolni, mit is akarunk, amiről egy listát is összeírhatunk, és ettől csak a legszükségesebb esetekben térjünk el, hacsak nem az a célunk, hogy minél előbb feléljük a tartalékainkat” - figyelmeztet Buchláková. A Kisebbségi Kulturális Alap elindította a regisztrációt a szervezetek jegyzékébe BUGÁRANNA A kisebbségi kulturális szervezetek már kérvényezhetik bejegyzésüket a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által vezetett nyilvántartásba - derül ki a kulturális minisztérium tájékoztatásából. Pozsony. A KKA augusztus 12-én nyilvánosságra hozta a jelentkezési ívet, mely beküldésével az egyes szervezetek kérvényezhetik a bejegyzésüket az alap nyilvántartásába. A szakmai tanácsok mandátuma ősszel lejár, így kevesebb mint egy hónapjuk van a kisebbségi szerveze-RÖVIDEN Regisztráció nélkül oltanak két hónapig Pozsony. A szlovák állampolgárok a vakcina típusa alapján is kiválaszthatják, hogy hol oltatják be magukat a Covid-19-betegség ellen - tájékoztatott az egészségügyi minisztérium. A 12 évnél idősebb gyerekeket a Pfizer/BioNTechvakcinával fogják oltani. A felnőttek a Comimaty mellett választhatják a Modema vakcináját és a Johnson & Johnson társaság egyadagos oltását is. Az egészségügyi minisztérium honlapján teknek, hogy beregisztráljanak a közzétett internetes weboldalon. A szükséges dokumentumokat legkésőbb szeptember 6-ig el kell eljuttatni az alap pozsonyi székhelyébe - ez a határidő a következő nemzeti kisebbségekre vonatkozik: bolgár, cseh, morva, német, lengyel, orosz, szerb, ukrán, zsidó. A magyar, roma és ruszin szervezetek szeptember 13-ig kérvényezhetik a nyilvántartásba vételt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a KKA működésében jelentős változások történtek az elmúlt időszakban - augusztus elején az alap irányítását átvette Alena Kotvanová, aki pár napja ismertette céljait az intézmény jövőbeli működését illetőtalálható azoknak az oltóközpontoknak a listája, ahol az emberek a következő hét napban előzetes regisztráció nélkül is beoltathatják magukat. (TASR) Kovácik továbbra is rács mögött marad Pozsony. Elutasította a Specializált Büntetőbíróság Dusán Kovácik volt speciális ügyész kérvényét az előzetes letartóztatás beszüntetésére. Az ítélet nem jogerős, Kovácik fellebbezése után a Legfelsőbb Bíróság dönt róla. (TASR) en. A kitűzött prioritások között szerepelt a transzparens folyamatok garantálása, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az utóbbi hónapokban Gyimesi György (OLaNO) parlamenti képviselő visszaélésekkel vádolta az alap munkatársait, sőt, a pályázók közül több elismert magyar személyiséget a „kultúrmaffia” tagjának titulált. A vádaskodást visszautasították az érintett személyek, Gyimesi pedig nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani érveit. A politika fontos eleme a stratégia, s ezt szemmel láthatóan Gyimesi is megtanulta. A KKA körül gejjesztett feszültség épp elég volt ahhoz, hogy a koalíciós pártok úgy érezzék, transzparenssé kell tenni az intézményt, TASR-HlR Szóba került a pedagógusok ós az iskolai alkalmazottak kötelező beoltásának kórdóse - közölte Branislav Gröbling (SaS) oktatási miniszter. Pozsony. Gröhling a pénteki trencséni (Trencín) sajtótájékoztatón azt mondta, folyamatosan tárgyalnak Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszterrel (OEaNO- jelölt) a kötelező védőoltás kérdéséről. A miniszter közölte, továbbra aminek belső mechanizmusairól egyébként nem sokat sejtenek. Ennek eredménye az augusztus elsejétől hatályos törvény, mely értelmében a bizottsági tagok választásában nem vehetnek részt gazdasági, csak civil szervezetek - így például az Új Szó sem. A törvényhozók továbbá feltételül szabták, hogy csak azok a szervezetek képviselői kapnak beleszólást az alap munkájába, amelyek szerepelnek a nyilvántartásban, és igazolhatóan aktív tevékenységet folytatnak a kisebbségi kultúra terén. A kulturális tárca hangsúlyozta, ez a kötelesség csak azokra a szervezetekre vonatkozik, akik részt szeretnének venni a szakmai bizottságok megválasztásában, „nem befolyáis terítéken van, hogy bizonyos területeken és munkakörökben kötelező lenne a védőoltás. „Például az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók, a rendőrök, a pedagógusok és az iskolai alkalmazottak számára, mert olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy ezek az intézmények továbbra is működhessenek” - jelentette ki a miniszter. Radovan Sloboda (SaS) parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke kijelentette: ha be kell majd zárni egy iskolai osztályt, akkor az azok miatt lesz, akik felelőtlenül viselkednek. „Az oktasolja a konkrét pályázati támogatás kérvényezésének lehetőségét”. A Bél Mátyás Intézet elemzésében kiemelte, a törvénymódosítás a kisebbségek önkormányzatiságának korlátozását, illetve a bürokrácia növekedését eredményezi. Molnár Norbert, a KKA korábbi igazgatója szintén hibának tartja, hogy bizonyos szervezeteket kizártak a bizottsági tagok választásából. „így a professzionális művészetet támogató testületbe lehet, hogy nem kerül be a filmes szakma képviselője, a könyv- és lapkiadást támogató bizottság összetételébe pedig nem fognak tudni beleszólni azok a kiadók, amelyek vállalatként működnek” - nyilatkozta lapunknak egy interjú során. oltásokról tási bizottság alelnökeként az a véleményem, hogy ha nem nő a beoltottak száma, akkor-ha ennek nincs egészségügyi akadálya - kötelezővé kellene tenni a védőoltást minden pedagógus és iskolai alkalmazott számára” - írta. Az oktatási minisztérium augusztus 16-tól telefonos ügyfélszolgálatot indít. Felhívják az iskolaigazgatókat azokon a településeken, ahol alacsony a beoltottak aránya. A minisztérium azzal is segíteni akar, hogy közvetlenül az iskolákba mennének oltani az egészségügyi dolgozók. Tárgyalnak a kötelező
